Ne légy rabja, a szív nem felejt – Nemdohányzók Világnapja

Évente egy kisváros lakossága hal meg dohányzás következtében Magyarországon. A cigarettázás okozta tragédiák elsősorban a középkorú, 40-50 éves embereket érintik, akik átlag húsz évvel élhetnének tovább, ha nem hódolnának káros szenvedélyüknek. Még ennél is komolyabb fenyegetést jelent, hogy a 12-14 éves serdülőkorú lányok 7, míg a fiúk 12 százaléka fújja nap, mint nap a füstöt.  A dohányzók és a környezetükben élőknél gyakoribbak a szívpanaszok, romlanak a már meglévő tünetek, fokozódik a halálos szívizomelhalás gyakorisága.

Évente egy kisváros lakossága hal meg dohányzás következtében Magyarországon. A cigarettázás okozta tragédiák elsősorban a középkorú, 40-50 éves embereket érintik, akik átlag húsz évvel élhetnének tovább, ha nem hódolnának káros szenvedélyüknek. Még ennél is komolyabb fenyegetést jelent, hogy a 12-14 éves serdülőkorú lányok 7, míg a fiúk 12 százaléka fújja nap, mint nap a füstöt.  A dohányzók és a környezetükben élőknél gyakoribbak a szívpanaszok, romlanak a már meglévő tünetek, fokozódik a halálos szívizomelhalás gyakorisága.

A Nemdohányzók Világnapja alkalmából a dohányzás veszélyeire, a visszaszorítás szükségességére hívja fel a lakosság és az orvosok figyelmét a Magyar Kardiológusok Társasága /MKT/.

A dohányzás korunk legelterjedtebb szenvedélybetegsége, melyet a XX. század pestisének is szoktak nevezni (mely sajnos áthúzódott a XXI. századra is), hiszen az általa okozott halálozás világszerte a középkori fertőző betegségek pusztításával vetekszik. A Földön közel 1 milliárd 400 ezren szívják nap, mint nap a füstöt. Hazánkban minden harmadik felnőtt dohányzik. Az áldozatok mintegy 20 százaléka a nők köréből kerül ki, ugyanakkor több mint 150 ország adatait tekintve a serdülőkorú lányok mintegy 7, míg a fiúk csaknem 12 százaléka hódol e káros szenvedélynek. Ugyanakkor megközelítőleg 2500 azon passzív dohányosok száma, akiket mások cigarettafüstje öl meg. Az egészségkárosodás legvédtelenebb érintettjei azok a kiskorú gyermekek, akik közvetlen elszenvedői dohányos szüleik szenvedélybetegségének. Sokan a szülőktől látják, és így ők is szívják. Minden ötödik gyerek egy doboz cigit szív el passzív dohányosként egy hétvége alatt.

Sajnálatos módon a kismamák körében is egyre többen dohányoznak, nem számolva a korai és késői következményekkel. Már az is sokat jelentene a magzat és az anyuka egészsége szempontjából, ha a terhesség ideje alatt hagynának fel a cigarettázással.

Az emberi szervezet nem egyformán reagál a dohányzás károsító hatásaira, a dohányosok döntő részénél azonban a cigarettázás az egész szervezetet megbetegíti, és mintegy 25 életet veszélyeztető betegség vagy betegségcsoport kialakulásáért tehető felelőssé.

A szív- és érrendszeri betegségek egyik legközismertebb rizikófaktora a dohányzás. A dohányfüst alkotóelemei helyileg és a véráram útján a szervezet legtávolabbi pontjaira is eljutva fejtik ki direkt módon kártékony hatásukat. Azoknál, akik dohányoznak sokkal magasabb a kockázata a szív- és érrendszeri megbetegedéseknek, hiszen ennek következtében a szívet tápláló koszorúereken úgynevezett plakkok képződnek, melyek előbb szűkítik, majd később elzárhatják az ereket, ez pedig szívinfarktushoz vezet. A plakkok megrepedése ráadásul hirtelen, esetleg minden figyelmeztető tünet nélkül koszorúér-elzáródást, a betegek harmadánál pedig hirtelen szívhalált okozhat – hangsúlyozta Tóth Kálmán az MKT elnöke.

A nikotin hasonló függőséget eredményez, mint a kemény drog. A leszokás nem könnyű, de nem is reménytelen vállalkozás. A felmérések szerint a dohányzók 75 százaléka szeretne megválni rossz szokásától, azonban sokan ideje korán felhagynak a próbálkozásokkal, Felmérések szerint a gyakoribb próbálkozás főként a középkorú, 36-55 év közötti korosztályra jellemző, míg jövedelem alapján inkább a rosszabb szociális helyzetben élők körében figyelhető meg nagyobb aktivitás.

A leszokással már próbálkozott dohányosok közül többen is úgy vélik, hogy a cigaretta végleges elhagyásában jelentős szerepet játszik dohányzással járó napi rutin, illetve a megfelelő akaraterő hiánya.

Emellett a leszokásért küzdők egyötöde állítása szerint nem talált megfelelően hatékony eszközt, módszert, illetve bizalmatlan ezekkel szemben.

A tapasztalatok azt mutatják, hogy a dohányzást tiltó, korlátozó jogszabályok társadalmi szinten népszerűek és leszokásra ösztönzik a dohányzókat.

Amennyiben maximálisan sikerülne betartatni az életbe lépett dohányzás ellenes szabályokat, akkor csökkenne nem csak az akut szívinfarktusok, de a stroke és a perifériás érbetegség előfordulása is. A szakemberek véleménye szerint azonban hazai szinten még három-négy év szükséges ahhoz, hogy észrevehető legyen a javulás a statisztikai adatok terén.

Nagyon fontos tudni, hogy ha időben abbahagyjuk a dohányzást, az általa okozott károsodások visszafordíthatók. A tapasztalatok szerint, aki 35 éves kora előtt leszokik a dohányzásról, annál pl. a szív- és érrendszeri megbetegedés kialakulásának az esélye a későbbi időszakban már olyan, mintha soha nem dohányzott volna. Ha valaki a dohányzást abbahagyja, a kedvező hatások szinte már azonnal jelentkeznek. A cigaretta letételét követő 20 perc múlva a vérnyomás és pulzus visszatér a normális szintre, 8 óra múlva a vér oxigénszintje újra normális lesz, egy nap elteltével jelentősen csökken a hirtelen szívhalál kockázata, 3 hónap után a tüdő teljesítménye 30 százalékkal javul, 9 hónapot követően a krónikus köhögés megszűnik, egy év után a szívinfarktus, öt év után pedig a tüdőrák rizikója is a felére csökken. 10 év múlva a tüdőrák kockázata fele akkora, mint dohányzó embertársaink esetén. A heveny szívizom elhalás esélye megegyezik a soha nem dohányzókéval.

A Magyar Kardiológusok Társasága azt kéri minden dohányzótól, gondolja át, s ha teheti ne csak ezen a napon, hanem végleg mondjon búcsút káros szenvedélyének, hiszen a dohányzásról való leszokással nagyon sokat tehet a szívinfarktus megelőzése és szíve egészsége érdekében,

Ha nem teszünk ellene, akkor a korunk pestisének tartott szenvedélybetegség okozta mérhetetlen pusztítás tovább fogja szedni áldozatait. nem beszélve a közvetlen környezetükről, családjukról, hiszen nem csak önmagáért, hanem szeretteiért is felelősséggel tartozik.

Világszerte május 31-én tartják a Nemdohányzók Világnapját (NON-Smoking Day), melyet a WHO 1987-ben hívott életre azzal a céllal, hogy minél szélesebb körben ráirányítsa a figyelmet a dohányzás ártalmaira és a nemdohányzó életmód előnyeire.

Aktív és passzív dohányzás

A dohányfüstnek két formáját különítjük el. Fő füst alatt a beszívott füstöt értjük. A mellékfüst a cigaretta szívási szünetében keletkezik és közvetlenül a levegőbe kerül. A környezeti dohányfüst a mellékfüstből és a dohányzó által kilélegzett füstből tevődik össze. Az aktívan dohányzók a fő füstöt és a környezeti dohányfüstöt együtt szívják be. A passzív dohányosok a környezeti dohányfüstöt lélegzik be. A főfüst és a mellékfüst közel azonos összetételű, de kimutatott, hogy a mellékfüstben az egészségkárosító elemek: ingeranyagok, toxikus anyagok és rákkeltők nagyobb mennyiségben vannak jelen. Bármilyen megdöbbentő, de a passzív dohányzás legalább olyan károsító hatású, mint az aktív. A környezeti dohányfüst-hatás csecsemőkorban és gyermekkorban kimutatottan fokozza a gégegyulladást, a légcső és hörghurut gyakoriságot, a tüdőgyulladás kialakulását. Hatására fokozódnak az asztmás panaszok. A dohányzó szülők gyermekei között gyakoribb a krónikus köhögés, köpetürítés. Zárt helyiségben a dohányfüst azonnali panaszokat: tüsszentést, orrfolyást, orrdugulást, szemviszketést, fejfájást, szédülést, torokfájást, rekedtséget, hányingert, köhögést, légzési nehezítettséget okozhat. Dohányosok környezetében élőknél gyakoribbak a szívpanaszok, romlanak a már meglévő tünetek, fokozódik a halálos szívizomelhalás gyakorisága. Kimutatott, hogy dohányos férfiak nemdohányzó feleségei között fokozott a tüdőrák előfordulása. A passzív dohányzás fokozza az orrüregi rákok kockázatát is. Passzív dohányos kismamák magzata növekedésében elmarad. Környezeti dohányfüst ártalomnak kitett csecsemők körében gyakoribb a hirtelen halál, az ún. bölcsőhalál előfordulása.

 

Hogyan szokjunk le?

 

A dohányzásról leszokni sokféle módszerrel lehet. A dohányosok nem egyformán reagálnak a különféle módszerekre. Temperamentumtól, alkattól függően az egyik embert érzelmileg, míg a másikat racionálisan lehet meggyőzni a leszokás előnyeiről.

A leszokást számos körülmény nehezíti, így elsősorban a nikotinmegvonási tünetek, az evéskényszer és a nem ritka következményes testsúlynövekedés. Tartós nem dohányzás alkalmával a szervezet hiányolja a megszokott mérget, mely jellegzetes hiánytünetekben nyilvánul meg: feszültség, nyugtalanság, türelmetlenség, romló koncentrálóképesség, fejfájás, alvászavar, gyomor-bélrendszerei panaszok, pl. székrekedés jelentkezhetnek.

A nikotinmegvonási tünetek azonban csak átmenetiek, néhány nap-hét alatt teljesen megszűnnek. Általában az idő múlásával fokozatosan csökkennek, de hullámzó intenzitással is jelentkezhetnek: kedvezőbb időszak után váratlanul hevesebb nikotin-éhség jelentkezhet, mely percek (kb. 5 perc) alatt spontán megszűnik.

Néhány jó tanács a leszokni vágyóknak:

 

  • Hagyjon időt saját magának!

 

  • Készüljön tudatosan!
  • Pontosan tervezze meg, hogy miért, hogyan és mikortól fogja kezdeni a „cigaretta stop"-ot.
  • Tüntessen el a környezetéből mindent, ami a dohányzásra emlékezteti, pl. öngyújtót, hamutartót.
  • Takarítsa ki lakását, autóját, mossa át ruháit, hogy megszűnjön a cigaretta szaga a környezetében.
  • Nyugodt időszakot válasszon, pl. szabadságot, hosszú hétvégét a leszokás elkezdésére.
  • Próbáljon meg találni valakit a baráti körében vagy a családjában, akivel együtt szokhat le!
  • Rövid időszakokra tervezzen, ezért tűzzön ki célul magának egy napot, egy hetet, két hetet, négy hetet, tíz hetet, amikor nem dohányzik. Ha elérkezik az egyes időszakok végéhez, lepje meg magát valamivel (pl. egy új könyvvel, CD-vel, kirándulással, stb.). Az igazán nagy jutalmat hagyja a program végére, amit méltón megünnepelhet!

A dohányzás abbahagyása testsúlynövekedéssel járhat. Étrendünk átalakításával meg tudjuk előzni szervezetünknek ezt a mérgezés alól felszabadult reakcióját.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.