2024.április.24. szerda.

EUROASTRA – az Internet Magazin

Független válaszkeresők és oknyomozók írásai

Nem küldenek magyar katonát a Kaukázusba

4 perc olvasás
<p><span class="inline left"><a href="/node/1546"><img class="image thumbnail" src="/files/images/magyar%20szocialis%20forum.thumbnail.jpg" border="0" alt="Magyar Szociális Fórum" title="Magyar Szociális Fórum" width="100" height="53" /></a></span>A Magyar Szociális Fórum Kerekasztala társadalmi támogatást ajánl a kollektív európai biztonsági rendszer megteremtéséhez. A Fórum e tárgyban tegnap találkozott a Külügyminisztérium illetékeseivel és a találkozó után tegnap( 2008. szeptember 10.)-án közleményt bocsátott ki:</p><p>

magyar szociális fórumA Magyar Szociális Fórum Kerekasztala társadalmi támogatást ajánl a kollektív európai biztonsági rendszer megteremtéséhez. A Fórum e tárgyban tegnap találkozott a Külügyminisztérium illetékeseivel és a találkozó után tegnap( 2008. szeptember 10.)-án közleményt bocsátott ki:

magyar szociális fórumA Magyar Szociális Fórum Kerekasztala társadalmi támogatást ajánl a kollektív európai biztonsági rendszer megteremtéséhez. A Fórum e tárgyban tegnap találkozott a Külügyminisztérium illetékeseivel és a találkozó után tegnap( 2008. szeptember 10.)-án közleményt bocsátott ki:

Magyarország nem küld katonát a kaukázusi térségbe. Négy nem fegyveres ellenőrt bocsát az EBESZ rendelkezésére, akiknek feladata a béketerv végrehajtásának ellenőrzése lesz ­ tudatta Kovács István, a külügyminisztérium kabinetfőnöke a Magyar Szociális Fórum-Szociális Kerekasztalának szervezőivel, Jánosi Gáborral, Simó Endrével és Sipos Józseffel szerdán a külügyminisztériumban tartott másfél órás megbeszélésen.

Kovács István és Berecz Mariann főosztályvezető ugyanakkor igennel válaszolt arra a kérdésre, hogy a magyar kormány támogatja-e a NATO földrajzi kiterjesztését. De hozzáfűzték, ezt abban az esetben tartanák helyénvalónak, ha stabilizálná a térséget, és nem sértené az orosz érdekeket. (Az ukránoknak mindössze 18 százaléka támogatná a NATO-hoz való csatlakozást.) .

Magyarországnak nem fűződik érdeke Ukrajna kettészakadásához, és nem tartja a közeljövő kérdésének sem Ukrajna, sem Grúzia NATO-felvételét ­ tudta meg az MSZF SZK küldöttsége
külügyi vezetőktől.

A magyar külpolitika támogatja az Oroszországot megkerülő gázvezetékek, a Nabucco és a Déli Áramlat felépítését, egyszersmind örülne a Barátság kőolajvezeték korszerűsítésének és felújításának is, hiszen a fekete arany nagy veszteséggel érkezik az elöregedett csőrendszeren keresztül. Januárban azért tartanak Nabucco csúcstalálkozót Budapesten, hogy felépüljön a gázvezeték, hiszen Európának óriási többlet energiára lesz szüksége a következő húsz évben.

A magyar kormány ugyanakkor elutasítja Dél-Oszétia és Abházia függetlenségének
elismerését, jóllehet Koszovó függetlenségét elismerte.

Nem lehet a régi játékszabályok szerint játszani, de nem is lehet sarokba szorítani Oroszországot. Intenzív kapcsolatokat kell ápolni Oroszországgal, minél több szerződést kell kötni vele, és elvárni, hogy be is tartsa őket ­ érveltek külügyi részről, elutasítva a szankciók gondolatát.

A Magyar Szociális Fórum ­ Szociális Kerekasztal szervezői egyetnemértésüket fejezték ki a NATO terjeszkedése miatt, és felhívták a figyelmet a belőle fakadó kockázatokra, mindenekelőtt a feszültség kiéleződésére, mely hazánkat, köztes helyzete miatt, különösen érzékenyen érinti. Felhívták a vezető diplomaták figyelmét a népek önrendelkezésével kapcsolatos „kettős mérce" tarthatatlanságára is. Vonatkoztatták ezt Oroszországra is.

Azt javasolták a magyar diplomáciának, hogy ­ legszebb hagyományaihoz híven ­ vállaljon
kezdeményező szerepet a kelet-nyugati feszültség enyhítésében, egy kollektív európai biztonsági rendszer megteremtésében. „Helsinki szellemében egyenrangú együttműködést szorgalmazunk Oroszországgal és a többi volt szovjetköztársasággal Európa békéjéért és biztonságáért" ­mondta Simó Endre hazánk geopolitikai helyzetére és nemzeti érdekére hivatkozva. Az MSZF-SZK társadalompolitikai támogatást ajánlott egy ilyen kiegyensúlyozott, jó viszonyra törekvő külpolitikához, és leszögezte: kész partner lenni az enyhülés és a népek közötti együttműködés politikájában. Ugyanakkor a leghatározottabban fellép a háborús politikával és annak kiszolgálásával szemben, és az ellen is, hogy Magyarországot eszközként használják fel más országok és népek ellen irányuló nagyhatalmi célokért.

EZ IS ÉRDEKELHETI

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

1973-2023 WebshopCompany Ltd. Uk Copyright © All rights reserved. Powered by WebshopCompany Ltd.