Hogyan érezzük magunkat? 

A lakosság gazdasági hangulatát mérõ kutatást végzett a Szonda Ipsos. A felmérésbõl kiderül, hogy a magyarok meglehetõsen szûkösnek ítélik saját anyagi lehetõségeiket, 45%-uk szerint az ország gazdasága komoly válságban van és a válaszadók mintegy fele szerint a honi gazdaság helyzete rosszabbra fordul a következõ egy évben.

Hogyan érezzük magunkat? 

A lakosság gazdasági hangulatát mérõ kutatást végzett a Szonda Ipsos. A felmérésbõl kiderül, hogy a magyarok meglehetõsen szûkösnek ítélik saját anyagi lehetõségeiket, 45%-uk szerint az ország gazdasága komoly válságban van és a válaszadók mintegy fele szerint a honi gazdaság helyzete rosszabbra fordul a következõ egy évben.

Új kutatásba fogott a Szonda Ipsos és a Figyelõ gazdasági hetilap. A kutatócég ezentúl háromhavonta felmérést készít a lakosság körében 1500 fõs reprezentatív mintán, amelyben arra keresi a választ, hogy milyennek ítélik meg a magyarok saját gazdasági helyzetüket és az ország állapotát. A felmérés neve Szonda-Figyelõ Hogylét index. A gazdasági helyzet érzékelésének természetesen több aspektusa van. A válaszadók egyrészt saját pénztárcájuk jelenlegi állapotát, illetve anyagi helyzetük várható jövõbeni alakulását érzékelve mondanak véleményt, másrészt az ország gazdasági helyzetérõl alkotott képüket is beleszövik az ítéletbe. Az index kiszámításánál a Szonda Ipsos figyelembe vette azt is, hogy a jelenlegi érzékelés mindig fontosabb, mint a jövõ alakulásával kapcsolatos várakozások. Az általános gazdasági vélekedések mellett a lakosság ?hogylét"-ét jól jellemzi a fogyasztás várható alakulása, ami ennek megfelelõen szintén szerepet kap a mutatóban. Mindemellett a gazdasági hangulatnak van egy olyan aspektusa is, amely azzal függ össze, hogy a lakosság milyennek látja a társadalom szerkezetet – például általánosságban szegénynek, vagy gazdagnak érzékeljük-e honfitársainkat. Mindezeket alapján a Szonda-Figyelõ ?Hogylét" mutató figyelembe veszi azt is, miként változik a társadalom anyagi rétegzettségérõl kialakított lakossági kép.

A számítás módja

Mivel az egyes tényezõk különbözõ mértékben határozhatják meg a lakosság gazdasági közérzetét, eltérõ súllyal szerepelnek a mutató elõállításához használt képletben is. A Szonda Ipsos mindezek fényében legnagyobb súllyal a válaszadók által érzékelt jelenlegi anyagi helyzetet vette figyelembe, amit a súlyozásban a várt anyagi, illetve az aktuális országos gazdasági helyzet követ. Ennél is kisebb súllyal szerepel a várt gazdasági helyzet, illetve a mutatóban szerepel a várható lakossági fogyasztás és a társadalom anyagi helyzetérõl alkotott kép is.

Alacsonyan áll a Hogylét-mutató

Hogylét mutató 1. ábra Klikk a képre!A Szonda-Figyelõ ?Hogylét" mutatójának márciusi értéke 37 pont, ami a 100-as skála alsó harmadában található, vagyis meglehetõsen borúsan látjuk saját anyagi helyzetünket és az ország gazdasági állapotát. A válaszadóknak mindössze 16%-a látja úgy, hogy nincsenek megélhetési gondjai, s ha akarna, akár félre is tehetne. Ezzel szemben 68%-uk szûkösen megél, 8%-uk korábbi megtakarításait éli fel, míg 7%-uknak külsõ segítségre van szüksége a megélhetéshez (1. számú ábra). Az ország gazdasági helyzetét hasonlóan negatívan ítélik meg a megkérdezettek: 45%-uk szerint komoly válság van, 38%-uk mondja azt, hogy csak kisebb válsággal nézünk szembe, 11%-uk látja úgy, hogy egészségesen, de teljesítõképessége alatt fejlõdik, míg alig 1% szerint beszélhetünk dinamikus fejlõdésrõl (2. számú ábra).

Borús jelen, borúsabb jövõ

Hogylét mutató 2. ábra Klikk a képre!A felmérésben megkérdezettek pesszimista jövõképét jól jellemzi, hogy 58%-uk szerint a következõ egy évben háztartásuk anyagi helyzete rosszabb lesz, s csupán 10% tartja úgy, hogy javulni fognak a pénztárcájuk adta lehetõségek. Az ország gazdaságának állapota a válaszadók több mint fele, 51%-a szerint a következõ 12 hónapban rosszabb lesz, s csupán 19% bízik a javulásban. A lakosság borúlátását jól jellemzi, hogy a megkérdezettek 89%-a nem tervezi fél éven belül nagyobb értékû fogyasztási cikk vásárlását. A lakosság nem csak a saját helyzetét látja negatívan, hanem általánosnak érzi a rossz anyagi körülményeket: szerintük 100 családból 58 szegénynek minõsül.