Nicolas Sarkozy az EP-ben: „Európát nem lehet mozdulatlanságra ítélni”
15 perc olvasásAz Európai Parlamentben az EU Tanácsának soros elnöki posztját betöltő francia államfő azt mondta, az unió alapszerződésének elfogadása nélkül nem lehetséges az EU további bővítése. Sarkozy az olimpia megnyitóján való részvételi szándékát azzal védte, hogy Kínát nem megalázni kell, hanem tárgyalni vele.
Az Európai Parlamentben az EU Tanácsának soros elnöki posztját betöltő francia államfő azt mondta, az unió alapszerződésének elfogadása nélkül nem lehetséges az EU további bővítése. Sarkozy az olimpia megnyitóján való részvételi szándékát azzal védte, hogy Kínát nem megalázni kell, hanem tárgyalni vele. A lisszaboni szerződés lengyel ratifikációjáról hiányzó államfő aláírás ügye szerinte nem politikai, hanem morális kérdés.
További részletek egyelőre angolul itt:
„Magyarországi incidenseket" említ az Európai Parlament állásfoglalása a romákról
Az olaszországi romák összeírása kapcsán elfogadott állásfoglalásában az EP tiltakozik az ujjlenyomatvétel alkalmazása ellen, és úgy véli, a kirekesztő intézkedések nem segítenek a bűnözés elleni harcban. A szöveg az olaszországiak mellett „támadásokkal és erőszakkal is járó magyarországi incidensekre" is hivatkozik.
Az Európai Parlament július 10-én, csütörtökön fogadta el az olaszországi romákról szóló állásfoglalást, 336 igen, 220 nem, 77 tartózkodó szavazattal.
A parlament szocialista (köztük Lévai Katalin), liberális (köztük Mohácsi Viktória), zöldpárti és kommunista képviselők „A romák etnikai alapon történő olaszországi összeírásáról" című előterjesztéséről voksolt.
Olaszországi és magyarországi incidensek
A szöveg szerint „a romák a rasszizmus és a megkülönböztetés legfőbb célpontjai közé tartoznak, amint az kiderül a romák elleni támadásokkal és erőszakkal is járó közelmúltbeli olaszországi és magyarországi incidensekből" és az Eurobarometer felméréseiből.
Az állásfoglalás emlékeztet: „2008. május 21-én az olasz kormány rendeletet adott ki, melyben szükségállapotot hirdetett a Campania, Lazio és Lombardia területén letelepedett nomád közösségekkel kapcsolatban". A rendeletet 2008. május 30-án a miniszterelnök további utasításai követték, amelyekben Róma, Milánó és Nápoly prefektusát kinevezte „a roma szükségállapot biztosainak" A biztosok rendkívüli hatásköröket kaptak „személyek, köztük kiskorúak azonosítására, akár ujjlenyomatvétel segítségével is".
„Az olasz belügyminiszter többször kijelentette, hogy az ujjlenyomatvétel célja az Olaszországban élő roma népesség összeírása, és (…) hogy szándékában áll engedélyezni a táborokban élő romák, köztük a kiskorúak ujjlenyomatának összegyűjtését."
Ne gyűjtsenek ujjlenyomatokat
Az Európai Parlament „sürgeti az olasz hatóságokat, hogy tartózkodjanak a romák, köztük a kiskorúak ujjlenyomatainak begyűjtésétől, mivel ez egyértelműen az emberi jogokról szóló európai egyezmény 14. cikke által tiltott faji és etnikai alapon történő megkülönböztetést jelentene a roma származású vagy nomád uniós polgárokkal és más polgárokkal szemben".
A parlament „osztja az UNICEF aggodalmait és a gyermekek védelme érdekében elfogadhatatlannak tartja alapvető jogaik megsértését és kriminalizálásukat", és egyetért a Bizottsággal, amely szerint „az ilyen cselekedetek a közvetlen és közvetett megkülönböztetés tilalma megsértésének minősülnek".
A kirekesztés nem megoldás
A képviselők úgy vélik, „a kirekesztést fokozó politikák soha nem lesznek hatékonyak a bűnözés elleni küzdelemben, és nem fognak hozzájárulni a bűnmegelőzéshez és a biztonsághoz".
Az EP felszólítja a Tanácsot és a Bizottságot, hogy hozzanak létre uniós romastratégiát, amely támogatná és ösztönözné a romák – különösen a roma gyermekek – integrációját és beilleszkedését. A parlament EU-s és nemzeti szintű stratégiákat szeretne az iskolai szegregáció megszüntetésére, a roma gyermekek minőségi oktatáshoz való egyenlő hozzáférésének biztosítására, a romák munkaerő-piaci, egészségügyi, gazdasági és lakáshelyzetének javítására.
A liberális Mohácsi Viktória az állásfoglalás hétfőn tartott vitájában azt mondta, nagyon örül, hogy az Európai Bizottság a romaproblémát súlyosnak és sürgősnek tartja. „Nem győzöm kifejezni, hogy mennyire örülök az új horizontális irányelv megalkotásának" – tette hozzá. Mohácsi szerint nagyon fontos uniós jogszabályban diszkriminációnak nyilvánítani az iskolai szegregációt.
Bauer Edit (Szlovákia) az Európai Néppárt és a szintén néppárti Járóka Lívia nevében azt mondta, a helyzet megoldására a társadalmi befogadást előmozdító programokra van szükség. A képviselőnő szerint Olaszországban „a pártok a valódi cselekvés ösztönzése helyett hisztériát keltenek és saját rövid távú, önös érdekeikre használják fel a romák ügyét". „Ami jelenleg Olaszországban zajlik, az nem etnikai kérdés, és a törvénytelenségek ellen fel kell lépni, bárkinek a részéről is jelentkezzenek" – mondta Bauer Edit.
EU-bővítés: integrációs kapacitás kontra „egyes új tagállamok"
Az EU geostratégiai érdekeit és integrációs kapacitását is figyelembe kell venni a további bővítések során – véli az EP. A plenáris ülésen elfogadott szöveg szerint „egyes új tagállamok" az unió jellegét is megváltoztathatják. A képviselők szabadkereskedelmi térséget hoznának létre az unió keleti szomszédaival.
„A korábbi bővítések általában nagy sikert jelentettek, amelynek előnyeiből az EU régi és új tagállamai egyaránt részesültek" – adja meg az alaphangulatot Elmar Brok (néppárti, német) jelentése, amely az EU további bővítéséről szóló európai bizottsági stratégiatervezetről mond véleményt.
A csütörtökön, 534 igen, 44 nem, 45 tartózkodó szavazattal elfogadott EP-jelentés szerint a parlament „szilárdan elkötelezett minden tagjelölt ország iránt (…), azzal a feltétellel, hogy a koppenhágai kritériumok teljes körű és precíz teljesítése elengedhetetlen".
Integrációs kapacitás
Az unió bővítési stratégiájának meg kell felelnie az EU-szerződés előírásainak és az unió által már vállalt kötelezettségeknek, egyúttal egyensúlyt kell teremtenie az unió geostratégiai érdekei, a határain kívül zajló politikai fejlemények hatása, valamint az unió integrációs kapacitása között – áll a szövegben.
A jelentés kifejti, mit is kellene érteni az integrációs kapacitáson. Eszerint:
- a csatlakozó országoknak erősíteniük, nem pedig gyengíteniük kell az unió azon képességét, hogy a politikai célkitűzései teljesítésének lendületét megtartsa
- az unió intézményi keretének képesnek kell lennie arra, hogy hatékony és eredményes kormányzást biztosítson
- az unió pénzügyi forrásainak megfelelőknek kell lenniük ahhoz, hogy helyt lehessen állni a társadalmi és gazdasági kohézió, valamint az unió közös politikáinak kihívásaival szemben
- átfogó kommunikációs stratégiának kell működnie a közvéleménynek a bővítés hatásaival kapcsolatos tájékoztatása érdekében.
„Egyes új tagállamok" aláásnák az EU-t
A szöveg szerint „egyes új tagállamok gazdasági szerkezete és érdekei hatást gyakorolhatnak az unió politikáinak és költségvetésének irányára, és a politikák szükséges kiigazítása magának az uniónak a jellegét is érintheti".
A képviselők emellett úgy vélik, a „megfelelő konszolidáció és előkészítés nélkül történő bővítés árthat az unió belső kohéziójának, és komoly hatása lehet az unió cselekvési képességére – mivel meggyengítené intézményeit, a tagállamokat kiszolgáltatottabbá tenné a külső nyomással szemben, és aláásná az Európai Unió mint globális szereplő hitelességét".
A jelentés hozzáteszi: „a bővítési folyamat sikere (és így az uniós politikai integrációnak a sikere is) csak úgy valósítható meg, ha a nyilvánosság egyértelműen és tartósan támogatja minden egyes tagjelölt ország uniós tagságát". Az EP szerint a tagállamok felelőssége, hogy elmagyarázzák polgáraiknak az eddigi és jövőbeli bővítések előnyeit.
Szabadkereskedelmi térség a keleti szomszédokkal
Az EU-nak – vélik a képviselők – „közös politikákon alapuló térséget" kell létrehoznia azokkal a keleti szomszédokkal, „amelyek politikai, gazdasági és társadalmi helyzetüket és az unió jelenlegi integrációs kapacitását figyelembe véve jelenleg nem élveznek tagsági kilátásokat, ugyanakkor megfelelnek bizonyos demokratikus és gazdasági kritériumoknak".
A jelentés üdvözli a „Barcelonai folyamat: unió a mediterrán térségért" kezdeményezés újraindítását. A képviselők szerint „ez az új fejlemény alátámasztja a déli partnerekhez képest világos európai ambíciókkal és perspektívákkal rendelkező keleti szomszédokkal is folytatott egyedi, többoldalú szerződéses kapcsolatok mellett szóló érvet". Először a képviselők szabadkereskedelmi térséget hoznának létre a keleti szomszédokkal, amelyet „az Európai Gazdasági Térség Plusz (EGT +), egy európai államközösség vagy egyedi regionális együttműködési keretek vonalai mentén szorosabbra fűzött kapcsolatoknak kell követniük".
Fekete-tengeri Unió
Az EP emellett átfogóbb uniós stratégiát kidolgozna ki a fekete-tengeri régió számára. Ez előre vetítené a „Fekete-tengeri Unió" létrehozását, melynek egyenrangú tagja lenne az EU, Törökország és minden fekete-tengeri part menti állam. Ez a szervezet „teljes körűen bevonná Oroszországot is".
A szöveg konkrét csatlakozási feltételt csak a volt jugoszláv államok kapcsán fogalmaz meg: ezek számára „a volt Jugoszláviával foglalkozó nemzetközi törvényszékkel való teljes együttműködés szintén elengedhetetlen feltétel".
Szent-Iványi István (liberális) a plenáris vitában azt mondta, bár „az EU eddigi története a folyamatos bővülés története", és ez az Európai Unió sikerének is bizonyítéka, „érzékelhető a közvéleményben egyfajta bővítési fáradtság, bővítési apátia". A képviselő szerint ezért realista megközelítésre van szükség. Ez viszont „nem jelentheti a bővítési folyamat leállítását, még kevésbé jelentheti új, teljesíthetetlen felvételi feltételek megfogalmazását, vagy a korábban vállalt kötelezettségek felmondását" – tette hozzá.
„Az ír referendum után alapvető, elemi érdekünk azt bizonyítani, hogy az Európai Unió továbbra is működik, és a bővítés továbbra is fontos és létező célkitűzés az Európai Unióban" – mondta Szent-Iványi István.
Jelentéstevő: Elmar Brok (EPP-ED, DE)
Jelentés (A6- /2008) – A Bizottság bővítési stratégiáról szóló dokumentuma
A Bizottság bővítési stratégiáról szóló dokumentuma
Külügyi Bizottság
Vita: 2008. július 9., szerda
Eljárás: saját kezdeményezés
Üdvözli a kínai-tibeti párbeszédet az EP
Az EP örömmel fogadta a dalai láma és Peking közötti kapcsolatok újjáéledését, ám elítéli a tibeti letartóztatásokat. A képviselők a politikai foglyok szabadon engedését kérik Kínától.
Az EP a kínai földrengés és a hamarosan kezdődő olimpia kapcsán fogadott el állásfoglalást csütörtökön, 439-51-139 arányban.
A parlament „üdvözli a dalai láma képviselői és a kínai hatóságok közötti kapcsolatok újjáéledését a 2008. márciusi lhászai események után, és bátorítja a két felet e kapcsolatok fokozására annak érdekében, hogy megalapozzák a kölcsönös bizalmat, amely nélkül lehetetlen kölcsönösen elfogadható politikai megoldást találni".
Az EP ugyanakkor „sajnálatosnak tartja", hogy a kínai hatóságok még mindig nyomoznak a lhászai megmozdulás résztvevői után, és önkényes letartóztatások történnek.
A parlament „megelégedéssel veszi tudomásul, hogy Kína hamar elfogadta a nemzetközi közösség támogatását a szecsuáni régió földrengéstől sújtott áldozatainak megsegítésére és az önkéntes humanitárius segélyszervezetek segélyosztó műveleteinek megkönnyítésére".
A képviselők szerint Kínának ki kellene használnia a „történelmi lehetőséget", és az olimpia idején a bebörtönzött politikai foglyok és emberi jogi aktivisták kiengedésével kellene javítania emberi jogi megítélését.
Az EP „elítéli, hogy Kína gyakran alkalmazza a halálbüntetést, és felszólítja a kínai hatóságokat, hogy függesszék fel a kivégzéseket".
A plenáris vitában felszólalt Dobolyi Alexandra (szocialista). Szerinte az olimpia egy rendkívüli alkalom a kínaiak számára, „hogy megmutassák a világnak, megértették az olimpia egyetemes értékeit és szellemét". „Egyike vagyok azoknak, akik hisznek abban, hogy az Európai Uniónak egy eredményorientált emberjogi párbeszédet kell folytatnia Kínával, de el kell, hogy fogadjuk, hogy az eredmények csak lépésről-lépésre valósulhatnak meg" – folytatta a képviselőnő. Szerinte „az eredmények jönnek". „Csak néhány napja, hogy újra közvetlen légi összeköttetés van Kína és Tajvan között több évtizedes szünet után. A tárgyalások a dalai lámával ismét megkezdődtek" – sorolta Dobolyi Alexandra.
Elítéli a zimbabwei rezsimet az EP
Nem volt törvényes a zimbabwei választás, ezért nem szabad elismerni a Mugabe-rezsimet – áll az EP állásfoglalásában. A képviselők szigorítanák a zimbabwei vezetők elleni szankciókat.
Az Európai Parlament csütörtökön 591-8-21 arányban állásfoglalást szavazott meg a zimbabwei helyzetről.
Az EP szerint a június 27-i választásokat nem lehet törvényesnek minősíteni. A képviselők elítélik az elnökválasztások második fordulója előtt a politikai ellenzékkel szemben folytatott, a kormány által támogatott erőszakkampányt, és felszólítja az afrikai államokat és a tágabb nemzetközi közösséget, hogy ne ismerjék el a Mugabe-rezsimet.
A parlament „kéri az Afrikai Uniót, a Dél-Afrikai Fejlesztési Közösséget és az ENSZ-t, hogy támogassák egy általuk vezetett közvetítési folyamat megvalósítását, egyértelmű időkeretet szabva a tárgyalásokra, és lehetővé téve, hogy szabad és tisztességes választásokon alapuló gyors és pozitív megoldást találjanak a zimbabwei válságra".
Az EP „felhívja a Tanácsot, hogy szigorítsa a Mugabe-rezsimmel és az emberi jogok súlyos megsértéseiért felelős személyekkel szemben alkalmazott célzott szankciókat, amennyiben a tárgyalási erőfeszítéseket nem fogadják el és az állami támogatást élvező erőszakot nem szüntetik be".
Európa az űrben
Az uniónak nagy szüksége van az űrbéli eszközökre – áll az EP véleményadó jelentésében. A képviselők kiemelik a Galileo-rendszer szerepét, emellett támogatnák egy a ballisztikus rakéták kilövését jelző rendszer kiépítését. Az EP betiltaná a műholdak lelövését.
Világűr és biztonság címmel készített véleményadó EP-jelentést Karl von Wogau (néppárti, német). Ezt a parlament csütörtökön, 483-99-20 arányban fogadta el.
A szöveg szerint szükség van űrbeli eszközökre „az Európai Unió politikai és diplomáciai tevékenységének független, megbízható és teljes információkra történő alapozása" érdekében. Ezek az eszközök támogatják a konfliktusmegelőzést, a válságkezelést, a globális biztonságot (tömegpusztító fegyverek és szállítóeszközeik elterjedésének nyomon követése, nemzetközi szerződések betartásának ellenőrzése, könnyű- és kézifegyverek transznacionális csempészetének megakadályozása, a létfontosságú infrastruktúrák és az Európai Unió határainak védelme természeti és ember által okozott katasztrófák esetén).
Az űr Lisszabonban
Az EP üdvözli, hogy a lisszaboni szerződés jogalapot biztosít az európai űrpolitika számára.
A jelentés sürgeti az Európai Unió Műholdközpontjának (EUSC) teljes kifejlesztését, továbbá ajánlja az EUSC és az EU tagállamai közötti megállapodások sürgős megkötését. Ez képanyagot biztosítani az európai biztonsági és védelmi politikai (EBVP) műveletek és a haderőparancsnokok számára – így a szöveg.
A jelentés „kiemeli a Galileo szükségességét az önálló EBVP-műveletek, a közös kül- és biztonságpolitika, Európa saját biztonsága és az unió stratégiai autonómiája szempontjából.
A képviselők a tagországokat arra kérik, a költségek csökkentése érdekében tegyék egymással kompatibilissé jelenlegi és jövőbeli műholdas távközlési rendszereiket (pl. Skynet, Syracuse, Sicral, SATCOM Bw, Spainsat).
Európai rakéta-előrejelző rendszer?
Az EP „helyteleníti, hogy az EU tagállamainak nincsen hozzáférése a ballisztikus rakéták világszerte történő indítását érintő azonnali adatokhoz". Ezért a parlament „kifejezi támogatását a ballisztikus rakéták indítása elleni műholdas korai előrejelző rendszerekre irányuló projektekkel kapcsolatban (mint például a francia Spirale)".
A képviselők úgy vélik, „a tapasztalat szerint a nagyszabású közös projekteket nem lehet megfelelően irányítani, ha abban a tisztes hozam elvét alkalmazó 27 nemzeti költségvetési hatóság vesz részt". A parlament „ezért határozottan javasolja, hogy e projekteket és programokat az EU költségvetéséből finanszírozzák".
Nemzetközi együttműködés
Az EP azt javasolja, nemzetközi szinten tiltsák be a műholdas eszközök elleni fegyverhasználatot és a fegyverek űrbeli állomásoztatását.
A jelentés „felhívja az Európai Uniót és az Amerikai Egyesült Államokat, hogy vegyenek részt az űreszközök használatáról szóló stratégiai párbeszédben, és vállaljanak globális vezető szerepet az ENSZ-ben és azon kívül annak biztosítása érdekében, hogy a világűrt csak békés politikákra tartsák fenn".
Jelentéstevő: Karl von Wogau (EPP-ED, DE)
Jelentés (A6-0250/2008) – Világűr és biztonság
Világűr és biztonság
Külügyi Bizottság
Perger István/EU Parlament sajtószolgálat
