2050-ben az Európai Unió 25 tagországában várhatóan a népesség fele az 50+ korosztályba tartozó lesz, és tevékenyen ki fogja venni részét a társadalom irányításából. A Magyarországon már ma is 3,6 milliós „kisebbség"a reklámokban, mint nosztalgikus „kellék" jelenik meg. Talán még ennél is megdöbbentőbb, hogy a felmérések alapján az ezüstgeneráció alapvetően rossz önképpel rendelkeznek saját magáról, s ez az önkép azonos a társadalom többségében róluk kialakult – nem túlságosan pozitív – véleménnyel – derült ki a Magyar Fogyasztó 50+ II. című konferencián április 8-án a Magyar Telekom székházban.

2050-ben az Európai Unió 25 tagországában várhatóan a népesség fele az 50+ korosztályba tartozó lesz, és tevékenyen ki fogja venni részét a társadalom irányításából. A Magyarországon már ma is 3,6 milliós „kisebbség"a reklámokban, mint nosztalgikus „kellék" jelenik meg. Talán még ennél is megdöbbentőbb, hogy a felmérések alapján az ezüstgeneráció alapvetően rossz önképpel rendelkeznek saját magáról, s ez az önkép azonos a társadalom többségében róluk kialakult – nem túlságosan pozitív – véleménnyel – derült ki a Magyar Fogyasztó 50+ II. című konferencián április 8-án a Magyar Telekom székházban.

 

  A délelőtti program előadójaként Popper Péter az idősekkel kapcsolatos és Magyarországon megkövesedett negatív sztereotípiák egyik kulcsának az emlékező és gondolkodó társadalmak közötti különbséget nevezte meg. Míg az alapvetően „emlékező" típusú keleti társadalmakban élők a tapasztalatokra számítanak egy adott helyzet megoldásában, az európai országokra jellemző „gondolkodó" típusú társadalmak lakosait idegesíti a múlt és a tradíció. A neves professzor véleménye szerint meg lehet öregedni békében is, amennyiben megtanulunk maradékok nélkül létezni. Azaz jelenünket ne átmeneti időszaknak tekintsük, és ne engedjük elszaladni a lehetőségeket.

A konferencián előadó neves szakemberek valamennyien az idősebb korosztály gazdasági szerepének megnövekedéséről, illetve az ezzel párhuzamosan felmerülő fogyasztási igények kielégítetlenségéről számoltak be. Kozák Ákos, a GfK Hungária Piackutató Intézet ügyvezető igazgatója az 50 feletti generáció fogyasztási jellemzőiről tartott előadásában – mely kitért a pénzügyi és gazdasági krízisre is – hangsúlyozta, hogy várhatóan a nyugdíjjal rendelkező lakosság számára jár a legkisebb veszteséggel a jelenlegi helyzet.

Sas István reklámpszichológus szerint ma a szépség, a fiatalság és az egészség mítoszának hódolunk. Véleménye szerint a marketingkommunikációs szakmában jellemző életkor szerinti szegmentáció helyét át kellene vennie az értékrendet és érdeklődést alapul vevő szegmentációnak, így megszűnnének a kommunikáció alapú generációs különbségek.

Prof. Dr. Józsa László, a Széchenyi István Egyetem dékánja többek között az 50 feletti korosztály közösségigényéről beszélt, amelynek a felismerése akár előrevetítheti egy marketing üzenet sikerességét is.

Az idősebb korosztály internetezési szokásairól beszélve Novák Péter, a Kirowski ügyvezetője elmondta, hogy hetente átlag 10 órát töltenek a világhálón, és 55 százalékuk már vásárolt az interneten, de csak 15 százalékuk használta az online fizetés lehetőségét.

Első alkalommal adták át a konferencián az MFP kedvenc 50+ kampánya – 2008 című elismerést, amelyet a Magyar Fogyasztó Platform a Művészetek Palotájának és a Magyar Postának ítélt oda. A díjat pályázat útján lehetett elnyerni, melynek az volt a célja, hogy bemutassa a 2008-ban az 50+ célcsoport egésze, vagy egy része számára készített kommunikációs kampányokat. A megmérettetésben azok a cégek vehettek részt, amelyek valaha birtokolták a Superbrands vagy a Business Superbrands státuszt.

A Magyar Fogyasztó 50+ II. Konferencián ünnepelte első születésnapját az oreganeniked.hu webmagazin, amely éppen a napokban nőtt ki az online világból, hiszen országszerte alakulnak az Öreg a nénikéd klubok.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük