Nobel-díjas magyarok

(C) Nobel Prize Foudation A Nobel-díjról, a Nobel díjas magyarokról mindent megírtak már, amit csak lehetett. Szeretném sajátos szemszögből bemutatni a díjat nyert tudósainkat, írónkat. A 16  magyar, vagy magyar származású díjazott közül 11 vallja imagát hazánkfiának, amikor interjút ad. Közülük sajnos már csak ketten élnek köztünk.

(C) Nobel Prize Foudation A Nobel-díjról, a Nobel díjas magyarokról mindent megírtak már, amit csak lehetett. Szeretném sajátos szemszögből bemutatni a díjat nyert tudósainkat, írónkat. A 16  magyar, vagy magyar származású díjazott közül 11 vallja imagát hazánkfiának, amikor interjút ad. Közülük sajnos már csak ketten élnek köztünk.

   A Nobel-díjat ketten kapták meg 40-50 éves életkoruk között, hárman 50-60 között, négyen 60-70 között, ketten 70-80 között. Díjazottjainknak viszonylag hosszú életük volt. 60-70 év között ketten, 70-80 év között ugyancsak ketten, 80-90 év között hárman, 90 éven felül ketten hunytak el.

   Közkeletű tévedés, hogy a Nobel-díjakat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia ítéli oda. A tudós társaság csak a fizikai és kémiai díjról dönt. Az orvostudományi és élettani díjazottakat a stockholmi Karolinska Intézet választja ki, az irodalmi díjra a Svéd Művészeti Akadémia, míg a közgazdasági és béke díjra egy öttagú bizottság jelöl, amelyet a norvég országgyűlés, a Storting választ.

   A Nobel-díj érem (kisplasztika) 20 deka súlyú, 23 karátos aranyból készült, első oldalán az alapító, másik oldalán a tudományágra utaló domborművel.

   Első Nobel-díjasunk Bárány Róbert orvos, aki 1914-ben kapta meg a magas elismerést a fül egyensúlyi szerve élettanának vizsgálatáért Negyvenhét éves volt ekkor.

   A másodikat Zsigmondy Richárd kémikusnak ítélték oda hatvan éves korában, a kolloid oldatok természetének magyarázatáért 1925-ben.

   Szentgyörgyi Albert 1937-ben kapta meg az orvosi Nobel-díjat, negyvennégy éves korában. A közhiedelemmel ellentétben nem a C-vitamin felfedezéséért, hanem a biológiai égésfolyamatok elemzéséért. Érme a Nemzeti Múzeumban megtekinthető.

   1943-ban kapta meg a díjat Hevesy György vegyész hatvankét éves korában, az izotópok indikátorként való alkalmazásáért. Mire is menne a mai orvosi diagnosztika és gyógyászat az izotópok nélkül?

   Orvosi Nobel-díjat kapott Békésy György 1961-ben, hatvankét éves korában, a fül ingerületek mechanizmusának felfedezéséért. Második magyar Nobel-díj a fülnek, bonyolult szervünk lehet.

   Wígner Jenő kapta a fizikai Nobel-díjat 1963-ban, hatvanegy éves korában, az atommagok és elemi részek elméletének fejlesztéséért. Azóta már több fizikus is Nobel-díjas lett Wigner elméletének továbbgondolásáért. Tudósunk megkapta a Magyar Népköztársaság Zászlórendjét is.

   Gábor Dénes fizikust mindenki ismeri. A hologram felfedezése fűződik a nevéhez. 1971-ben kapta meg a Nobel-díjat, hetvenkét éves korában. A hamisítást csaknem teljesen kizárja az új papírpénzeken és bankkártyákon található hologram. Egyik gyakorlati alkalmazása a sok közül. Nevét több hazai középiskola vette fel.

   Polányi János vegyész, ötvenhét éves korában, 1986-ban kapta meg a kémiai Nobel-díjat az elemi kémiai folyamatok dinamikájának kutatásáért.

   Oláh György mérnök a szénhidrogének reakcióinak kémiai leírásáért kapott kémiai Nobel-díjat 1994-ben, hatvanhét éves korában. Ugyanebben az évben Göncz Árpád államfőtől a Széchenyi Nagydíjat is átvehette

   A Nobel-díj szempontjából 1994. a magyar tudósok egyedülálló éve volt. Oláh György mellett közgazdasági Nobel-díjat kapott Harsányi János hetvennégy éves korában, az emberi motiváció kutatásáért a gazdaságban.

   Nemrég elhunyt irodalmi Nobel-díjasunk, Kertész Imre, a Sorstalanság c. önéletrajzi ihletésű regényéért kapta az elismerést 2002-ben, hetvenhárom éves korában. A legmagasabb állami kitüntetést, a Magyar Szent István Rendet 2014-ben kapta meg.

Legyünk büszkék rájuk!

Láng Róbert