Növekedési pályán – politikai kockázatokkal: Az Erste Bank elemzése a szerb gazdaság kilátásairól

Az Erste bank előrejelzése SzerbiáraVáltozatlanul magasnak ítéli a Szerbiára vonatkozó politikai kockázatokat az Erste Bank legújabb elemzése, amely erőteljesen befolyásolhatja a gazdasági fejleményeket is. Bár 2008-ban 6 százalék feletti GDP-növekedés várható, a külső egyensúlytalanság kézben tartása továbbra is az egyik legfontosabb kérdés marad. A pénzintézet elemzői szerint a restriktív monetáris politika folytatása várható. 

Az Erste bank előrejelzése SzerbiáraVáltozatlanul magasnak ítéli a Szerbiára vonatkozó politikai kockázatokat az Erste Bank legújabb elemzése, amely erőteljesen befolyásolhatja a gazdasági fejleményeket is. Bár 2008-ban 6 százalék feletti GDP-növekedés várható, a külső egyensúlytalanság kézben tartása továbbra is az egyik legfontosabb kérdés marad. A pénzintézet elemzői szerint a restriktív monetáris politika folytatása várható. 

Koszovó ideiglenes parlamentje február 17-én hivatalosan is kikiáltotta e dél-szerbiai tartomány függetlenségét. A szerb kormány azonban komolyan ellenezte a lépést, majd annyira elmérgesedett a helyzet, hogy a kormánykoalíció felbomlott, és új parlamenti választásokat írtak ki május 11-ére. A választások kimenetele megjósolhatatlan, ezért a Szerbiára vonatkozó politikai kockázat változatlanul magas, ami ráadásul erőteljesen befolyásolhatja a gazdasági fejleményeket is. „Továbbra is tartjuk magunkat ahhoz az álláspontunkhoz, hogy Szerbia nem tér le az Európai Unióba vezető útról, valamint középtávon tovább folytatja az eddig sikeres konvergencia-programját. Rövid távon a politikai helyzet csak enyhe kihatással lesz az ország gazdasági teljesítményére. Amennyiben a választások kimenetele másként alakul, nagy valószínűséggel az előrejelzésünket erőteljesen negatív felülvizsgálat alá kell vetnünk" – jelentette ki Alen Kovac, az Erste Bank Csoport makroelemzője.

A politikai kockázatok ellenére a szerb gazdaság – még a második félévében mért lassulással is – kiválóan teljesített 2007-ben. Az erős belföldi kereslet adta a gazdasági növekedés motorját, maga előtt tolva a szolgáltatási szektort. A közlekedési és távközlési ágazat kiváltképp jó teljesítményt nyújtott, hiszen az előző évhez viszonyítva 24,3 százalékos növekedést ért el, főként az éves szinten 18,1 százalékos bővülést felmutató nagy- és kiskereskedelemnek és a 20 százalékkal erősödő pénzügyi közvetítői szegmensnek köszönhetően. „Arra számítunk, hogy a GDP-növekedés éves összevetésben a 2007-es év egészére nézve 7,2 százalékos, 2008-ban pedig 6,3 százalékos lesz, ami azért még mindig meglehetősen magas érték" – mondta Alen Kovac.

Szerbia folyó mérleghiánya – az erőteljes, 88 százalékos éves növekedés után – 6,9 milliárd dollár volt 2007-ben, ami a becslések szerint a GDP 16,9 százalékára rúgott (ez 5 százalékpontos emelkedés a 2006-os adathoz képest). A megugró belföldi kereslet, a devizaárfolyam stabil teljesítménye, valamint az emelkedő energiaárak negatívan befolyásolták a növekedést. Az exportot ugyanakkor az alacsonyabb fokú versenyképesség, a dínár felértékelődése, valamint az egyes mezőgazdasági termékek kivitelét megtiltó kormányrendelet érintette hátrányosan. A működőtőke-beáramlás jelentősen visszaesett 2006-hoz képest: mindössze a GDP 5,4 százalékára rúgott, ami alig valamivel több, mint az éves folyó hiány 30 százaléka. „A működőtőke-beáramlás mintegy 3 milliárd dollár környékén várható 2008-ban, ám még ez az előrejelzés is nagyban függ a politikai körülményektől. Ugyanakkor az adósságráta stabil marad, főként a GDP-bővülés és az export nominálisan erőteljes teljesítményének köszönhetően" – értékelte az Erste Csoport elemzője.

Szerbiának további reformokat kell végrehajtania intézményrendszere megújítása és a friss működőtőke – kiváltképp zöldmezős export-orientált beruházások – csábítása érdekében. Azért, hogy az ország továbbra is az Európai Unióba vezető úton maradjon, és megoldást találjon a nyitott politikai kérdésekre, a tárgyalások folytatása elődleges fontosságú. Jelenleg azonban nem várható szilárd elkötelezettség a reformok folytatása iránt, hiszen az ügyvezető kormány már nem fog nagy horderejű kérdésekbe kezdeni a választásokig. Emellett a privatizációs folyamat is leáll, legalábbis a nagyszabású projektek tekintetében. A becsült GDP 2 százalékára rúgó költségvetési hiány mellett a fiskális politika 2008-ban is várhatóan világos marad, nehogy tovább romoljon a külső egyensúly, ugyanakkor pozitív jelzéseket kapjanak a nemzetközi befektetők.

A Szerb Nemzeti Bank inflációs célja sikeresen teljesült a 2007. évre vonatkozóan, hiszen a maginfláció a 4-8 százalékos sávon belül maradt: decemberben az áremelkedések mértéke éves összehasonlításban 5,4 százalék volt. „Számításaink szerint az infláció éves átlaga magasabb lesz, mint 2007-ben (mintegy 9 százalék), de az év vége felé az inflációs nyomás enyhülésére számítunk, így a fogyasztói árindex közelebb kerül a jegybank által kijelölt sáv (3-6 százalék) felső széléhez" – jelentette ki Kovac. A politikai kockázatok magasak és valószínűleg a deviza stabilitását is befolyásolni fogják, amennyiben a választások eredményeként romlanak Szerbia EU-csatlakozási esélyei. „2008. elején az elnökválasztással és a koszovói helyzettel összefüggésben fokozódó politikai kockázatok ismét igazolták, mennyire törékeny a devizapiac és mennyire érzékeny a politikai kockázatokra. A kormánykoalíció felbomlása és a májusra kiírt új parlamenti választások miatt a szerb deviza jelenleg a 83-84 dináros sávban mozog az euróval szemben. Előrejelzésünk feltételezi, hogy az Európa-párti erők győzedelmeskednek a küszöbön álló választásokon, amelynek nyomán bizonyos fokig visszaesnek a politikai kockázatok, felfut a deviza-beáramlás, majd 2008. második felében felerősödik a deviza felértékelődése irányába ható nyomás" – összegezte Alen Kovac az Erste Bank Csoport elemzését.