Olympia

Az ókori Olympia rekonstrukciójaNem helyesírási hiba! Olympia romváros Peloponnészosz sziget északnyugati részén. Ókori település, maradványa a világörökség része. Zeusz szent ligetének nevezeték a görögök Olympiát, ahol minden nyáron, holdtölte idején, július 27. és szeptember 27. között az öt napig tartó olimpiai versenyeket rendezték. Az ókori görögök xenofóbok voltak, sportversenyeiken csak görögök vehettek részt. Más országokból érkezők kizárva. Emellett hím soviniszták is voltak, mert a viadalokon csak férfiak mérhették össze erejüket. Az esemény olyan fontos volt a görögöknek, hogy az első játéktól kezdték saját időszámításukat, Kr. e. 776-ban. Összesen közel háromszáz Olympiát tartottak.

Az ókori Olympia rekonstrukciójaNem helyesírási hiba! Olympia romváros Peloponnészosz sziget északnyugati részén. Ókori település, maradványa a világörökség része. Zeusz szent ligetének nevezeték a görögök Olympiát, ahol minden nyáron, holdtölte idején, július 27. és szeptember 27. között az öt napig tartó olimpiai versenyeket rendezték. Az ókori görögök xenofóbok voltak, sportversenyeiken csak görögök vehettek részt. Más országokból érkezők kizárva. Emellett hím soviniszták is voltak, mert a viadalokon csak férfiak mérhették össze erejüket. Az esemény olyan fontos volt a görögöknek, hogy az első játéktól kezdték saját időszámításukat, Kr. e. 776-ban. Összesen közel háromszáz Olympiát tartottak.

   Az eseményekre nagy számban érkeztek külföldön letelepedett görögök is. Nemcsak azért, hogy a győztest megillető koszorút és az olipikonész címet megszerezzék, hanem a hellén összetartozás érzése és az anyaországgal való kapcsolatuk ápolása miatt is. A játékokat deklaráltan Zeusz főisten védőszárnya alatt rendezték. A győztes atlétáknak a költők dicsőítő verseket, ódákat és zenei kísérettel előadott kardalokat írtak. Pindarosz, a legnagyobb görög költők egyike, műveinek többségét a győztesek ünneplésére írta. Tulajdonképpen fennmaradt műveiből szerezhettünk tudomást az ókori olimpiákról, illetve magának Olympia városának létezéséről.

   Fennmaradt a XVIII. században élt Bernard de Montfaucon régészettel foglalkozó, Benedek-rendi szerzetes levelet Korfu püspökéhez. Javasolta, hogy feltétlen meg kell találni  az ókori Olympiát. Ekkor kezdődtek a kutatások az Alpheiosz völgyében, ahol később angol és francia kutatók valóban megtalálták Zeusz egykori szentélyét. Felbecsülhetetlen értékű rajzokat, dokumentumokat készítettek a maradványokról. Elkészült Zeusz szentélyének rekonstruált térképe is.

   1828-ban a török-görög háborúban a franciák katonai erővel támogatták a görögöket. Napóleon hadjárataihoz hasonlóan régészek, művészettörténészek, építészek, restaurátorok is a hadsereggel tartottak. Olympia városának egy részét feltárták. Számos szobortöredéket találtak, többek között a híres metopét (templomépület oromzatát díszítő dombormű), Héraklész legyőzi a krétai bikát. (Jelenleg a Louvre-ban található.)

   Olympia kutatása egészen a második világháborúig folytatódott. A németek megszállták Görögországot. A hadműveletek idején német katonai egységek nagy pusztítást okoztak a szentély területén. 1966-ban folytatódtak a régészeti feltárások, rengeteg tárgyi emléket találtak, többek között az olimpiai versenyekre látogató vendégek táborhelyeit, továbbá ásott kutakat, fogadalmi ajándékokat, bronztárgyak százait, sisakokat, páncélokat, pajzsokat.

   Az 1975-ben megnyitott múzeumban tekinthetők meg Olympia régészeti emlékei, továbbá rajzok, makettek. Megjelenik a látogatók képzelete előtt a Zeusz-szentély és egész környéke. Érdemes egy kitérőt tenni, ha idegenvezetős autóbusz kirándulást teszünk a félszigetre, Korinthosz, Epidaurosz, Műkéné útvonalon.

Láng Róbert