Folytatjuk a pápai viseletekről szóló sorozatunkat. Az első rész: http://www.euroastra.info/node/13911 ebben megállapítottuk, hogy a viselet fokozatosan, a római császárok hatalmi jelvényeinek és ruházkodásának alapján alakul ki, ahol egyes pápák sokszor változtattak a hagyományosnak mondott öltözéken. Mégpedig jelentősen. 

Folytatjuk a pápai viseletekről szóló sorozatunkat. Az első rész: http://www.euroastra.info/node/13911 ebben megállapítottuk, hogy a viselet fokozatosan, a római császárok hatalmi jelvényeinek és ruházkodásának alapján alakul ki, ahol egyes pápák sokszor változtattak a hagyományosnak mondott öltözéken. Mégpedig jelentősen. 

Korális ruha

A Szentatya ünnepi öltözete az ún. korális ruha (a kifejezés eredetileg a kórusimán, vagyis zsolozsmán viselt öltözéket jelenti), amit ünnepélyes kihallgatásokon (például államfők fogadásakor) és fontosabb egyházi jellegű találkozók alkalmával vesz fel. Egyes liturgikus cselekményeken is korális ruhát hord, többnyire amikor nem ő celebrál, hanem csak részt vesz az eseményen. Ez az öltözet részben hasonlít a bíborosok, érsekek és püspökök ugyanilyen jellegű viseletéhez.

A fehér reverendára a pápa térdig érő csipkés fehér prelátusi karinget (rochetum) ölt, amire piros mozettát, továbbá aranyzsinóron függő mellkeresztet vesz. Fejét ilyenkor is a fehér pileólus fedi, lábát pedig piros bőrcipő. A camauro is hagyományosan a korális ruhához tartozott és a mozetta színéhez, illetve fajtájához alkalmazkodott.

A mozettára a pápa IX. Piusz óta széles, arannyal hímzett piros stólát vesz fel lelki hatalma jelzéseképpen. Így például katolikus személyiségek és katolikus országok államfőinek fogadásakor, s természetesen a szertartásokon.

Mozetta

A mozetta (mocétum, mozzetta), mint neve is mutatja, egy „csonka köpeny", ami csupán a vállat és a felkart fedi, hátul pedig egy jelképes apró csuklyával van ellátva. Formája minden bizonnyal IV. Sixtus alatt, a XV. század vége felé alakult ki. Ő ugyanis az addig viselt hosszú prelátusi köpeny helyett annak rövidebb változatát kedvelte a házon kívüli programok során.

Divatja gyorsan elterjedt a többi egyházi méltóság körében is, a kinek-kinek kijáró színben, ám 1969 óta csuklya nélkül. Az érsekek, püspökök, valamint a pápai követek viselik, de egyes országokban a kanonokok (címzetes apátok és prépostok) is.

A pápa a korális ruhához piros mozettát visel. Téli változata hermelinnel szegett és bársonyból van, a nyári pedig szegély nélküli és selyemből való. Kifejezetten pápai sajátosság a húsvét nyolcadában használatos fehér damasztból készült, hermelinprémes mozetta. Pápasága vége felé ez utóbbit VI. Pál elhagyta, ám XVI. Benedek nemrég felújította, igaz ő a húsvéti időben végig ezt használja. Szintén ő állította vissza a II. János Pál pápasága második felében megszüntetett apró csuklyát is.

Camauro

A camauro (neve szintén a camelaucumból ered) a fej egészét és a füleket is befedő „házisapka", amit eredetileg a palotán belüli alkalmakkor, valamint a mitra és a tiara alatt viseltek. Noha korábbi eredetre megy vissza, a XIII-XIV. században vált a pápák jellegzetes attribútumává, mígnem a XVIII. század vége felé a pileólus kiszorította a divatból. Azóta – XVI. Benedek 2005-ös kísérletétől eltekintve – csak X. Piusz, majd XXIII. János elevenítette fel tartósan. Eddig az időig ezt adták az Apostoli Palotában felravatalozott pápára (azóta csak püspöksüveget).

A camauro a mozettával együtt volt a korális ruha tartozéka: télen hermelinszegélyű bársonyszövetből, nyáron pedig sima selyemből készült, illetve húsvét nyolcadában fehér damasztból, ugyancsak hermelinszegéllyel. Ez a sapka igen sok pápaképen látható (pl. a Szent Pál bazilika mozaiksorában).

Mellkereszt

A püspökökhöz hasonlóan a pápa is mellkeresztet visel, ami latinkereszt-alakú és aranyból készült. Többféle, egyszerű és ékköves változata van. A XVIII-XIX. században csak szentmisén hordta, aranyzsinórra függesztve. IX. Piusz óta azonban aranyláncon a fehér reverenda fölött is viseli. VI. Pál kezdte a mozettára is felvenni, szokását pedig utódai is megtartották.

Cipők

A pápák régen utazáshoz csatos piros bőrcipőt, házon belül pedig selyemből vagy bársonyból készült mokaszint hordtak (a római szenátori mulleus mintájára), piros színűt a korális ruhához és fehér színűt a reverendához. Felsőjére egy-egy keresztet hímeztek aranyszállal, ami a lábcsók szokásához, a római császároktól örökölt ősi tiszteletadási formához kötődött.

Miután VI. Pál ez utóbbi hagyományt megszüntette, a pápa immár minden alkalomra dísztelen, sima piros bőrből készült cipőt visel. II. János Pál előszeretettel hordott közönséges barna vagy fekete cipőket, ám XVI. Benedek visszatért a piros bőrcipők használatához.

Érszegi Márk Aurél/Magyar Kurir

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük