PIETRO MASCAGNI (1863-1945)

A tehetséges ifjú Mascagnit hiába támogatták tanárai, szegény volt, nem fejezte be a milánói konzervatóriumot, helyette vándortársulatoknál karmesterkedett. Apja, a livornói pékmester jogi pályára szánta, de ő zenész akar lenni. Olaszországi csatangolásai hasznosnak bizonyultak: megismerte a parasztok életét, a népi dallamokat és a nyers falusi indulatokat.

A tehetséges ifjú Mascagnit hiába támogatták tanárai, szegény volt, nem fejezte be a milánói konzervatóriumot, helyette vándortársulatoknál karmesterkedett. Apja, a livornói pékmester jogi pályára szánta, de ő zenész akar lenni. Olaszországi csatangolásai hasznosnak bizonyultak: megismerte a parasztok életét, a népi dallamokat és a nyers falusi indulatokat.

Cerignóban telepedett le, és a városi zenekar dirigenseként, zongoratanárként működött, közben megnősült, gyerekei születtek. Amikor a Sonzogno zeneműkiadó 1889-es pályázatán elnyerte az első díjat Cavalleria rusticana (Parasztbecsület) című egyfelvonásos operájával, azonnal világhírre tett szert. Művét 1890-től, a római Teatro Constanzi előadása után szinte egész Európában, sőt Amerikában is játszották. A Magyar Királyi Operaház fél évvel a római siker után, Gustav Mahler vezényletével mutatta be. Említésre méltó, hogy 1935-ben operáját maga vezényelte a Szegedi Szabadtéri Játékokon.

 Mascagni Parasztbecsülete az olasz verista dalmű mesterdarabja. Utána soha, egyetlen művével sem tudta a közönséget úgy meghódítani, pedig több egyházzenei művet, kantátát, kórusművet és még számtalan operát, operettet, filmzenét szerzett. Életét két nagy szerelem és népes család töltötte be. A feleségén kívül eltartotta szeretőjét és agg rokonait is. Puccini, Ponchielli és sokan mások anyagilag segítették, hangversenyezett világszerte, de kettős élete, depressziója, paranoiája és egyéb betegségei súlyosan akadályozták a munkában. Az első világháborúban kommunistának tartották, ezért Mussolini ellenzékeként nem működhetett, egy időre Bécsbe emigrált. Anyagi helyzete végzetes összeomlása után megkomponálta a fasiszta himnuszt, így 1929-re az Olasz Akadémia tagjává válhatott, és a Duce megbocsátott neki. Élete hátralévő részében sokat betegeskedett.

A Parasztbecsület drámai feszültségét a többi művével soha nem közelítette meg. Mascagni 1940-ben vezényelte utoljára. Egyfelvonásos operáját gazdag hangszereléssel, nagy létszámú kórussal látta el. Giovanni Verga újhullámos novellája (amit 1884-ben Eleonora Duse állított színpadra) alapján a két szövegkönyvíró (Giovanni Targoni-Tozetti és Guido Menasci) igazi szicíliai hangulatot teremtett a verista zenéhez. Túlfűtött szenvedélyek, feudális szicíliai életmód tömör kifejezését vitte színpadra a súlyosan ható wagneri romantikus zenedrámák korában. Mascagni fülbemászó dallamai máig roppant népszerűek. Az operaházak szinte mindig Leoncavallo Bajazzók című művével párosítják egy estén.

A sztori

Húsvét vasárnapján a harangszóra a falu népe a templom előtt gyülekezik, felhangzik a nevezetes „húsvéti kórus". A parasztlányok közül Santuzza a térre néző kocsma tulaját, Luciát kérdi, merre van a fiacskája, Turiddu. Az asszony szerint már tegnap a szomszéd faluba ment borért. Santuzza és mások azonban látták a fiút éjjel Lola háza körül őgyelegni. A lány kiborul, elmeséli neki szerelmük történetét. Amíg Turiddu katonáskodott, addig Lola férjhez ment Alfióhoz, a fuvaroshoz, de újabban csalja a férjét a kocsmárosné fiával. Ő bezzeg feláldozta a lányságát érte, és úgy sejtjük, terhes is tőle.

Vidáman megjön messzi útjáról Alfio, a fuvaros, és örömmel látná viszont hű feleségét. Turiddu szintén érkezik a körmenet végére. Santuzza könyörög neki, ne hagyja el, de a fiú durván lelöki a templom lépcsőjéről, majd Lola után rohan a templomba. Santuzza ezek után beárulja Alfiónak, hogy a felesége viszonyt folytat Turidduval. Alfio iszonyú dühbe gurul. A jeleneteket itt az opera híres intermezzója választja el.

A mise után a falu férfinépe – mint másutt – a kocsmába siet. Ide tér be Alfio is. Nem fogadja el Turiddu békepoharát, s ahogy arrafelé szokás, a fiú Alfio fülébe harap. Gusztus kérdése, de Szicíliában ez a művelet kihívást jelent késpárbajra. Alfio a kertek alján várja be kissé ittas vetélytársát. Turiddu érzelmes áriával, teli balsejtelemmel búcsúzik anyjától, s arra kéri, ne hagyja magára a szerencsétlen Santuzzát. Hamarosan rémült kiáltás hallatszik: „megölték Turiddut!"

A szerelmi háromszög egyórás melodrámájának egy halott az eredménye, ami az operai átlagot tekintve nem is sok.

A Parasztbecsület előadásainak története során a világ legjobb énekesei szórakoztatták a nagyérdeműt. A férfi főszereplők között volt: Caruso, Gigli, Carreras, Björling, di Stefano, Franco Corelli, Plácido Domingo és más hírességek. A női főszerepet: Giulietta Simionato, Zinka Milanov, Maria Callas, Victoria de los Angeles, Monserrat Caballé, Jelena Obrazcova, Agnes Baltza stb. énekelte világszerte. A neves karmesterek között Pietro Mascagni, Tullio Serafin, Herbert von Karajan, Riccardo Muti és több hasonló nagyság található. A Magyar Állami Operaház sem maradt a mű adósa kiváló hazai előadókkal és dirigensekkel.

DOBI ILDIKÓ