Révay András: A Borkészítés, Folyamatos Játék

Mindig jó érzés jelen lenni azokban a percekben, amikor egy újság útjára indul. Ráadásul most olyan lapról van szó, amit már régóta hiányoltunk. A Balaton Borkurír első évfolyamának első számát 2010. november 25-én vehették kezükbe a meghívott szakemberek.

A Balatoni Borkultúráért Alapítványt három évvel ezelőtt azért hozta létre Bende Richárd, hogy „a balatoni borok világát egységes zászló alá vonják" és a terület az ország többi borvidéke mellett méltó rangot kapjon. Az Alapítvány az összefogás jelképeként indítja útjára a Balaton Borkurírt. A negyedévente, ötezer példányban megjelenő, ingyenes magazin – reményeik szerint – eléri azt, hogy olvasása után a Balatonhoz látogató a tavat és környékét ne csak turisztikai célnak, hanem, értékes borvidéknek is tekintse. Azon túl, hogy bemutatkozási lehetőséget kínál a terület minden borászának, foglalkozik majd a vidék kulturális életével is. Ezt a tájat a nyaralók csak néhány hónapig látogatják, a borkedvelők számára viszont egész évben csodákat kínál.

Az Alapítvány egyedülálló kezdeményezése egy olyan borbírálati rendszer, ami elsősorban a fogyasztót tájékoztatja. Az először 2009-ben megrendezett Balaton Winfer sikeresnek bizonyult és az idén már összesen 69 pincészet 370 borát vizsgálhatta meg a hét külföldi és egy magyar szakértőből álló bizottság. A Winfer rendszert Czerneczkiné Sinkó Krisztina, a WSET (Wine and Spirit Education Trust) Nemzetközi Borakadémia igazgatója dolgozta ki. Ezzel a módszerrel a borokat hat kategóriába sorolták és színekkel jelölték. Az első két színminősítést csak a termelő látja. Szürke jelzést kap a gyengének minősített bor és citromsárgát, amiről a bírálók úgy látják: még nem érett a forgalmazásra, de további érleléssel azzá válhat. A címkékre is felvinni javasolt narancs az alapborok, a kék a fajtaborok, a zöld a terroir (bizonyos területhez kötött) borok, míg a bordó a prémium, vagyis legjobb borok színkódja lett. A színek alapján a fogyasztó könnyen eldöntheti, hogy megéri-e neki a megfelelő színkóddal ellátott bort megvenni.

A lap bemutatására meghívott szakemberek természetesen néhány balatoni borral is megismerkedhettek. A kóstolgatás során mindenki meggyőződhetett arról, hogy az elmúlt években a magyar borászat elindult egy jó úton. Egyre több olyan, kis pincészet jelentkezik, akikről korábban még csak nem is hallottunk. Boraik viszont hibátlanok és megmutatják azon régió erősségeit, ahol a szőlőt termesztették. Ez az állítás pedig különösen érvényesnek látszik a Balatont körülölelő területekre. A déli parton a testes, érett szőlőből készült borok, az északi oldal vulkanikus talaján karakteres, tüzes fehérborok készíthetők.

Szigligetről, a Szatmári Családi Pincészettől Fölföldi Béla érkezett a bemutatóra. A Pincészet 2003 óta működik Szigliget déli lejtőjén a Vár és a Balaton közötti Antal hegyen. Kizárólag a saját termő területükről gondosan kezelt, válogatott és szüretelt szőlőiket dolgozzák fel. Az ültetvényeik nagysága négy hektár, ezen kívül még a birtokhoz tartozik közel öt hektárnyi, telepítésre váró remek terület. A pincészet jelenleg csak fehér fajtákkal foglalkozik, de gondolkoznak a jövőben kék szőlő telepítésén is.

A Balaton környéke az a vidék, ahol a világon a legtöbb egyedi fajtát termelik. Valójában ez adja a régió igazi arcát. A Szatmári Pincészet egyik különlegessége az ásványos karakterű Vulcanus is csak 2003 óta használhatja ezt a nevet, korábban B38 néven volt ismert, a Budai Zöld és a Szürkebarát keresztezéséből nemesítették. A bemutatott bort három hónapig érlelték öreg, nagy fahordóban. Cukor nem maradt benne, de némi alkoholédesség érezhető. A termelők véleménye szerint könnyen lehet, hogy egyes fajták – amivel korábban nem próbálkoztak – mint például a 2001-ben engedélyezett, Budai Zöld és Kéknyelű keresztezésű Rózsakő, legalább ilyen sikeres lesz.

Alfred Fischer családjának régi kapcsolata van Magyarországgal. Burgenlandban már nyolcvan éve bortermelők, a Szent György-hegyen 2002-ben telepítettek hatvan hektár szőlőt. Ráadásul kékszőlőt, Zweigeltet, Pinot Noirt, Cabernet Franct, ami errefelé szokatlan. Úgy látják, hogy az Észak-Balaton a nagy potenciálú, hosszú érlelési időt igénylő borok készítésére alkalmas. A fogyasztók elvárása egyre nő és ezek a borok a nemzetközi piacon is megállják a helyüket. Az emberek ma már nem literszámra isszák a bort, inkább csak két – három pohárral fogyasztanak és ilyenkor az árnak már nincs döntő szerepe. Fischer úr az Osztrák Borakadémia elnöke is volt, ilyen tapasztalat birtokában biztos abban, hogy a magyar borok rövidesen Európa élvonalába tartozhatnak.

Orbán Gergely még csak két éve kezdett dolgozni a Balaton-felvidéken. Viszonylag hosszabb ideig finom seprőn tartott Chardonnay-ja jellemző színű, gyümölcsössége, karakteres savgerince garantálja a minőséget. Ő úgy látja: nagyon sok jó bor van, átlagos borral ma már nem lehet piacot hódítani. Öreg szőlőket igyekezett vásárolni, a Chardonnay is harminc éves. Koncentráltsága ennek köszönhető. Mivel a világon szinte mindenhol termesztik, csak a valóban kifogástalan bor adható el belőle. Sok függ a feldolgozás módjától, mert ez a fajta majdnem mindre használható.

A szőlőskislaki Bánom-hegyen és környékén, nyolcvanhektáros szőlőbirtokon gazdálkodik a Bujdosó Pincészet. Kétszázéves pincéjükben a finom nedűk mellett, másfél évszázados eszközgyűjtemény is található. A kilencvenes évek elején jutottak területekhez, ahol akkoriban a mennyiség volt a fontos. Azóta a minőségi borkészítés vált a gazdálkodás alapjává. Számukra a borkészítés folyamatos játék, minden évben a legszebb bor előállítására törekednek. Az egyik ilyen az Altanus Cuvée – a név jelentése délnyugati szél – és 2008-ban készítették először. A fele Chardonnay, van még benne 20 – 20 % Chavignon Blanc és 10 % Szürkebarát. Egyik kedvencük még a Királyleányka, ez a régi magyar fajta, mely illatos, és kevés cukrot termel. Arrafelé olyan szép arcát mutatja, hogy egyre nagyobb területen telepítik.

A Cézár Pincészet az idei év nagy felfedezettje. Császár István, a svédországi borkereskedő 1996-ban megvette a Pécsi Pezsgőgyárat, mert a piacon nem talált az igényeinek megfelelő pezsgőt. Ezt követően, 2000-ben a nagyradai Tsz-t vette meg és kicserélte az egész, százhektáros terület ültetvényét kékszőlőre. A kiválóan bevált Malbec fajtát csak itt termelik Magyarországon. Chilei borászuk útmutatása nyomán, főleg nemzetközi piacra dolgoznak. A 2007-es, dűlőszelektált Cabernet Sauvignont 12 hónapos, tölgyfahordós érlelés után palackozták és újabb három év elteltével, most hozzák forgalomba. Tervezik saját pálinkafőző felépítését is.

Az Achs Borászat megjelenése valószínűleg komoly nyereséget jelent, hiszen tulajdonosai, Hans Georg Achs és fia, Thomas Achs osztrák borászok, akik már generációk óta foglalkoznak szőlőtermesztéssel a Fertő-tó körül. Borászati tapasztalataikat Dél-Afrikától Kaliforniáig szerezték. Magyarországi további terjeszkedésük során választásuk a Balaton déli részén fekvő Kéthelyre esett. Itt 2002-ben ötvenöt hektárt vásároltak és 60 : 40 arányban kék, illetve fehér szőlőkkel újratelepítették. A 2007-es Premium Cabernet Franc egy év barrique után még egy évet fahordóban töltött. Megmutatkozik benne a régióra jellemző elegancia. Achs-ék véleménye szerint nemcsak az lehet magyar bor, amit „harapni lehet", hanem az is, ami tanninban könnyedebb, de zamatos.

A szokatlan nevű 2HA szőlőbirtok és pincészet egy miniatűr vállalkozás, egy kísérlet, mely két hektár szőlőterület művelésével indult a Szent György-hegy legszebb részén. Egy eddig Magyarországon nem termesztett, ősi etruszk gyökerű fajta meghonosításával próbálkoznak. Ez, a Sangiovese szőlőcsalád adja Toscanaban a Brunello-t, amely mára a világ egyik legismertebb vörösbora. Ebből készül a Chianti is. Ez a fajta alkalmas arra, hogy megmutassa, mi a különbség egy olasz és egy magyar borvidék között. A Balaton-régió nagyon színes, sokféle bor található itt és ez lehet az előnye az össze többi borvidékkel szemben. A fogyasztók tömegét képes kiszolgálni.