Óriási feladatra vállalkozott a Magyar Állami Operaház. Tudatosan vitát gerjeszt és egyben sikert vár. A jubileumi, 125. évadban mindkettőre jó esélye van.

 

 Óriási feladatra vállalkozott a Magyar Állami Operaház. Tudatosan vitát gerjeszt és egyben sikert vár. A jubileumi, 125. évadban mindkettőre jó esélye van.

 Két egymást követő évben is ünnepelhet a Ház – mondta el Vass Lajos főigazgató. Az idén a 125. évadot, jövőre pedig fennállásának 125. évét. Ez pedig azért lehetséges, mert amikor a Magyar Állami Operaház megnyílt, az volt az első évad (és egyben a „nulladik" év). Az első születésnap csak egy év múlva következett. A 2007-ben kinevezett vezetőség – a főigazgató, Fischer Ádám főzeneigazgató, Keveházi Gábor balettigazgató, Kovalik Balázs művészeti igazgató és Kovács János első karmester – a 2008/2009-es, jubileumi évadban már teljes egészében az általuk tervezett, összeállított műsorral mutatkozik be. Mindehhez szükség volt a pénzügyi-gazdasági stabilizáció megteremtésére, ami az elmúlt egy évben, az adósságállomány 70 százalékos csökkentésével sikeresen elkezdődött.

A jubileumi évad szeptember 25-én Mozart remekével, a Cosí fan tutte-val indul, amelyet az intézmény másik játszóhelyén, a Thália Színházban láthat a közönség. Az Operaház, vagyis az Andrássy úti Ybl-palota szeptember 26-án Erkel Ferenc Bánk bánjával kezd. Az évad első bemutatói október elején kerülnek színre. A soron következő 281 előadás, köztük a 11 bemutató magas szintű lebonyolításának alapfeltétele volt a színpad padlózatának felújítása, és az ügyelői hívórendszer teljes cseréje. A munkálatok egy éves előkészítés után a nyári évadszünetben zajlottak. Az elmúlt tizenöt év legnagyobb műszaki felújításának eredményeképpen a süllyedőterek gépezeteinek, illetve a kötélzetnek és a díszletemelő berendezéseknek az ellenőrzésére és teljes körű javítására is sor került.

A pénz az idén sem lett több, de kevesebb sem, 5,3 milliárd forinttal gazdálkodhatnak. Rövidesen a Kormány elé kerül a javaslat az Erkel Színházról. Ha elfogadják, szinte egy új városrész jön majd ott létre. Már készülnek az Operaház felújításának tervei is. Oldalra és felfelé nem, de lefelé talán terjeszkedhetnek – ezért is fontos, hogy az Erkel minél hamarább elkészüljön. Talán a 130. évfordulóra mindkét színház tökéletes állapotban lesz.

 A Fidelio premierjén Fischer Ádám főzeneigazgatóként első alkalommal lép az Operaház karmesteri dobogójára – Beethoven egyetlen operájának dirigenseként kezdi meg tehát közös munkáját a dalszínház társulatával és zenekarával. Fontosnak tartotta, hogy a 125. évadot egy olyan premierrel kezdjék, amely hiányzott a Magyar Állami Operaház repertoárjából. A Fidelio, mely számára az operairodalom legnagyobb alkotása, már régen nem volt műsoron. Emlékezetes előadást szeretne, ami vitákat gerjeszt a darabról és az operajátszásról is. A Fidelio témája nem a szabadság, hanem a felszabadulás. A felszabadulás pillanatát mutatja be, s épp ez teszi ünnepi alkalmakhoz méltó művé, ideális nyitódarabbá. Olyan opera, amely nemcsak a zeneirodalomnak, de az egész emberi kultúrának is egyik tetőpontja.

A zenekarban nagyon nagy lehetőség van és ráadásul ebben a darabban főszerep jut rá. A kórussal együtt az opera alapját adják. Most a Fidelio „Mahler-féle" változatát adják elő, ez visszavezethető arra a korra, amikor Gustav Mahler az Operaház főzeneigazgatója volt. A 3. Leonora-nyitány, ami a finálé előtt hangzik el, a zenekar „nagyáriája" lesz. Magyarországon a közönség nem figyel eléggé a zenekarra, el kell érni, hogy ez ne így legyen A bécsi zenei élet büszke a Bécsi Filharmonikusokra, akik az Operaházban játszanak. Ott beszédtéma, hogy egy este ki volt kürtös vagy a szóló-csellista. Ide kell eljutni itthon is, ez az, amit a közönség tehet azért, hogy jobb legyen a Magyar Állami Operaház.

 A rendező, Kovalik Balázs számára a darab témája is kihívást jelent. A szabadság utáni vágy örök téma, szerencsére jelenleg nincs olyan politikai aktualitása, mint a II. világháborút követően vagy a berlini fal leomlása után volt. Tehát a kérdés: mennyire lényeges számunkra a szabadság ma, a hétköznapokban. Az 1814-es verziót azért választották, mert ebben Beethoven hihetetlen modernsége egy szürreális világba vezeti át a darabot. Izgalmas lehetőség nyílik avatgard módon megmutatni Beethoven hitét a szabadság eszményében. A valódi történelmi háttér is érdekes, hiszen Napóleon éppen megszállta Bécset, a rendőrség be is tiltotta az operát, mert a politikai foglyokat őrző börtönben kezdődik. Mária Terézia személyes közbelépése nélkül nem is lett volna bemutató. Léteznek a darabban bibliai utalások is, ezek feldolgozása is jó lehetőségeket kínál. Az egész egy stilizált térben jelenik meg, még a miniszter szerepe sem hordoz ideológiát, inkább az életet hirdeti.

 Az a tény, hogy az ünnepi, 125. évad első bemutatója október 4-én egy gyermekopera lesz, jelezni és bizonyítani kívánja: mennyire fontosak a fiatalok az Operaház számára. Jöjjenek be a gyerekek ebbe a csodálatos palotába és lássanak egy nagysikerű darabot. Ránki György, Pomádé király új ruhája című operája a rendező, Toronykőy Attila szerint egyszerűen kortalan. Az amerikai dzsesszes hatású zene tetszeni fog a fiataloknak. Az előadás érdekessége, hogy a függöny vonala előtt zajlik, így akkor is játszhatják, ha a színpadon egy másik darab el nem bontható díszlete áll. Az eredeti, kilencszemélyes zenekarra írott változatot hozzák színre. A zenekar is a színpadon van és ez lelkileg és fizikailag is közel hozza a közönséget az előadókhoz. Az énekeseknek a közönségre kell nézni és nem a karmesterre, hiszen ő valahol oldalt áll majd. Az énekkar is kúszik – mászik a földön, ragyogóan jelenítve meg a gyermeki világot. Ez a darab mindig aktuális marad, mert az emberek jelleméről szól. Azokról, akik a jólétükért hazudni is hajlandók, míg egy romlatlan tiszta gyermek le nem leplezi őket.

 Az új évadban a korábban megszokott kettő helyett már csak egy lapja lesz az Operaháznak. Retkes Attila főszerkesztő jelentette be, hogy az Operaélet a csőd szélére került, a megoldás az Operamagazinnal való egyesítése volt. Az új lap először a szeptember 22-i évadnyitó társulati ülésre jelenik meg. Az a cél, hogy 2009 szeptemberére, a 125. születésnapra olyan újság jöjjön létre, ami állni képes a versenyt a hasonló külföldiekkel és elősegítse, hogy a Magyar Állami Operaház az előttünk álló időben ismét be tudjon kapcsolódni Európa dalszínházainak vérkeringésébe.

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük