Révay András: A festővirtuóz

 Budapesten tartották az Aba-Novák Vilmos életmű kiállításának bejelentéséről szóló sajtótájékoztatót. A kiállítás április 21-től szeptember 6-ig lesz látható Debrecenben, a MODEM-ben.

 Budapesten tartották az Aba-Novák Vilmos életmű kiállításának bejelentéséről szóló sajtótájékoztatót. A kiállítás április 21-től szeptember 6-ig lesz látható Debrecenben, a MODEM-ben.

 Magyarországon a legtöbb kiállítóhely az előző századok palotáiban működik. A debreceni MODEM, 1308 négyzetméterével az ország legnagyobb kiállítási területe, ráadásul egy olyan épületben, ami a XXI. század műszaki feltételeinek megfelelően jött létre – mondta el az igazgató, Gulyás Gábor. A belső tér szabadon variálható, a mindenkori igények szerint. Különleges lesz a katalógus is. A festőről a közelmúltban jelent meg monográfia, de annak szerkesztése 2006-ban lezárult. Azóta kerültek elő újabb művek, így a katalógus valóban korszakos jelentőségűnek bizonyulhat. A szervezők igen sok látogató érkezésére számítanak. Szeretnék bebizonyítani, hogy van olyan magyar művész – Munkácsyn kívül is – akinek a munkássága iránt széles érdeklődés nyilvánul meg. A belépőjegyeket április 10-től már elővételben is meg lehet vásárolni jegyirodákban és az Interneten is. A teljes árú jegy hétköznap 1500, hét végén és ünnepnapon 1700 forintba kerül. Az eltérés oka: csökkenteni szeretnék a hétvégi zsúfoltságot. A csoportos diákjegy ára hatszáz forint lesz. Tárgyalnak a MÁV-val, hogy olcsóbb jegyet kaphassanak a kiállítás látogatói. Budapestről már két óra alatt el lehet jutni Debrecenbe, de az érdeklődés várhatóan az ország egész területére és a határon túlra is kiterjed majd.

 A rendezésben részt vett Kováts Kristóf, Aba-Novák Vilmos unokája, a hagyaték örököse is. Ő, bár tizenegy évvel nagyapja halála után született, mégis közvetlenül érezte hatását, hiszen a képei között nőtt fel. A festőt a család mindig erősen foglalkoztatta és ez a képein is tükröződik. A kiállítás tervezésekor a bőség zavarával küzdöttek. Ma már nem kell a művész személyes elismertetéséért harcolni, a korábbi támadások megszűntek. A közönség is sokkal befogadóbb, szinte bizonyos, hogy a város, az ország büszkén vállalhatja ezt az alkotót. Elmondhatjuk róla, hogy valójában négy művész lakott benne, hiszen grafikusként is komoly életműve van, festőként is, és hatásos templombelsőket is festett. Ezen kívül még mester is volt, rengeteg tanítványa őrzi az emlékét – és mindez összesen húsz alkotói évbe sűrítve jöhette létre.

 a rendezéssel kapcsolatos elképzelésekről, a kiállítás kurátora, Molnos Péter szólt. Először attól tartottak, nem fogják tudni megtölteni azt a hatalmas teret, a végén viszont már el kellett utasítaniuk képeket. Több mint 50 magyar és külföldi, köz- és magángyűjteményből válogatva érkeznek alkotások a tárlatra. Itt láthatóak Magyarországon elsőként olyan munkái is, amelyeket külföldön őriznek. A művek biztosítási összértéke meghaladja az egymilliárd forintot, ami ugyancsak jelzi, hogy ez az utóbbi idők egyik legértékesebb műtárgyait felvonultató tárlata, amelyet magyar festő munkáiból rendeztek. Az időrendi sorban felépülő tárlaton a korai korszak tájképeitől, az itáliai ösztöndíj és a New York-i időszak festményei mellett a híres cirkusz-sorozat alkotásai, a falkép-tervek, a pannók és freskók vetített reprodukciói, valamint a szolnoki és erdélyi alkotások is helyet kapnak majd. A tárlat további különlegességei közé tartozik, hogy néhány hamisítvány is ott lesz a falakon. Aba-Novák ugyanis azon kevesek közé tartozik, akit már életében, a 30-as évektől kezdve hamisítottak. A tárlaton egymás mellett szemlélhetünk néhány valódi festményt és azok hamisítványait is.

Ugyancsak érdekesség, hogy az életmű-kiállításon szerepelnek majd azon festőművészek alkotása is, akikre jelentősen hatott Aba-Novák festészete. A dokumentációs részben olyan csemegéket is felfedezhetnek az érdeklődők, mint a világhírű fotóművésszé vált kortárs, André Kertész felvételei, amelyeket a festő műtermében készített. A műterem nem csak fotón, hanem térben is látható lesz, mégpedig remélhetőleg a művésszel együtt. Néhány héttel ezelőtt jutott a kiállítás-rendezők tudomására, hogy Aba-Novák 30-as évekbeli New York-i tartózkodása alatt készült a mesterről egy több mint 1 órás színes film, melyet festés közben rögzítettek róla. A felvétel mind magyar művészettörténeti, mind pedig egyéb szempontokból szenzációs jelentőségű, hiszen ilyen hosszú, és ráadásul színes filmet ebben a korszakban egyetlen magyar művészről sem készítettek. Mozgóképes-felvétel legjobb esetben is csupán néhány festőről, íróról, színészről maradt fent, s azok is leginkább pár másodperces hosszúságú, fekete-fehér filmhíradós anyagok formájában. A kiállítás szervezői mindent megtesznek azért, hogy a felvétel Magyarországra kerülhessen, s a kiállításra látogatók egy „időutazás részeseként" egy műteremben tartózkodhassanak az éppen festő Aba-Novákkal.

Az elementáris hatású fal- és vászonképeiről ismert Aba-Novák Vilmos életmű-kiállításának címe: A barbár zseni. A névadó nem kisebb személyiség, mint Picasso. Az 1937-es párizsi világkiállításon Aba-Novák monumentális pannóit megpillantva kiáltott fel: „Ki ez a barbár zseni?"

A kérdésre mindenki bizonyosan választ talál, aki ellátogat 2008. április 21. és július 6. között a debreceni MODEMben rendezett hiánypótló tárlatra.