A tavalyi siker után idén ismét megrendezték a rádiós műsorok versenyét. A „Rádiós korrektúra" seregszemle során hét különböző kategóriában több mint száz műsor mérkőzött egymással.

A tavalyi siker után idén ismét megrendezték a rádiós műsorok versenyét. A „Rádiós korrektúra" seregszemle során hét különböző kategóriában több mint száz műsor mérkőzött egymással.

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság és az Antenna Hungária Zrt. támogatásával meghirdetett rádiós verseny célja a színvonalas rádiózás népszerűsítése és elismertetése volt mind szélesebb körben – mondta el Belénessy Csaba, a Korrektúra Kft. szakmai vezetője, a verseny kitalálója. Meggyőződésem – folytatta – hogy a hangok nem hazudnak. A szó igen, de a hang nem. A hang pótolhatatlan érték hordozója. Olyan jegye egy ember karakterének, ami szinte erősebb, mint az ujjlenyomat. Előfordulhat, hogy találkozunk egy rendkívül csinos, vonzó külsejű emberrel, ám ha megszólal, a hangja romba döntheti a róla kialakult képet – és ez fordítva is igaz! Ezért fontos a hang és annak intézménye a rádió, a rádiós. Minden egyes rádiós egy intézmény is ugyanis, aki a vágószoba magányában kell, hogy megmutassa mindazt, amit a világból fontosnak tart. Éppen ezért a rádió örök, sosem fordulhat elő, hogy megkopik a fénye.

A hangok versenyében tényfeltáró, oknyomozó riporttal, információs hírmagazinnal, kulturális magazinnal, hangjátékkal, portréval, közösségek bemutatásával, szórakoztató reggeli műsorral valamit rádiós arculattal, reklámmal lehetett pályázni. A versenyben indulhattak országos és helyi rádiók, rádiós alkotóműhelyek, közszolgálati, kereskedelmi és civil rádiók, még on-line rádiós szerkesztőségek is. Dr. Német Erzsébet, a zsűri elnöke kiemelte, a tavalyi kilencvenhez képest több volt a jelentkező. A legtöbb – harminc – nevezés a közösségek bemutatása kategóriában érkezett, tizenhét különböző rádió nevezett és a közönségszavazatok száma is meghaladta százezret! A zsűri olyan alkotásokat keresett, melyek értéket teremtenek vagy értéket őriznek, a kategóriákat nem hasonlították össze egymással. Az elbírálásnál fontos szempont volt a zene, a ritmus, külön értékelték, ha egy-egy műsorhoz saját zenét készítettek a pályázók. Vizsgálták, mennyire egyedi a pályamű, mennyi benne az ötlet a szellemesség? Hogyan segít megérteni, átélni azt, amiről a megszólaltatott szereplők beszéltek. Hozzájárul-e ahhoz, hogy jobban megértsük egymást, jobban át tudjuk élni a másik ember helyzetét. A tájékoztató műsorok közül azokat díjazták, amikor a rádió segített, hogy egy nehéz helyzetet valaki meg tudjon oldani. Nagyra értékelték a műsorokat, melyek nehéz témákat feszegettek, talán politikailag kényesek vagy emberi módon, korrekten kell róluk beszélni. Ha az elhallgatás helyett meg lehetett szólaltatni olyat, amiről sokszor félünk műsort csinálni.

A tényfeltáró, oknyomozó riportok közül a Periferic Records Kiadó vezetője, Böszörményi Gergely a gyermekrablásról szólót külön is kiemelte. A műsor azt mutatta be, hogyan tudunk gyermekeinkre vigyázni, ők hogyan vigyáznak magukra, mennyi idő alatt lehet elrabolni egy gyereket? Egészen megrázó volt, hogy ötven másodpercbe tellett, amíg egy megnyerő tekintetű fiatalember – a rádió egyik szerkesztő riportere – egy csokival és egy szép autóval rábeszélt egy kisgyereket; üljön be a kocsiba és menjen el vele! Több próbálkozás közül csak egy volt, amikor egy 8-10 éves kislány azt válaszolta: a csoki finom, de megkérdezem a nagyit, mit tehetek? A nagymama még ezen is megdöbbent, hogy a gyerek a csokoládét egyáltalán elfogadta, nem erre tanították! A számtalan kiválóan megszerkesztett műsor közül végül ebben a kategóriában a Kossuth Rádióban futó, A hely című műsor nyerte el az első díjat megosztva a Lánchíd Rádió Kulissza – Trianon című műsorával. Az igényesen szórakoztató hírmagazinok versenyében két díjat nyújtottak át: az elsőt a Rádió Dabas: Térségi Napló műsora nyerte el, míg a második díjat a 89.5 Music FM: Hóhelyzet programja.

A kulturális magazinok versenyében is a Kossuth Rádió műsora, a Korkóstoló nyerte el az első díjat. Szabó László Zsolt, az MTVA vezérigazgatója szerint ezeknek a műsoroknak a szerzői bebizonyították, képesek a csodára, hangok segítségével teremtettek látványt.

A hangjáték viszont olyan művészi igényű, szórakoztató kompozíció, amely erősen épít a hangzó elemek hatáskeltő eszközeire vagy a színészi teljesítményre. Az egyik legizgalmasabb lehetőség színházat varázsolni azok elé, akik esetleg fáradtan vagy csukott szemmel hallgatják a készüléket. A zsűri kritikai megjegyzése volt, hogy nem minden csapat élt eléggé a különböző effektusok beépítési lehetőségével. Itt azok nyertek, akik bátran nyúltak az ilyen eszközökhöz, és a zenét is bőven használták. A hangjátékok vetélkedésében a Kossuth Rádió Rádiószínháza hozta el az első díjat Ödön von Horváth: Korunk gyermeke 1. részével.

A szórakoztató és reggeli műsorok körében a Class FM Morning Show-ja diadalmaskodott, a közönség szavazatai alapján pedig a Music FM lett a legnépszerűbb rádió, és ugyanitt dolgozik a legkedveltebb műsorvezető, Cooky is.