Révay András: A ?nemtudom?-tól az eredetvédelemig
4 perc olvasás
Huszadik összejövetelüket ünnepelve, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyébe látogattak a Média Pálinkaklub vendégei. Ezúttal a Tarpa Manufaktúra Kft. pálinkáival ismerkedtek meg.
Huszadik összejövetelüket ünnepelve, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyébe látogattak a Média Pálinkaklub vendégei. Ezúttal a Tarpa Manufaktúra Kft. pálinkáival ismerkedtek meg.
A hangulat megalapozásaként Békés Attila mandolinmûvész – saját bevallása szerint – avar kori dallamokat játszott. Noha pálinkát ekkor még senki nem fogyasztott, a közönség a dallamokban jól felismerhetõ, jellegzetes orosz motívumok ellenére is hitt neki. Lehet, hogy a hatás eléréséhez a bontott palackokból párálló illatok is elegendõek voltak.
Az utazásra persze csak képzeletben került sor. A klub tagjai ki sem mozdultak az Andrássy útról, a Wall Street étterembõl, ahol kalauzul melléjük Nagy Dániel, a Rézüsti Pálinkaház igazgatója szegõdött. Maga is tarpai származású lévén, elmondta: a település neve bizonytalan eredetû. A régi mezõváros fénykorát a Rákóczi-szabadságharc idején élte, a fejedelem 1708-ban hajdúvárosi kiváltságokat is adott az ott élõknek. Üzemszerû formában 1924 óta fõznek arrafelé pálinkát – a falusi portákon bizonyára évszázadokkal régebben. A korábbi TSz-üzembõl 1997-ben lett német érdekeltségû magánfõzde. A vidék gyümölcsösökben gazdag, a Tisza árterét sok helyen nem is lehetne másként hasznosítani. A nyírségi homoktalaj különösen az almának kedvez. A Jonathánból – ?kétlépcsõs, magyar technológiával" készül a Szabolcsi Alma pálinka – az öt eredetvédett magyar pálinka egyike. Az almapálinka nem azonos a Calvadossal! Az ugyanis úgy készül, hogy az almából elõbb bort erjesztenek, azt párolják le.
A sárgabarack Gönc táján a hegyoldalban, a tavaszi fagyoktól védetten teremhet. Ez különösen az idén látszott nagyon jól, mert a megyében máshol a fagykár kilencvenszázalékos volt! Az itt készült kajszibarack pálinka karakteres ízû, bár illata kevésbé határozott.
A ?fürtös" meggybõl háromféle létezik. Nevét onnan kapta, hogy bõ fürtökben terem. Közülük a újfehértói földrajzi eredetvédelemben részesül. A belõle készült Fürtös Meggy pálinka – az egylépcsõs, oszlopos lepárlási eljárás miatt – illatában erõsen, ízében kevésbé intenzív. Pont a kissé visszafogottabb íze miatt jó aperetif lehet.
A sokak által kedvelt Vilmoskörte pálinkával a helyzet egészen más. Ez a fajta az ország teljes körte-ültetvényének csak 20 – 25 százalékát adja, de a körtepálinkák többsége mégis ebbõl készül. Kellemes, fanyar ízvilágú, íze és illata is erõs, jellegzetes.
A megyében 42 olyantelepülés van, ahol az ott termett szilvából készült pálinkát szatmárinak lehet nevezni. A leghíresebb a Penyigei kék vagy más néven ?Nemtudom" fajta. Az anekdota szerint a széltében-hosszában termelt szilvának senki sem ismeri a valódi nevét és ezért a botanikusok kérdésére mindenki azt válaszolta: nem tudom. Így aztán rajta maradt. A fáról lehullott gyümölcsbõl kikelve félvadon is terem, dzsungel-szerû gyümölcsös alakul ki belõle. Pálinkája enyhe mandulaillatú, mert a magjának egy részét összezúzva, a fõzés elõtt visszakeverik a cefrébe.
Tarpán a szilvapálinkából kétfélét is fõznek. Az egyik – mint az eddig bemutatott összes – 42 fokos, a másik viszont 50! A szeszfok beállítás utólag történik. Lepárláskor az üstbõl távozó gõzöket három részre osztják. Az elsõ, az elõpárlat. Szúrósabb szagú és ízû, ezt el kell dobni. A fõzõmester szaktudása dönti el, mikor érzi úgy, most már a középpárlat jön. Ez a valódi, értékes pálinka, szeszfoka a hetvenet is elérheti. Majd jön az utópárlat, ami gyengébb, olajosabb. A középpárlathoz keverve csökkenti annak szeszfokát, de – mennyiségétõl függõen – az ízét is rontja. Éppen ezért sokan inkább ioncserélt víz hozzáadásával hígítják a középpárlatot a megkívánt és megengedett szeszfokra.
A Nemtudom szilvából fõzik Tarpán a híres lekvárt is. A gyümölcs nehezen magozható, ezért elõfõzik és úgy dörzsölik le a magról a húst. Ez a massza a cibere, amit ha állandó kevergetés mellett tovább fõznek – úgy 18 órát, olyan kiváló lekvár lesz belõle, hogy cukor nélkül is eláll, akár húsz évig is. A vidéken járva, a pálinka mellé, egy kis helyi süteménnyel érdemes megkóstolni.
