Fennállásának huszonötödik évfordulóját ünnepli egy ország. Közvetlen szomszédunk, tőlünk délnyugati irányban fekszik, természeti értékekben gazdag. Az pedig, hogy állami létében ennyire fiatal egy fontos előnyt is jelent: sohasem harcoltunk, sohasem háborúztunk egymással, kapcsolataink most is kitűnőek!

Fennállásának huszonötödik évfordulóját ünnepli egy ország. Közvetlen szomszédunk, tőlünk délnyugati irányban fekszik, természeti értékekben gazdag. Az pedig, hogy állami létében ennyire fiatal egy fontos előnyt is jelent: sohasem harcoltunk, sohasem háborúztunk egymással, kapcsolataink most is kitűnőek!

A feltételezések szerint a mai szlovén nép szláv ősei a hatodik században telepedtek le a Kárpát-medencében. Első államuk a hetedik században jött létre, később a Frank Birodalom részévé váltak. A kereszténységet is valamikor ekkortájt vehették fel. Később – úgy a 14. században – a terület a Habsburgok birtokába került és ez így is maradt az Osztrák-Magyar Monarchia széthullásáig. Az Első Világháború után előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királysághoz csatlakoztak, ami a nevét 1929-ben Jugoszláv Királyságra változtatta. Ez sem létezhetett sokáig. Jött a II. Világháború, vele a német, olasz, magyar megszállás, egészen 1945-ig. A háború után a királyságból népköztársaság lett, de Tito halála után a soknemzetiségű Jugoszlávia is felbomlott. A függetlenségét a mai Szlovénia 1991. június 25-én kiáltotta ki és a jugoszláv hadsereggel folytatott tíznapos háborúval meg is őrizte.

A negyedszázada függetlenné vált EU-tagország, a szlovéniai, muravidéki magyar és magyarországi, rábavidéki szlovén kisebbség közreműködésével megtartott ünnepi fogadásán őexcellenciája Škrilec Ksenija asszony, a Szlovén Köztársaság magyarországi nagykövete is megerősítette, hogy a két ország és a kisebbségek kapcsolatai példaértékűek nemcsak Közép-Európában, hanem az Európai Unióban is. A jövőbe tekintő közös tervek pedig ezt az eddigi példás együttműködés folytatását és erősítését vetítik előre. Ilyenek: a közös eurórégió kialakítása a Muravidéken és Rábavidéken, sűrűbb kapcsolati hálók szövése, közös ambiciók az energetika terén, infrastruktúra, kultúra, tudomány területén – és nem utolsósorban az idegenforgalom élénkítése terén.

A szlovén nemzetnek a történelem és a sors nem adta meg, hogy a nemzetiségileg hozzátartozó összes területet saját nemzetállamának határain belül tudhassa – hangsúlyozta az ünnepségen Gorazd Žmavc, a Szlovén Köztársaság határon túli és külhoni szlovénekért felelős minisztere. Azonban önállóságunk első 25 évében közösen bebizonyítottuk – mondta, hogy a szlovénség meghaladja az országhatárokat, hogy a szlovénség a szívben van, hiszen az identitásunk köt össze minket, amelyen keresztül építjük és tágítjuk a közös szlovén területet. Már régóta nagyon jól tudjuk, hogy az anyaország határain kívül élő szlovének fontos összekötő kapcsot jelentenek a nemzetek között. A rábavidéki szlovének, ahogy a Magyarországon élő többi szlovén is, kulturális-gazdasági-politikai hidat képeznek Szlovénia és Magyarország között, egyben pedig a szlovén nemzeti identitás építői és megőrzői is. Magyarországot és Szlovéniát tehát azon kívül, hogy szomszédos országok, az Európai Unió tagállamai, melyeket az emberi jogok, a béke és a demokrácia védelmének alapelvei vezérelnek, a két nemzetiség is összeköti, a rábavidéki szlovének Magyarországon és a muravidéki magyarok Szlovéniában. Ez olyan kapocs, ami a nemzetek együttélésének és az egymás közti jó kapcsolatok építésének jelentőségét is bizonyítja.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük