Révay András: Arany, gyémánt, platina
Sajnos csak négy napig volt nyitva a 6. Nemzetközi Ékszer és Óraszalon kiállítása a budapesti SYMA Rendezvényközpontban. A látottak alapján nem nehéz azt mondani: akár egy hétig is lett volna elegendő érdeklődő!
Sajnos csak négy napig volt nyitva a 6. Nemzetközi Ékszer és Óraszalon kiállítása a budapesti SYMA Rendezvényközpontban. A látottak alapján nem nehéz azt mondani: akár egy hétig is lett volna elegendő érdeklődő!
A hivatalos katalógus szerint összesen negyvennyolc hazai és külföldi kiállító hozta el termékeit, órákat, ékszereket, foglalatba még nem illesztett ékköveket erre a bemutatóra. Az egyes darabokra vonatkozóan pontos árakat nem sikerült megtudni, de a rendezők annyit elárultak, hogy nyolcvan eurótól tizenötezer euróig terjed a skála – ha valaki vásárolni szeretne. Ennek megfelelően a biztonsági intézkedések is komolyak voltak, az őrök gondoskodtak arról, hogy jelenlétük kellően szembetűnő legyen. Perecnyi szünet nélkül, huszonnégy órában folyamatosan, 30 – 40 biztonsági őr vigyázott az értékekre. Ez így is van rendjén, az elővigyázatosság megnyugtató a látogatók számára is.
Ez, a hatodik kiállítás minden tekintetben felülmúlta a megelőző ötödiket – mondta el Szántó András, a SYMA Rendezvényközpont ügyvezető igazgatója. Több résztvevő jött el, nagyobb terület igényeltek és a felvonultatott érték is meghaladja a tavalyit. Minden jel arra mutat, hogy ez a rendezvény már kezdi kinőni a jelenlegi SYMA lehetőségeit. Ugyanakkor – mivel itt szeretnék felépíteni Európa egyik legnagyobb kiállítási és kongresszusi csarnokát – az út nyitva áll egy még ennél is nagyobb szalon megszervezéséhez az elkövetkező években. A munkálatok ugyanis várhatóan már az idén elkezdődnek.
A Nemesfémművesek Országos Ipartestületének elnöke, Dencsy Dénes először arról szólt, hogy a jelenlegi gazdasági viszonyok most inkább a befektetési aranynak kedveznek, az ékszereknek kevésbé. Ezért válik egyre fontosabbá az ékszerek kidolgozása, hogy minden darabon látszódjon: avatott kezek műve. Ennek tükrében jelentős sikernek számít, hogy kétéves szakmai-diplomáciai munka eredményeként sikerült a spanyol társszevezettel a kölcsönös bemutatkozásról és fiatal szakemberek cseréjéről megállapodást kötni.
Megerősítette ezt Antal Jakab Zsuzsa, a kiállítás igazgatója, aki arra hívta fel a figyelmet, hogy a Szalonnak már két visszatérő vendége is van. A Córdobai Ékszer- és Ezüstművesek Szövetsége valamint a Lengyel Nagykövetség Kereskedelemfejlesztési és Beruházási Osztálya. Minkét kiállító már a második alkalommal van jelen és az általuk bemutatott ékszerek rendszeresen igen nagy érdeklődést keltenek a közönség körében. Természetesen fontos a magyar ékszerkészítők egyedi munkáinak felvonultatása is, ezért már most eldöntötték, hogy jövőre két „utcát" fognak fenntartani számukra a kiállításon.
Ha pedig már a lengyelekről esett szó, ismerjük el, ott az ékszergyártás középpontjában a borostyán áll. A Nagykövetség szervezésében érkező kiállítók most is csodálatos darabokat hoztak. Volt közöttük, csiszolt, faragott, de volt, amelyik szinte természetes állapotában kerül foglalatba, mert az emberi beavatkozás csak rontott volna a szépségén. Hogy a tenger – önmaga – milyenművészi darabok létrehozására képes, arra a legjobb példa talán az a csipkefinom korallág volt, melyet leheletvékony ezüstbevonattal formáltak ékszerré. Kérdés persze, hogy hol és milyen körülmények között lehet ezt viselni? Elképzelhető, hogy nem is hordani kell, inkább csak dísztárgyként használható.
A látogatók közül sokan időztek el a Budapesti Szolgáltató- és Kézművesipari Szakképző Iskola pultja előtt. Érthető, hiszen nem mindennap adódik alkalom azt látni, hogyan készül, formálódik egy fémdarabból az ékszer. Jelen volt a kiállításon a debreceni Koós Károly Művészeti Szakközépiskola is, ahol az ötvös és zománcműves tanulók nemcsak szakmai gyakorlatra tesznek szert a nemesfémből készült ékszerek, dísztárgyak készítésében, de elmélyült történeti tanulmányokat is folytatnak. A diákok legjobbjai rendszeresen vesznek részt kiállításokon és pályázatokon.
A Szalon egyik érdekessége volt, hogy egyedi vagy legfeljebb kis – huszonöt – harminc darabos – sorozatban készült ékszereket vonultattak fel a legkiválóbb tervezők. A napjainkban tapasztalható gazdasági helyzet bizonyos korlátokon belül a divatot is meghatározza. Magyarországon, de a világ más tájain is, mostanában a „fehér ékszer" kerül a vásárlók érdeklődésének előterébe. Mindinkább a nagyon szép briliánsokat keresik. A divat kezd hasonlítani a háború előtti középosztály ékszerviselési szokásaira: legyen az ékszerben egy-két nagy kő, körülötte pedig néhány szép kisebb.
Bármennyire is meglepő azonban, a gyémánt nem mindig fehér! Pontosabban: gyémánt lehet az is, ami nem a megszokott, vízcseppszerűen átlátszó, tökéletes tisztaságú kő. Mi több, az anyagában valóban teljesen tiszta, pontosan csiszolt, de színes(!) gyémánt akár még drágább is lehet, mint az átlátszó. Hát persze, hiszen sokkal ritkább! A 6. Nemzetközi Szalon vendégeinek módjuk volt megcsodálni egy egész sorozatot, ezekből az értékes kövekből. Volt közöttük a kék, a zöld, a sárga legkülönbözőbb átmeneti árnyalata, egyenként szépen formára csiszolva. Mindegyik arra várt, hogy egy ügyes tervező megálmodjon számukra valamilyen különleges foglalatot.
Azért a rendezők gondoskodtak arról is, hogy a legszebb ékszerek láthatóak legyenek a legméltóbb helyen – ahová eredetileg is szánták azokat. A Vasseva Costume & Styling Divatszalon segítségével egy külön bemutató is lezajlott a bemutatón, tehát a kiállításon belül. Így bárki meggyőződhetett arról, mi a különbség, ha egy ékszer a tokban vagy a kirakatban hever és miként mutat azon, aki valóban viselni is tudja. Nyilvánvaló lett, mennyire másként hat egy ékszer – akár ugyanazon a személyen – ha más a ruha és lehet izgalmas ékszert készítni még acélból is! Bár a látogatók többsége csak nézelődni és nem vásárolni érkezett, bizonyos, hogy élménnyel mindenki gazdagabb lett.