A Camerata Orphica vonószenekar ünnepi koncertjével megnyílt az első Zsidó Művészeti Napok rendezvénysorozata a Budapest Music Centerben. Mintegy ötven különböző program, felölelve a zene szinte minden műfaját, színházi előadások, irodalmi estek várják az érdeklődőket, egészen június 14-ig.

A Camerata Orphica vonószenekar ünnepi koncertjével megnyílt az első Zsidó Művészeti Napok rendezvénysorozata a Budapest Music Centerben. Mintegy ötven különböző program, felölelve a zene szinte minden műfaját, színházi előadások, irodalmi estek várják az érdeklődőket, egészen június 14-ig.

A hangverseny, melynek szólistája Korcsolán Orsolya hegedűművész volt, az „Európa a polgárokért" program részeként 2008 óta járja az országokat, hirdetve a szabadság és az emberi jogok, mint alapértékek fontosságát. Eddig tizenkét országban szerepeltek igen nagy sikerrel. Műsorukban bepillantást engednek a nácizmus és a későbbi diktatúrák által elnémított zeneművészet számunkra eddig ismeretlen értéktárába. Bárhol is lépnek fel, egyformán szólnak a belföldi és a külföldi közönséghez, bemutatva a zsidó kultúra gazdagságát. A megszólaltatott művek között megtalálhatóak a klasszikus indíttatású darabok csakúgy, mint a pop vagy a modern elektronikus zene magas színvonalú reprezentánsai.

Jelen volt az ünnepségen Ilan Mor, Izrael állam magyarországi nagykövete, aki az ünnepsége egyik céljaként azt nevezte meg, hogy a ma élő művészek fontos feladata felmutatni a zsidó kultúrát és azt, hogy annak minden eleme mennyire vált részévé a magyar kultúrának. Olyan szerzők hagyatékát élesztik fel, idézik meg, akiket Hitler idején – vagy később – teljesen elnémítottak. Deportálták, megölték vagy elüldözték őket, úgy gondolták, hogy ezzel törölhetik személyüket és alkotásaikat az emberiség emlékezetéből. Az ő történetük nem csupán a zsidó emberek története, mert Európa kultúrája még mindig szenved attól, hogy nagy jelentőségű, igen étékes részeket kihasítottak belőle. Az antiszemitizmus több európai országban még ma is tapasztalható. Ez a koncert pedig a legjobb eszköz arra, hogy emlékezünk és megtanítsuk gyermekeinket is: ne engedjék, hogy a Soa megismétlődjön!

A Zsidó Művészeti Napok új kulturális rendezvénysorozat azzal a céllal jött létre, hogy a tavaszi és nyári szezon között új színfolttal gazdagítsa a magyar főváros igényes művészeti programkínálatát. A mintegy ötven különböző művészeti ágat képviselő, hazai és külföldi vendégművészek által kifejezetten a Zsidó Művészeti Napokra létrehozott magas színvonalú produkció változatos helyszíneken várja a zsidó kultúrát kedvelő, vagy azzal megismerkedni kívánó közönséget. Az ünnepi hangversenyen Amaury du Closel, francia karmester vezényletével bemutatott zenedarabok – Erwin Schulhoff: Szvitt – 5 Stücke für Streichquartett (5 darab vonósnégyesre – 1923) Karl Amadeus Hartmann: Concerto Funabre szóló hegedűre és vonószenekarra (1939) Mieczislaw (Moishe) Weinberg: Első Kamaraszimfonia Op.145 – kiválóan szolgálták a rendezvénysorozat másik fontos célját: a zsidó kultúra népszerűsítését és a tolerancia erősítését a művészetek által! Minden mű egy hiányzó láncszem volt, amely a késő romantika, a századforduló és a századelő zenéjét szorosan fűzi össze a mai kortárs zeneművészettel.

A hangverseny után került sor az Emlékezni és emlékeztetni című kiállítás megnyitására, a Budapest Music Center előcsarnokában. A képek és adatok a koncentrációs táborok életének ma már kevéssé ismert részletére, a lágerzenekarok, színházi előadások történetére világítottak rá. Ezek a zenekarok, társulatok a lágerparancsnokok beleegyezésével vagy kifejezett akaratára jöttek létre. Buchenwaldban a lágerzenekar már 1938-ban megalakult és a többi táborban is hamarosan követték a példát. Fontosságukat a tömeggyilkosok is felismerték, annyira, hogy a berlini Birodalmi Biztonsági Főhivatal 1942-ben rendelettel teremtette meg működésük hivatalos alapját. A rendelet javított a már meglévő együttesek helyzetén és számos új létrejöttéhez is vezetett.

A lágerzenekarok fő feladata az volt, hogy a munkakommandók reggeli kivonulásához és esti visszatéréséhez szolgáltassa a menetütemet. Játszaniuk kellett a büntetések és a kivégzések alatt, koncertet kellett adniuk az SS katonák és a foglyok részére, de kötelesek voltak egyszerűen csak az SS szórakoztatására is játszani. Felléptek a hivatalos alkalmakkor, a haláltáborokban pedig még a válogatási folyamat alatt is. A koncerteket legtöbbször vasárnap tartották, mert ez volt az SS és a foglyok egyetlen szabadnapja. Volt láger, ahol a parancsnok kérésére teljes szimfonikus zenekart állítottak össze, amelyik képes volt Liszt, Mozart, Beethoven műveket is eljátszani. A koncentrációs táborokon kívül a gettókban is működtek zenekarok, ezek létéről a kiállítás hiteles információkkal szolgál. Az első magyarországi Zsidó Művészeti Napok rendezvénysorozatának eseményeiről tájékoztatás a www.zsidomuveszetinapok.hu oldalon található.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük