Az Europeana Food and Drink program, valamint a Nemzetközi Magyar Fotónapok keretében fotópályázatot hirdetett a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, a Magyar Fotóművészek Szövetségével együttműködve. A nyertes alkotások kiállításon láthatók a Múzeumban, június 26.-ig.

Az Europeana Food and Drink program, valamint a Nemzetközi Magyar Fotónapok keretében fotópályázatot hirdetett a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, a Magyar Fotóművészek Szövetségével együttműködve. A nyertes alkotások kiállításon láthatók a Múzeumban, június 26.-ig.

Az Europeana Food and Drink program harminc hónapja gyűjti az ételekkel és italokkal kapcsolatos adatokat, információkat – mondta el a kiállítás megnyitásakor Kiss Imre, a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum igazgatója. A programban összegyűjtik az európai közgyűjtemények – múzeumok, galériák, könyvtárak, levéltárak, valamint audiovizuális archívumok – digitalizált anyagát és elérhetővé teszik azt egy közös felületen. Jelenleg 27 millió műtárgyat és dokumentumot, festményt, könyvet, filmet tartalmaz a portál, összesen 2200 intézményből. Ennek záróeseménye magyar részről ez a kiállítás. Roppant gazdag anyag jött össze, ami jól illeszkedik a múzeumban tavaly elkezdett – gasztrofotó témájú – sorozatba. Ennek egyik tagja éppen vándorúton van az országban, legutóbb Szekszárdon volt látható.

A Magyar Fotóművészek Világszövetsége 2002-ben alakult és tagjai a Magyarországon vagy a határon túl élő, magukat magyarnak valló fotóművészek. Sokan élnek Erdélyben, a Felvidéken, a Vajdaságban, Kárpátalján, de az Egyesült Államokban és Nyugat-Európa számos országában. Pályázatokat írnak ki, előadásokat, workshopokat tartanak, kiállításokat szerveznek. A szövetség elnöke, dr. Patrus Sándor kiemelte: fontos volt számukra ez az időpont, mert 1890. április 30-án nyílt meg az első amatőr fotókiállítás Budapesten, ez lett a Nemzetközi Magyar Fotónapok dátuma. Ezt a napot országszerte előadásokkal kiállításokkal ünneplik. Fel kívánják hívni a művészetkedvelő közönség figyelmét arra, hogy a fotó valóban önálló művészeti ág! Ugyanolyan vizuális művészet, mint a festmények, a grafika és más egyéb.

A gasztronómiai tárgyú fotózás különleges dolog és a Fotóművészeti Szövetség tagjai közül csak kevesen foglalkoznak vele. Ennek a kiállításnak az ötlete február végén merült fel, a határidő túlságosan rövidnek látszott. A lelkesedés viszont a vártnál nagyobb volt, sokan ajánlottak fel képeket hozzá. A szervezők három kategóriát hirdettek meg. Az első volt az étel és ételkészítés, a második a vendéglátás – étkezés, a harmadik pedig az étellel, ételkészítéssel kapcsolatos társadalmi, szociális események bemutatása. A beküldött képeket négytagú zsűri bírálta el gasztronómiai és fotó-szakmai szempontok alapján. Összesen 296 kép érkezett, a legtöbb, 247, az első csoportba, 86-ot küldtek a második csoportba, a harmadikba pedig 63 képet kaptak.

Egy kategóriába legfeljebb öt képet lehetett beküldeni. A most megnyílt kiállításon negyvenkét kép szerepel. Érthető módon a legtöbb az első kategóriából került ki. A zsűri csoportonként a legjobb alkotót oklevéllel ismerte el, van közöttük olyan is, aki mindhárom kategóriába küldött képet – tehát igen komolyan vette a felkérést. Az értékelés során elérhető legmagasabb pontszám harminchat volt, Hámor Szabolcs az egyik képére harmincötöt kapott. Fekete Antonio volt az, akinek minden képét elfogadta és magasra értékelte a zsűri, Tulok András pedig mindhárom kategóriában szerepelt, ráadásul igen eredményesen. A kiállításról pedig összességében elmondható, hogy nem egyszerűen csak lefényképeztek egy ételt vagy egy helyzetet.

Mindegyikben el van rejtve valahol egy „csavar", amit a fotográfus másként lát, mint az, aki csak arra sétál. A pályázat meghirdetésekor ugyanis éppen az volt a cél, hogy jobban megismerjük, megismertessük az ételeket és italokat, mint a közös örökségünk részét. Valamint, hogy a fotóművészeten keresztül bemutassuk magát az ételt – italt, az étkezést és a hozzá kapcsolódó szokásokat, azok megváltozását régen és ma. A téma tehát a gasztronómiának egyfajta személyes értelmezése volt. A pályázaton bárki részt vehetett – életkortól és foglalkozástól függetlenül – aki magyarnak vallja magát, bárhol is él a világban. A szervezők az alkotói szabadságot semmiben nem korlátozták.

www.mkvm.hu

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük