A felszólítás akár mottója is lehetne a Sirha – Budapest kiállításnak, melyet először rendeztek meg Magyarországon. A világ egyik legnagyobb és legsikeresebb élelmiszer- és vendéglátóipari szakkiállítását a kőbányai vásárvárosban, a HUNGEXPO területén láthatta a közönség.

A felszólítás akár mottója is lehetne a Sirha – Budapest kiállításnak, melyet először rendeztek meg Magyarországon. A világ egyik legnagyobb és legsikeresebb élelmiszer- és vendéglátóipari szakkiállítását a kőbányai vásárvárosban, a HUNGEXPO területén láthatta a közönség.

Az persze senki nem tudta előre, hogy terrorveszéllyel kell szembenézni és halált megvető bátorságról kell tanúbizonyságot adni annak, aki úgy döntött, hogy kilátogat erre a kiállításra. A bejáratnál ugyanis a HUNGEXPO eddigi sok évtizedes múltjában példátlan biztonsági rendszabályok várták az érkezőket. Persze az érdeklődést a szervezők már rosszul becsülték fel. A három fémdetektoros kapu kevésnek bizonyult a repülőtéri beléptetéshez hasonló, a ruházatra is kiterjedő átvizsgáláshoz. Ezért a több száz várakozó folyamatosan negyedórás – félórás sorállásra kényszerült. Teljesen céltalanul, mert nincs az a Bruce Willis trükkjein nevelkedett, Die Hard-on iskolázott tizenéves, aki öt perc alatt át ne látná, miként lehet majmot csinálni ebből az egész, fölösleges biztonságosdiból. A hisztéria-keltés tehát működött, a szervezés annál kevésbé. A hideg, esős idő ellenére, bent az épületben ruhatár például nem volt!

Pedig várható volt, hogy sokan lesznek kíváncsiak erre a rendezvényre, ahová tizenkilenc országból, több mint 350 kiállító érkezett, és amelyet Lyon, Isztambul, Genf, Rió és Mexikó után most hoztak először Budapestre. Tartozunk az igazságnak annyival, hogy elismerjük, hazai kiállítóinknak nem volt szégyenkezni valójuk. A több mint huszonegy éve működő vállalkozás, a Fulker Kft. gasztronómiai fogyóeszközöket, porcelánokat, poharakat, evőeszközöket kínált – igen magas színvonalon. Mindent, amivel a vendég találkozhat és – a gépek kivételével – mindent, amit a konyhában is használnak. Nagyon sokféle porcelán áru kapható náluk, a kétcsillagostól az ötcsillagos szállodák, éttermek igényeinek kielégítésre képesek. A wellnes kedvelői számára törhetetlen, a medence mellett használható, polikarbonátból készült felszereléssel is szolgálhatnak. Az egyik legújabb érdekességüket a három évvel ezelőtt Törökországban megalakult Bonna gyár szállítja, sokféle színben és formában. A minőségükről elég annyit elmondani, hogy bizonyos termékeknél a gyár élethosszig tartó csorbulási és máz garanciát vállal. Ha az edény széléről mégis lepattanna valami, díjmentesen kicserélik.

A Magyarbólyi Pálinkamester asztalán feltűnően szép palackok vonzották a tekintet. A Villányi Borvidéken működő vállalkozás főként törkölypálinkát, szőlőpálinkát készít, alapanyagát a borászoktól szerzi be. A környéken termesztett gyümölcsökből is prémium minőségű pálinkákat állítanak elő. Tapasztalataik szerint a magyar fogyasztó a hagyományos pálinkákat keresi, a szilva, a barack a kedvenc, ezekből is a „sima", és nem az ágyas fajtákat. Kezd felnőni egy fiatal generáció, akik inkább a különlegességeket szeretik, nekik készült 2014-ben a Zölddió likőr, 2016 őszén pedig piacra kerül a Meggyes-mákos likőr. Ez picit könnyedebb, pálinkának a mák miatt nem nevezhető, de az alapja valóban meggypálinka. Bizonyosos ízesítőt adnak még hozzá – erről természetesen nem árulnak el többet – és az egészet mák ágyon pihentetik. Sokan kedvelik a „nőies" ízeket, mint például az ágyas muskotályt, a férfiak viszont annál jobban szertik a 70 százalékos törkölypálinkát! Büszkék arra, hogy a Destillata pálinkaversenyről már több első díjat is elhoztak.

Az utcán sétálva is lépten-nyomon találkozhatunk a Fornetti névvel és ez nem véletlen, hiszen 1997 óta dolgoznak Magyarországon. Jelenleg 2500 franchise üzletük van az országban, ezekben helyben sütött pékárut kínálnak. A kezdeti 3-4 féléről mára 200 különböző, édes és sós péksüteményre növekedett a választék. Kapható náluk néhány kenyérféleség, kakaós csiga, túrós vagy más töltelékkel készülő leveles pékáru, szalámis, magvas, tarjás baguette. Sikerüket bizonyítja, hogy a közép-kelet-európai régióban közel 5000 helyen készítik ezeket a süteményeket. A Ferenciek-terén április elején nyitottak egy kibővült termékkínálattal működő pékséget. Itt a választék inkább a street-food irányába hajlik, azoknak szól, akik a napi munkába, iskolába rohanás közben szeretnének – önkiszolgáló rendszerben – gyorsan bekapni valamit. Itt újdonságuk a wrap, ez vékony kenyértésztába töltött zöldség- és húskombináció és egy energiacsökkentett üdítőital termékcsalád: vadcseresznye, citrus-menta, szőlő, alma, ice-tea és sárkánygyümölcs ízben.

A kiállításnak szinte a közepén egy olyan terület állította meg a látogatót, melyet ha körbejár minden oldalon jobbnál jobb villányi borokat kóstolhatott. Kilenc pincészet, a Bock, a Csányi, Gere Attila, Gere Tamás és Zsolt pincészete, a Malatinszky Organikus Szőlőbirtok, a Mokos pincészet, Tiffán Ede, a Vinatus és a Vylyan pincészet mutatta be a borait és külön helyet kapott az új, a Villányi franc minőségi kategória is, melynek megismertetése eddig leginkább a borászati kiállításokon történt. Ez a bor egy kicsit már több, mint Cabernet. Külön eredetvédelmi bizottság bírálja, hogy használhassa a márkanevet. Olyan magas minőséget képvisel, ami miatt a vidék legjobb, tehát szuper prémium borának is nevezhető. Összetett karakterű, nagy mélységű, telt, hosszú érlelésű és magas alkohol-tartalmú, igazi ünnepi bor! Most csak a 2013-as vagy annál korábbi évjáratból kóstolható, ugyanis ezt a bort legalább egy évig hordóban, utána pedig egy évig palackban kell érlelni és csak utána kerülhet forgalomba.

A villányi borbemutató szomszédságában, egy másik kiállítóhelyen a „Villányi vad" felirat hívta fel magára figyelmet. Ám, mint kiderült, nincs közük a borvidékhez. Villányi Péter családi gazdasága a Börzsöny lábánál, Váctól tizenöt kilométerre, Nógrád községben található. Kettőszáz hektáron gazdálkodnak, van egy 110 hektáros vadasparkjuk, 25 hektár gyümölcsös és egy uniós minőségű vadfeldolgozó képezi a birtokot. Ez utóbbiban évente mintegy kétezer nagyvadat dolgoznak fel, szalámi, sonka, kolbász, vadmájas és egyéb, vadból készült termékek gyártásával, forgalmazásával foglalkoznak. Az így feldogozott állatokat lőtt vadként, az ország egész területéről vásárolják. Minden termékük Nemzeti Park-díjas, a Büki Nemzeti parknál és a Duna-Ipoly Nemzeti Parknál az összes kiállításon díjat nyer a vaddisznó, szarvas szalámi és kolbász és sonka. Egy új terméket, emuból készült szalámit is most vezetnek be a piacra. A vadasparkból nagy genetikai értékű élő állatokat adnak el bel- és külföldre, más vadasparkoknak.

Hivatalosan talán nem, de a bemutatott áruk gazdagságát tekintve Olaszország joggal nevezhető a kiállítás díszvendégének. Kétszáznegyven négyzetméteren, négy dél-olasz tartományból (Campania, Calabria, Szicília és Puglia) tizenegy olasz cég érkezett és hozott magával az olívaolajtól a szicíliai édességeken és szarvasgombán át – egészen a borokig szinte mindent. Tartottak mozzarella készítési bemutatót, hiszen kevesen tudják, hogy ezt a sajtfajtát a vízibivaly zsíros tejéből állítják elő. Megkóstolhatták a látogatók Olaszország egyik vezető vörösborát, a Nero di Troia-t és ennek a története is érdekes. Még 1960-ban döntött úgy Pugliában 27 vakmerő termelő, hogy szövetkezeti pincészetet alapít. Ma már hatszáz taguk van és több mint ezer hektáron gazdálkodnak. A névadó a szőlőfajta, mely elegáns, testes, illatos bort ad. Hat hónapig barrique hordóban, utána ugyanannyi ideig acéltartályban érlelik, ezt követően palackozzák. Nehezebb húsételek és sajtok mellé ajánlják.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük