Révay András: Kedvezmény a közönségnek

 Budapest két legnagyobb múzeumának, a Nemzetinek és a Szépmûvészetinek igazgatója közösen jelentette be, hogy a jegyárak egy részérõl lemondanak a közönség javára.

 Budapest két legnagyobb múzeumának, a Nemzetinek és a Szépmûvészetinek igazgatója közösen jelentette be, hogy a jegyárak egy részérõl lemondanak a közönség javára.

 A Magyar Nemzeti Múzeum és a Szépmûvészeti Múzeum megállapodásának köszönhetõen a látogatók kedvezményesen juthatnak be a két intézmény jelenlegi nagy kiállításaira. A Nemzeti Múzeumban látható Dzsingisz kán és öröksége, valamint A tatárjárás – és a Szépmûvészeti Múzeum ?…és akkor megérkeztek az inkák" címû tárlatokra váltott egyéni látogatói jegy a másik múzeum kiállításának megtekintésekor 25 százalékos kedvezményre jogosít. A látogatóknak nem kell semmi mást tenniük, csupán az egyik helyen megváltott jegyet felmutatni a másik múzeum pénztáránál a jegyváltáskor. A kedvezmény visszamenõleg is érvényes, tehát ha valaki ez idáig látta valamelyik tárlatot és megõrizte jegyét, azzal jogosult a 25 százalékos kedvezményre. A két intézmény a látogatók igényeit felismerve döntött a kedvezményrõl. A tapasztalatok ugyanis azt mutatják, hogy a két nagy kiállítás látogatóköre részben fedi egymást és több olyan észrevétel érkezett a múzeumokba, amelyek kedvezményes jegyvásárlás lehetõségeire vonatkoztak. Ezt igazolja Múzeumok éjszakájának sikere is.

A döntésért kétségtelenül a Szépmûvészeti Múzeum vezetõségét illeti a dicséret. Az õ látogatottságuk ugyanis mintegy négyszeresen múlja felül a Nemzetiét. Bármennyire üdvözlendõ és örömteli ugyanis, hogy százezrek képesek órákat várakozni azért, hogy láthassák Van Gogh képeit, az sem volna baj, ha ugyanezek az emberek legalább fele ennyire törekednének hazánk történelmének és nemzeti kincseinek megismerésére.

 Dr. Kovács Tibor, a Nemzeti Múzeum fõigazgatója, külföldi tapasztalatairól szólva elmondta, szerte Európában nagy verseny van az intézmények között a látogatókért. Sokat kínálnak a közönségnek és az derült ki, hogy az emberek jobban szeretik, ha egyszerre többet kaphatnak. A hazai gyakorlat is ezt igazolja és erre alapozva dolgozták ki a – ma még egyszerinek mondható – megállapodást. Korunkban az embereket könnyen megszólítani képes mûvészet ?viszi a prímet" A sokszor talán félreérthetõ történelem bemutatása sokkal nehezebb. A Dzsingisz kánról szóló kiállítást viszont igazi magyar sikerként ismerik el külföldön is. A tárlat az eredeti – bonni – megjelenés óta minden helyszínen változott egy kicsit. Értéke leginkább nálunk növekedett, ugyanis nemcsak a Mongóliából érkezõ új tárgyakat láthatja a közönség, de a magyar múzeumok világszínvonalú gyûjteményeinek legszebb darabjai is gazdagítják ezt a kiállítást.

 A Szépmûvészeti Múzeum fõigazgatója, dr. Baán László azt emelte ki, hogy két múzeum összefogása hosszú évek óta elõször fordul elõ! Most nem vetélytársai, hanem együttmûködõ partnerei egymásnak. Felnövekedett egy közönség, amely igényli a nagy kiállításokat. Budapesten tizenöt éve nem volt arra példa, hogy százezres tömegek látogassanak egy múzeumot. Szerencsére ez ma már gyakrabban megtörténik. Ez teszi lehetõvé, hogy a bevétel egy részérõl lemondhassanak a közönség javára.

 A magyar közönség elõtt egy eddig nagyrészt ismeretlen világot, a spanyol hódítás elõtti Perut mutatja be a Szépmûvészeti Múzeum ?…és akkor megérkeztek az inkák" címû nagyszabású kiállítása. Az összesen több mint háromszáz kiállítási tárgyat, aranyból, ezüstbõl készült ötvösmunkákat, kerámiákat, textileket felvonultató különleges tárlatra a dél-amerikai ország mellett spanyol és német gyûjteményekbõl is kölcsönzött mûtárgyakat a múzeum. A szeptember 9-ig látható kiállítás a legátfogóbb tárlat, amelyet ebben a témában Magyarországon valaha rendeztek. A kiállítást megnyitása óta több mint 50 ezren csodálták meg, de a múzeum ebben az évben már csaknem félmillió látogatót fogadott, így minden bizonnyal túlszárnyalja az elmúlt évi 611 ezres látogatói rekordját.

 A Nemzeti Múzeumban az év elsõ félévében összesen még 150 ezer látogató sem volt, pedig a legjelentõsebb mongol múzeumok és nagy európai gyûjtemények kiemelkedõ mûvészeti alkotásain alapuló – Mongólia történelmét a XX. századig bemutató – Dzsingisz kán és öröksége címû kiállítás Bonn, München, Schallaburg és Isztambul után Budapesten, a Magyar Nemzeti Múzeumban is igazi szenzációt jelent a történelem iránt érdeklõdõ közönség számára. A több mint félezer kiállított tárgy olyan korszakokat és személyeket elevenít fel, amelyek és akik ma már legendaként élnek az emberiség közös kultúrtörténetében.

A mongol tárlat kísérõ kiállításaként, egy, a magyarországi mongol hadjárat eseményeit felvonultató és a legfrissebb régészeti leleteket is bemutató ?A tatárjárás" címû, országos összefogással készült kiállítást tekinthetnek meg a látogatók. A tárlat különlegessége, hogy a Nemzeti Múzeumból kiindulva két év leforgása alatt hét helyszínen lesz látható a Kárpát-medencében. Mind A tatárjárás, mind a Dzsingisz kán és öröksége kiállítás érdekessége, hogy ötletes, újszerû kialakítása fiatal magyar belsõépítészek munkáját dicséri.

Mindkét kiállításhoz gazdag programsorozat kapcsolódik, így, a kínálatban minden korosztály megtalálja a maga számára leginkább megfelelõt.