Melyik városban van hazánk egyetlen diadalíve, hol találtak nálunk múmiákat, hová érkezett az első vonat, az első dunai gőzhajó és az első villanyvonat? Hol van a legnagyobb tokaji bor gyűjtemény? Mindezeken kívül még számos hasonló kérdést tehetünk fel, de talán már ennyiből is kitalálható: Vácról van szó.

Melyik városban van hazánk egyetlen diadalíve, hol találtak nálunk múmiákat, hová érkezett az első vonat, az első dunai gőzhajó és az első villanyvonat? Hol van a legnagyobb tokaji bor gyűjtemény? Mindezeken kívül még számos hasonló kérdést tehetünk fel, de talán már ennyiből is kitalálható: Vácról van szó.

Vác a legtöbb módon megközelíthető Budapest környéki város. Jöhetünk ide autóval, autóbusszal, vonaton, kerékpáron vagy akár sétahajóval is. Itt van az ország egyetlen késő barokk, klasszicista székesegyháza, az egyetlen barokk kőszentes híd, ami épen maradt és a mai napig járható, a leghosszabb kiépített Duna-parti korzó, melyen bicikli-út vezet végig. Vácon található az ország legnagyobb képzőművészeti magángyűjtménye és – micsoda szerencse némelyeknek – itt áll az egyetlen börtön, Duna-parti panorámával! Ez utóbbi meglátogatását ugyan nem, de az összes több látványosság felkeresését jó szívvel ajánlhatjuk mindazoknak, akik egy kellemes napot szeretnének eltölteni, lehetőleg nem túl messze a fővárostól.

Földes Attila polgármester úgy látja, a sajátságos földrajzi elhelyezkedésű városban az elmúlt években jelentős változások mentek végbe. Komoly történelmi múltja van és most már számos olyan lehetősége is, melyekkel korábban ez a település nem élt. A város tulajdonában lévő gyűjtemények hosszú éveken keresztül pincékben porosodtak, jelenleg pedig már – komoly magángyűjteménnyel kiegészülve – közkinccsé váltak. Pusztulóban lévő mozi épületében létrejött a Dunakanyar Színház és a tizenhat évvel korábban indult amatőr színjátszó kör bázisán már társulata is van. A városnak sajátságos világi és igen fontos egyházi központja alakult ki. Mindezekre alapozva gazdag programok egész sora várja a látogatókat Szilvesztertől Karácsonyig.

A Modern Művészeti Gyűjtemény két és fél évvel ezelőtt nyílt meg a közönség előtt. Tulajdonosa Papp László, a látogatóknak először is arra hívja fel a figyelmét, hogy ez az ország egyetlen olyan kiállítóhelye, ahol szabadon lehet fotózni, filmezni! A gyűjtés – szerinte – olyan betegség, amiből kigyógyulni nem lehet. Neki sem sikerült. Gyűjteménye a XX. század magyar képzőművészetéből ad áttekintést. Legjelentősebb képviselőinek reprezentatív anyaga sorakozik egy-egy falon. Itt láthatók az 1950-ben végzett és Párizsban roppan sikeres, nálunk Munkácsy-díjas Scholz Erik legjobb képei, a többit ugyanis a festő elégette. Ha művészeti szempontból nem is, más vonatkozásban szintén érdekes, hogy a vonatrobbantó Matuska Szilveszter börtönben festett „alkotásai" is megtekinthetők a gyűjteményben.

Világszerte egyedülállónak számít a „Memento Mori" kiállítás. A város főterén álló, egykori domonkos templom kriptája 1731 – 1808 között a polgárság és a papság temetkezőhelye volt, majd II. Józsefnek az eljárást betiltó rendelkezése következményeként később feledésbe merült. A templom felújítási munkálata során, 1995 telén találtak rá a kripta lejáratára. A teljesen zárt tér különleges klimatikus viszonyai folytán az itt eltemetett holtak természetes körülmények között mumifikálódtak, a koporsók, a ruhák, a temetkezési kellékek meglepő épségben maradtak meg. Ilyen nagy mennyiségben sehol máshol nem maradt fenn XVIII. századi anyag egy kisváros polgárságáról. Lehetőség nyílott a holttestek tudományos igényű vizsgálatára, a tárgyi emlékek múzeumi feldolgozására. Sérülékenységük miatt rendkívüli ritkaság például a viaszból készült temetési keresztek nagy száma.

Kínál a város szórakozást azoknak is, akik lehangoló emlékek helyett némi vidámságra vágynak. Itt található Sajdik Ferenc Kossuth- és Munkácsy-díjas, érdemes művész állandó kiállítása. A Ludas Matyi híres karikaturistájának páratlan életművét bemutató – 2011. március 12-én megnyílt – gyűjteményben a girbe-gurba házak, a Pom-Pom mesék világa, Gombóc Artúr kalandjai és a Nagy Ho-ho-horgász kalandjai jó kedvre hangolják a látogatót. A képekhez kapcsolódó történetek még színesebbé, gazdagabbá teszik az élményt. Ez a város egyik legnépszerűbb, leginkább közkedvelt kiállítása.

Belépve a Pannónia házba, már az udvar látványa mosolyra fakasztja az érkezőt. Vertel Andrea keramikus művésztől jöttek látogatóba „Tündérkertem lakói". A ház persze nem csak erről nevezetes. Bent négy Kossuth-díjas, közöttük két, kétszeres Kossuth-díjas művész alkotásai láthatók. Ez utóbbiak egyike, Gádor István keramikus művész 1300 alkotása 25 évig rejtőzött pincében, mire végre méltó helyre került. Hincz Gyula műveit is évekig raktározták egy padláson, most már több terem falait díszítik. Ő nemcsak festő, hanem szobrász is volt, ám a rendszerváltás után méltatlan körülmények közé került, mintegy kétszáz szobrából 150-et összetörtek!

A Pannónia házban található Öntöttvas Gyűjtemény az európai öntöttvas művesség remekeit tárja elénk. A közel félezer darab között megtalálhatók templomi és világi tárgyak, a polgári élet eszközei, tintatartók, kályhák, háztartási cikkek, a XVI.-tól a XX. századig. Egy másik szobában a könyvkötés és könyvrestaurálás folyamatával ismerkedhet a látogató Váci György könyvkötőművész munkásságán keresztül. Tevékenységének színvonalát jelzi, hogy hat éven keresztül az angol királyi udvar könyveit is ő restaurálta. Pár lépéssel odébb viszont már Haraszti Béla „Cukorsziget" című életmű kiállítása ejti ámulatba a nézőt. A Venesz-díjjal kitüntetett mestercukrász Vác városának leghíresebb épületeit is megformálta cukorból, marcipánból.

Aki pedig a töméntelen édesség láttán megszomjazott, betérhet a Fő téren álló jurtába, pár pohárka forralt – esetleg forralatlan – borra. A gyerekek eredeti szőlőléből készült bababort kaphatnak, ez a sofőröknek is kedvelt meleg itala, a felnőtteket zsíros kenyér lila hagymával, no meg fröccs is várja. Télidőben a forró tea is kelendő. A tulajdonosok vigyáznak arra, hogy náluk minden igazi, eredeti. Mesterséges ízesítőket, gyári szörpöket nem használnak. A jurta felállítása hat évvel ezelőtt, eredetileg a városi főépítész ötlete volt, de – mint később bebizonyosodott – nagyon bevált. Igaz az ősi alapanyag, a nemez ezt az éghajlatot nem bírja, de a rudazat, a felépítés, a hagyományokat követi.

A jurtával szemben egy törökkori pincében, a Bormúzeumban rengeteg palack sorakozik a polcokon. A családi gyűjtemény gazdája Vig Gyula 25 éve kutatja és dolgozza fel a magyar bor kultúrtörténetét. Kedvence a tokaji aszú. A múzeumban a 2500 palack között 850 aszú, a legrégebbi 1880-as évjáratú. Az aszú múltja és jelene kifogyhatatlan téma számára, szívesen folytat eszmecserét a látogatókkal. A mai tokaji aszúval kapcsolatos változásokról is markáns, ám sok tekintetben helytálló, a tokaji területekre befurakodott franciákról és az őket kiszolgáló magyar törvényalkotókról nem éppen hízelgő véleménye van. A borozóban a hatalmas választék nagy része – beleértve a tokajikat is – kóstolható.

(A váci kirándulást a Magyar Újságírók Szövetsége, Turisztikai Szakosztályának tagjai számára, a Vác és Környéke TDM Nonprofit Kft. munkatársai szervezték.)