Révay András: Melléjük szegődött a szerencse

Már hagyomány Budapest XIII. kerületében, hogy minden nyáron megrendezik a Nemzetiségek Fesztiválját. A színes, látványos ünnepségen a kerületben élő nemzetiségek képviselői mutatják be kultúrájukat, szokásaikat.

Már hagyomány Budapest XIII. kerületében, hogy minden nyáron megrendezik a Nemzetiségek Fesztiválját. A színes, látványos ünnepségen a kerületben élő nemzetiségek képviselői mutatják be kultúrájukat, szokásaikat.

A rendezvény ezúttal hajszál híján tragédiába torkollt. A korábban lehullott esőtől nem bírta el tovább a súlyt egy fa és a hatalmas ág percekkel a hivatalos megnyitó előtt leszakadt. Csak ekkor derült ki, hogy bizony jócskán korhadt is volt már. Szerencsére éppen akkor senki sem volt alatta, így sérülés nem történt. A tűzoltók szinte azonnal a helyszínen termettek, motoros fűrészeikkel feldarabolták a leszakadt részt és a közönség közül is mindjárt jöttek erős fiatalok, aki segítettek elhordani a maradékot. A fesztivál az előre kitűzött időben megkezdődhetett.

„Ha valami rosszul kezdődik, az biztosan jól végződik” idézte a népi bölcsességet Borszéki Gyula alpolgármester, amikor üdvözölte a szép számmal megjelenteket. Emlékeztetett rá, hogy hetvenhárom évvel ezelőtt lett a XIII. kerület önálló közigazgatási egység és 1995 óta minden június elsején megünneplik a kerület születésnapját. Több, mint egy évtizede e rendezvény része a kerületi kisebbségi önkormányzatok által szervezett fesztivál. A történelem vihara évszázadokkal – vagy esetleg csak egy-két emberöltővel – ezelőtt sokakat hozott ide, a Kárpát-medencébe, különbözőek a szokásaik, a hagyományaik, más nyelvet beszélnek, más étkeket szeretnek, de egy dologban közösek. Ez a mai nap legfontosabb üzenete is egyben: mindannyian magyarokká is váltak! Őseik is, ők is tettekkel bizonyítják, hogy jó magyar hazafiak. A közösen kikínlódott történelmi tapasztalatainkból még egy üzenet fakad: ha összekapaszkodunk, együttműködünk, akkor a közös gondokon előbb, könnyebben leszünk úrrá. Mert hát bizony arra is van bőven történelmi tapasztalatunk, hogy ha nem így teszünk, akkor nehezebben jutunk előre. A mai nap mindezek mellett a vígságról, a jó zenéről, táncról, a jó falatokról szól. Kevesebb az ünnep az életben, mint a hétköznap, ezért becsüljük meg az ünnepeinket! Boldog születésnapot XIII kerület! – fejezte be köszöntőjét az alpolgármester.

A kerület cigány, bolgár, görög, horvát, lengyel, német, örmény, román, ruszin, szerb, szlovák, kisebbségi önkormányzatainak vezetői anyanyelvükön köszöntötték a közönséget és a színes népviseletben felvonuló nemzetiségi csoportokat, majd kezdetét vette a műsor. A műsorszámok több szempontból is különlegességnek számítottak, hiszen még a népzene szakértői sem mindennap hallhatnak, mondjuk örmény népdalokat dudukon! Az énekes, hangszeres együttesek közül komoly sikere volt a cigány kisebbség Romano Glaszo – Emberi Hang népzenei együttesének, orosz, balkáni, román, spanyol, francia – no meg természetesen cigány dalokat, táncokat adtak elő. Bartos Mihály tangóharmonika művész hazafias lengyel népdalokat játszott.

A Jantra Bolgár Néptáncegyüttes már a megjelenésével is magára vonta figyelmet, a színpadon pedig bőven voltak vetélytársaik. A Helidonáki Táncegyüttes a görög kisebbség képviseletében lépett fel, a Ruszinokat a Kárpátia Néptáncegyüttes, a szlovákokat a Pántlika Néptáncegyüttes, a horvát kisebbséget a Fáklya táncegyüttes képviselte, volt még szerb és német tánckar is. A téren körben sátrak álltak, ahol a különböző nemzetiségek sokszor igen csak míves népművészeti tárgyait csodálhatták meg a látogatók. A Babér utcai templom melletti rendezvényt ugyanis sokan keresték fel a kerület távolabbi részeiről is.

A fesztiválon megjelent kisebbségek képviselői egyetértettek abban, hogy ma Magyarországon nemzetiségi kisebbségnek lenni jó dolog. Ez az ország mindig is befogadó volt, Szent István tanait követte. A nemzetiségek itt jól érezték magukat, de ez az állapot kölcsönösen kötelezi a befogadót és a befogadottat is. Ezt hangsúlyozta a szerb kisebbségi önkormányzat vezetője Osztoics Péter is, aki az egyik fő szervezője és talán elindítója is ennek a rendezvénynek. A szerb kisebbségi önkormányzatnak volt ugyanis az ötlete, hogy ne csak újságban, televízióban mutassák meg önmagukat egymásnak a kisebbségek. A Babér utcai „kéttornyú templom” melletti tér szinte kínálta önmagát egy ilyen eseményhez. A kerületben dolgozó tizenegy megválasztott kisebbségi önkormányzat legfelső szerve a „Kerekasztal”, a szerbek az elnökei. Ők egységesen fordultak a József Attila Művelődési Központ vezetőihez és a Polgármesteri Hivatalhoz a fesztivál ötletével és mindkét helyen komoly támogatásra találtak. A közös pályázattal elegendő pénzt is nyertek arra, hogy megmutassák: a nemzetiségek hogyan ápolják hagyományaikat, kultúrájukat, gasztronómiájukat a XIII. kerületben. Ennek már tíz éve, azóta töretlen és sikeres az együttműködés. Bizonyítják, hogy „mi, nemzetiségiek, nem csak lakunk a XIII. kerületben, de élünk is benne!”