Révay András: Szépség és Tisztaság

Ismét orchidea kiállítás van Budapesten a Mezőgazdasági Múzeumban. A látogatók november 17-ig megcsodálhatják a kiállított orchideákat, broméliákat, felvilágosítást kaphatnak a növények gondozásával kapcsolatban, sőt, vásárolhatnak is a Magyar Orchidea Társaság tagjainak gyűjteményeiből.

A kiállításnak minden évben van díszvendége. Tavaly Indonézia volt, az idén Japán. Kevesen tudják, hogy ez a távoli ország nagyon sok orchidea faj szülőhazája. Összesen 375 orchidea faj él ott – főleg a déli szigeteken. A „Felkelő nap országa" sokáig elzárta magát az európai kultúrától, amióta pedig szélesebb kapcsolatot enged, inkább mi gazdagodunk általa. Sajátos világfelfogása, különleges lelki élete új számunkra, hiszen múltját alig ismerjük, jelenét csodáljuk, jövőjéről pedig elképzelésünk sincs. A 4000 éves elzártság után természeti szépségeinek megismerése is számos meglepetéssel szolgál. Egyebek mellett a Magyar Orchidea Társaság figyelme is ezért fordult Japán felé.

A legnagyobb japán költő, Macuo Baso, a japánok Petőfi Sándora, egyik haikujában bódító illatúnak nevezte az orchideát. Japánban a kereszténység mellett a buddhizmus és a sintoizmus is elterjed vallás. Mindkettőben mindent a szépség szolgálatába állítanak. Japánul a szép nemcsak a szépet jelenti, hanem a tisztát is. Tisztaság és szépség együtt jelentkezik náluk. Amikor pedig valaki a vallásban akar elmerülni, nem templomba megy, hanem a természetbe. Elvonul egy kis rejtett zugba és megpróbál eggyé válni a természettel. Náluk a művészetek fajtái mind abból fakadnak, hogy a természetet követik és barátságban élnek a négy évszakkal. A művész nem lát mást, csak virágokat, nem gondol másra, csak a holdra. Ha egy ember nem veszi észre a virágokat, olyan, mint egy barbár.

Japánban az orchideák fénykorukat a 17-19. században élték. Ebben az időszakban a növények és a természet hagyományos tisztelete és szeretete még inkább előtérbe került, és a gazdag nemesek kincseket fizettek egy-egy ritka orchideáért. A tehetősek kertjeiben megjelentek olyan fajták, amelyek nagy dézsákban, edényekben nevelhetők, de megfelelő éghajlaton akár a kertbe is kiültethetők. Az orchideák a korabeli Japánban nemcsak cserepes virágként, hanem vágott virágként is nagy népszerűségnek örvendtek. A vágott virágszárak a sok nagy és színes virággal a vázákban is sokáig nyíltak, és nagy díszítő értékük miatt keresettek voltak. Általában is elmondható, hogy ebben az időben minden orchideafaj a nemesség, a gazdagság és a szépség megtestesítője volt Európában és Ázsiában is.

A kiállítás egyben verseny is. Érhető, hiszen a tenyésztők szeretnék összemérni munkájuk eredményét. Dr. Tyahun Szabolcs, a zsűri egyik tagja az értékelés rendjéről szólva elmondta: itt a máshol megszokottól eltérően, fordítva bírálnak. Hibapontokat adnak. Aranyérmet kaphat az a növény, melynél 0 – 2 hibapontot állapítottak meg. Ezüstérmet 5 hibapontig, bronzot 8 hibapontig ítélnek oda a bírálók. Végeredményben hatvan olyan növényt találtak, melynek a zsűri valamilyen elismerést adott. Négy lett aranyérmes, huszonöt ezüstérmet, a többi pedig bronzérmet kapott.

A kiállításon sétálva, a látogató elsőként nem a nagydíjat elnyert orchideát választaná ki magának. A szakértő szemével nézve az értéke viszont abban áll, hogy elég ritka fajta, ugyanakkor pedig ép, egészséges, a levelein nincs egy folt sem és teljes virágzásban van. A virágok éppen a megfelelő kinyíltságúak, nem túlnyílt és nem is bimbós. A zsűri teljes egyetértésben szavazta meg ennek a példánynak a kiállítás nagydíját. Kiállítója korábban a Magyar Orchidea Társaság elnöke volt, üvegháza van és nagyon komolyan foglalkozik az orchideákkal, noha mindez csak kedvtelés nála, nem kereskedő.

A nálunk tenyésztett orchideáknak lehetőleg meg kell adni azokat a feltételeket, amik az eredetei élőhelyükön megtalálhatók. Többségük lakásban nem sokáig tartható, inkább csak üvegvitrinben, kis üvegházban. Az orchideák – általában – meleg- és párakedvelők. Azokon a területeken, ahol őshonosak, a fák magasabb ágain élnek, ott fényt is bőséggel kapnak. Ugyanakkor nálunk is kaphatók már olyan fajták, melyeknek a szobai körülmény is megfelel. Van ezen a kiállításon olyan díjnyertes növény, ami panellakás ablakpárkányán nevelkedett! A kertészek igyekeznek olyan hibrideket előállítani, melyek színpompásak, de kevésbé igényesek és nem kívánnak üvegházi körülményeket. Ám ezeknek is elegendő fény kell, a páratartalmat gyakori permetezéssel egészíthetjük ki.

Ugyancsak a zsűri egyöntetű szavazatával kapta kiállítás legszebb standja díját Gyáni Péter. Ő hivatásos kertész. Nagyon komoly orchidea gyűjteménye van Halásztelken. Itt, a kiállításon ebben az összeállításban van a legtöbb díjazott virág. Itt vannak a legszebb, legegészségesebb növények. Többségük tiszta botanikai faj, kevesebb közöttük a kertészeti hibrid. Nagyon szépen rendezte el a növényeket, valamennyi teljesen egészséges, bemutat ritka fajtákat, van amelyik első díjat kapott, de második és harmadik díjasok is szép számmal vannak.

Meghívott vendégként a Német Orchidea Társaság is jelen van a kiállításon. Gyönyörű növényeket hoztak – és ez nem is véletlen. Németországban nagyon fejlett az orchidea-kultusz, igen sok kedvelője, gyűjtője van. Magas színvonalon foglalkoznak tenyésztésével, szaporításával. Az általuk hozottakat is beleszámítva, több száz különböző faj képviselőjének ezernyi virágát csodálhatja meg a látogató ezen a kiállításon. Az orchideák mellett broméliák is láthatók, melyek lényegesen igénytelenebbek. Eredetileg az amerikai kontinens melegebb területeiről származnak, de kis odafigyeléssel otthoni körülmények között is jól gondozhatók.