RICHARD WAGNER: A BOLYGÓ HOLLANDI

Wagner első érett, az „összművészet" szellemében írt alkotása éppen a szerzőről szól, aki a helyét kereste a világban. Úgy érezte, átok sújtja eddigi balszerencséje miatt. 1830-tól a német diákmozgalmak bukása, kártyaadósságok és tivornyázások után menekült karmesternek Rigába.

Wagner első érett, az „összművészet" szellemében írt alkotása éppen a szerzőről szól, aki a helyét kereste a világban. Úgy érezte, átok sújtja eddigi balszerencséje miatt. 1830-tól a német diákmozgalmak bukása, kártyaadósságok és tivornyázások után menekült karmesternek Rigába.

Ott hamarosan ismét kitelt a becsülete, így egy kis kereskedőhajóval indult útnak London felé, ahol még nem ismerték. A norvég fjordok közelében hajóját a vihar egy öbölbe kényszerítette. Wagnernek saját hányódásairól jutott eszébe Heinrich Heine Nordsee című kötete és Wilhelm Hauff Kísértethajója. Ugyancsak ismerhette az átokverte bolygó zsidót, Ahasvérust az Odüsszeiából. Magukkal ragadták a hajós történetek. 1839-ben Boulogne-ba hajózott, hogy amúgy az általa igen utált Meyerbeer segítségét kérje zenei pályájához. Itt készítette el 1841-1843 között (mások szerint 1848-ra) A bolygó hollandi szövegkönyvét és romantikus balladájának zenéjét. Próbálta bemutatni több helyen (Drezdában és Berlinben), de csúfosan megbukott. Az elkövetkezendő 25 évben többször átírta, amíg végül Berlini sikere óta az egész világ operaházai műsoron tartják.

A hollandi sztori

A történet 1630 táján játszódik három felvonásban, három óra alatt, de az újabb divat szerint egyetlen felvonásba sűrítik az operát, így a büfé majdnem olyan pórul jár, mint a két főszereplő.

Daland kapitány hazafelé vitorlázik a bárkáján, majd a hatalmas vihar elöl egy öbölbe szorul. A vitorlás legénysége kimerülten elszunnyad, csak a kormányos van ébren. Melléjük suhan a titokzatos, pompás felszerelésű sötét hajó is. Fedélzetén hangosan énekel a hollandi tulaj. Eldalolja, hogy számkivetett, bizonyára házasságtörés miatt addig bűnhődik, amíg megtalálja a hűséges párját. Csupán hétévente állhat meg a keresésben, ennek most van az ideje. A pénzsóvár norvég Daland a hajójára hívja a szerencsétlen tengeri vándort, és amint megtudja, mennyi kincset szállít, rögtön felajánlja szolgáltatásait: kosztot, kvártélyt és amúgy régen férjhez adandó leánya kezét. A hollandi reménykedve követi a szegényes norvég faluba. Operai körülmények között mi inkább csak a kórussal együtt láthatjuk a partraszállást és Daland házát. A parti fonóban minden asszony szorgoskodik, de Senta, Daland lánya  lustán álmodozik az ablaknál, a gazdag idegenről regél a többieknek, és tovább vár a mondákból ismert halvány arcú férfira. És mit tesz Isten, megjelenik pont ez az idegen, a milliomos hollandi. Senta rögtön a karjaiba veti magát, holtig tartó hűséget (nem szerelmet!) ígér neki. Mindenki boldog, készülnek az esküvőre. A hajó legénysége örömében a sárga földig leissza magát. Az idegen hajója azonban gyanúsan, sejtelmesen viselkedik a sötétben. A hallgatóság már érzi, hogy itt valami baj lesz.

A hollandi azt hiszi, révbe ért, ámde kihallgatja Senta és korábbi vőlegénye, a vadász Erik beszélgetését, amiből igen ostobán a lány hűtlenségére következtet. Pedig Senta csupán finoman elhajtotta egykori udvarlóját, hogy semmi esélye sincs. A hollandi nem kérdez, csak sértődötten megfújja a sípját, ezzel ad jelt legénységének az azonnali indulásra, és kirohan a helyszínről, mielőtt az álmos norvég hajósok felébrednének. A többi eseményt inkább csak halljuk. Senta utánaszalad, de már nem éri el, hangos sikoltással zuhan a mély öbölbe. Mivel nem tud úszni, bele is fullad. A szerencse azonban kiszámíthatatlan: a hollandi hajója a megváltó áldozattól végre elsüllyed a tengeren. Mindenki rosszul járt, Daland a nyakán maradt lányán kívül a gazdag vőt is örökre elveszítette. Az eredmény ezúttal két halott.

Az operahallgató azonban ragyogó zenei élménnyel gyarapodik. 

DOBI ILDIKÓ