Egy év alatt 3,5 liter tiszta szeszt iszik meg egy átlagos magyar ember. A kereskedelmi főzésű pálinkák aránya évi 10%-kal nő, de még mindig alul marad a bérfőzéshez képest. A fogyasztói szokások is változnak: egyre többen választják a pálinkát a minőségi italok közül, ami főleg a fiatalok körében, évről-évre népszerűbb. A Miskolci Likőrgyár új részlegében kétszer annyi pálinkát tudnak előállítani, mint tavaly.

Egy év alatt 3,5 liter tiszta szeszt iszik meg egy átlagos magyar ember. A kereskedelmi főzésű pálinkák aránya évi 10%-kal nő, de még mindig alul marad a bérfőzéshez képest. A fogyasztói szokások is változnak: egyre többen választják a pálinkát a minőségi italok közül, ami főleg a fiatalok körében, évről-évre népszerűbb. A Miskolci Likőrgyár új részlegében kétszer annyi pálinkát tudnak előállítani, mint tavaly.

 

  Még mindig több pálinkát állítanak elő bérfőzés keretében, mint kereskedelmi célból: az előbbi nagyjából 5 millió liter évente, utóbbi pedig folyamatosan növekszik, most kb. 1,5-2 millió liter.

A kereskedelmi főzésű pálinkák fogyasztása évente mintegy 10 %-kal nő, ezzel párhuzamosan, a bérfőzés volumene évente 10 %-kal csökken – derül ki a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Élelmiszerlánc-elemzési Főosztályának adataiból.

Az utóbbi években egyértelműen népszerűbbé vált a pálinkafogyasztás. Az egy főre eső hazai szeszesital-fogyasztás tiszta szeszre vetítve, évente 3-3,5 liter körül mozog. A kereskedelmi forgalomba kerülő pálinkákból az egy főre jutó éves fogyasztás 1,5 deciliter.

„A pálinkatermelés 2008-ban mintegy 20%-kal nőtt az előző évekhez képest. Úgy tűnik, sikerült a pálinkából jó értelemben vett "divatot" csinálni, egyre többen értékelik, élvezik olyan ínyenc módon, ahogy a borokat. Azt reméljük, hogy a pálinka, a szeszes italok prémium szegmensében tovább tudja erősíteni pozícióit." – nyilatkozta Kasza Gyula a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Élelmiszerlánc-elemzési Főosztály Közkapcsolati Osztályának vezetője.

A szakemberek szerint a növekedés egyik oka, hogy a pálinka szót az Európai Uniós csatlakozást követően levédette Magyarország, ezzel olyan nemzeti itallá lépett elő, mint a görögöknél az Ouzo vagy az olaszoknál a Grappa. 

Azt, hogy a pálinka iránti kereslet nő, jól bizonyítja, hogy a Miskolci Likőrgyár Prekop Pálinkafőzdéje új részleggel bővült decemberben.

„A cefretároló kapacitás az eddigi 60 ezer literről 150 ezer literre nőtt, valamint a főzőkapacitásunk az új üst vásárlásával megduplázódott, ami segít minket abban, hogy a megnövekedett keresletet kielégítsük. A pálinka kiváló minőségéhez pedig hozzájárul a XXI. századi technológia, melyet még 2004-es beruházásunk alkalmával indítottunk el. Ez a modern, számítógép által vezérelt pálinkafőzés lehetőséget nyújt a munkafolyamatokba történő beavatkozásra, az erjesztés, főzés alkalmával. A beruházás az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program keretében valósult meg, hiszen a 65 millió forintos fejlesztés csaknem felét a pályázat fedezte." – mondta el Oroszné Prekop Erzsébet, a Miskolci Likőrgyár vezérigazgatója.

A vezérigazgató szerint a legnépszerűbbek még mindig a hagyományos ízek, mint a szilva, a barack, de a jellegzetes, gyümölcs illatú pálinkák is előtérbe kerültek: a birsalma vagy a vilmoskörte, melyet a fiatalok választanak előszeretettel.

A pálinkaágazat 2008-ban és 2009-ben kiemelkedő mértékű marketingtámogatásban részesült. A kiemelt támogatás célja a pálinkához kapcsolódó pozitív imázs kialakítása, a pálinka magas minőségi színvonalat képviselő nemzeti itallá történő pozícionálása, és ennek a fogyasztókban való tudatosítása.

2009 tavaszán megalakult a Pálinka Nemzeti Tanács, amelynek legfontosabb feladata a pálinkával kapcsolatos érdekek egyeztetése, a pálinka minőségének megőrzése, s hírnevének gondozása.

http://www.miskolcilikorgyarrt.hu/

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük