Tanúk meghallgatásával folytatódott csütörtökön a Nyíregyházi Törvényszéken a Hajdúdorogi Egyházmegye és az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyermekeknek Alapítvány (CFCF) közötti polgári peres eljárás, amelyben a jogvédő szervezet a nyíregyházi Huszár-telepen működő görög katolikus iskola bezárását szeretné elérni.

Tanúk meghallgatásával folytatódott csütörtökön a Nyíregyházi Törvényszéken a Hajdúdorogi Egyházmegye és az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyermekeknek Alapítvány (CFCF) közötti polgári peres eljárás, amelyben a jogvédő szervezet a nyíregyházi Huszár-telepen működő görög katolikus iskola bezárását szeretné elérni.

A CFCF (Chance for Children Foundation) álláspontja szerint az egyházmegye a többségében romák által lakott telepen lévő Szent Miklós Görögkatolikus Általános Iskolában szegregált oktatást folytat, illetve „akadályozza az ott élő emberek integrációját, illetve társadalomba való beilleszkedését".

Az egyházmegyét perbe hívó alapítvány a jogsértő tevékenység megszüntetését és az iskola bezárását szeretné elérni, keresetükben emellett azt is kérték, hogy a bíróság tiltsa meg az egyháznak az új elsős osztály elindítását az iskolában. Az indítványt a legutóbbi, júniusi tárgyaláson elutasította a törvényszék, a CFCF azonban élt fellebbezési jogával. A csütörtöki tárgyaláson ismertetett iratok szerint a másodfokon eljáró Debreceni Ítélőtábla is a törvényszéknek adott igazat, így a Hajdúdorogi Egyházmegye szeptemberben elindíthatta az új elsős osztályt az iskolában. A Mohácsi Erzsébet vezette CFCF egyébként a helyi romák ellenében hadakozik a bezárásért.

A csütörtöki tárgyaláson az alperes egyházmegye jogi képviselője bejelentette, hogy a Szent Miklós Huszár-telepi telephelye megszűnt, az iskola a helyi Dália utcai óvodával önálló intézményként, Sója Miklós Görögkatolikus Óvoda és Általános Iskola néven folytatja működését. Az alapítvány ügyvédje szerint viszont az iskola státusának megváltoztatásával az egyházmegye kész helyzet elé állította a CFCF-et, amelynek így valószínűleg módosítania kell keresetét. A tárgyaláson tanúkat is meghallgatott a bíróság.

A jogvédő szervezetnek 2008-ban már sikerült elérnie az akkor önkormányzati fenntartásban lévő telepi iskola bezárását. A görög katolikus egyház 2011 őszén indította újra az intézményt, amelyben jelenleg 34 gyermek tanul, 12 első és 22 második osztályos.

Az alapítványnak több hasonló pere van folyamatban, például Tiszavasváriban, Egerben és Jászladányban. Korábban Győrben és Hajdúhadházon is szembekerültek azokkal a cigányokkal is, akiknek az érdekében a saját felfogásuk szerint fellépnek. A győri önkormányzatot 2008 őszén jelentették fel, mert szerintük a Kossuth Lajos Általános Iskolában megkülönböztették a cigány és halmozottan hátrányos helyzetű gyerekeket.

Az iskola bezárása ellen az oda járó roma gyermekek szülei aláírásgyűjtést folytattak. Horváth Attila, a Győr-Moson-Sopron megyei cigány kisebbségi önkormányzat elnöke írásban nyilatkozott a bíróságnak arról, hogy nem szeretnék megszüntetni a Kossuth iskolát, hiszen nem tapasztaltak szegregációt, és az iskolában hozzáértő tanárok foglalkoztak a cigány gyermekekkel.

Végül 2010-ben már nem indult új osztály az iskolában, a bíróság „spontán szegregációt" állapított meg, amit nem az önkormányzat idézett elő, de kötelezte annak megszüntetésére. A gyerekeket szétszórták a város iskoláiban, de nem érezték jól magukat, visszavágytak a Kossuthba. A perben az alapítvány ügyvédje azzal érvelt: „a cigány kisebbség véleménye nem releváns az ügyben".

A helyi romák ellenére akarja bezáratni a nyíregyházi görögkatolikus iskolát a roma jogvédő alapítvány

MTI/Magyar Kurír

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük