Románia is támogatásért -kedvezményes hitelért – kilincsel Brüsszelben…

Magyarország és Lettország után hétfőn Románia is az Európai Bizottsághoz fordult kedvezményes hitelért fizetési mérlegének javítása érdekében. A 16-tagú euróövezet pénzügyminiszterei hétfőn közölték, hogy nem áll szándékukban az eurózónához történő csatlakozás feltételeinek a módosítása és azt is elutasították, hogy egységes blokként kezeljék Közép- és Kelet-Európa tagállamait.

Magyarország és Lettország után hétfőn Románia is az Európai Bizottsághoz fordult kedvezményes hitelért fizetési mérlegének javítása érdekében. A 16-tagú euróövezet pénzügyminiszterei hétfőn közölték, hogy nem áll szándékukban az eurózónához történő csatlakozás feltételeinek a módosítása és azt is elutasították, hogy egységes blokként kezeljék Közép- és Kelet-Európa tagállamait.

Magyarország és Lettország után hétfőn Románia is pénzügyi segítségért fordult az Európai Unióhoz – közölte az euróövezet pénzügyminisztereinek ülését követően Joaquín Almunia, az EU gazdasági és pénzügyi biztosa, aki egyelőre nem tudta és nem is kívánta megbecsülni a hitelfelvétel összegét. Más források szerint Románia összesen 20 milliárd eurós mentőcsomagot kaphat, éppen annyit, mint tavaly novemberben Magyarország. Bukarest abból a nemrég 12 milliárd euróról 25 milliárd euróra felemelt uniós pénzügyi keretből szeretne fizetési mérlegét javító támogatáshoz jutni, amelyből előzőleg Budapest és Riga együttesen 9,6 milliárd euróban részesült.

Almunia egy kérdésre válaszolva jelenleg nem tartotta indokoltnak az euróövezethez nem tartozó uniós tagállamok számára rendelkezésre álló keret ismételt kibővítését (ahogy azt egyébként hétfőn az osztrák pénzügyminiszter indítványozta), de hozzátette, hogy szükség esetén erre természetesen sor kerülhet, ha a tagállamok is egyetértenek ezzel. Ami az uniós támogatás konkrét formáját illeti,  a Bizottság a tőkepiacokon kedvezményes feltételekkel vesz fel kölcsönöket, amelyeket aztán meghatározott feltételek mellett a rászoruló országok rendelkezésére bocsát. Almunia szerint Romániával most kezdődnek tárgyalások a kondíciókról, és a korábbiakhoz hasonlóan a Nemzetközi Valutaalap (IMF) is részt vesz majd a csomag összeállításában. A biztos arra is felhívta a figyelmet, hogy a 25 milliárdos plafon mellett a költségvetési forrásokból fizethető garanciák esetében is létezik egy korlát.

Az eurózóna tagjai hétfőn egyetértettek abban, hogy növelni kell az IMF kölcsön-kihelyezési forrásait, és egy uniós szintű megállapodásra van szükség az egyes nemzeti hozzájárulások egymás mellé rendezéséről. Konkrét összegek azonban nem hangzottak el.

Az eurócsoport elnöke szerint a hétfő esti ülésen a 16 ország pénzügyminiszterei hosszas vitát folytattak Közép- és Kelet-Európa pénzügyi és gazdasági helyzetéről. Jean-Claude Juncker leszögezte, hogy a megbeszélésen egyetértés alakult ki arról, hogy „szó sem lehet az eurócsatlakozás kritériumainak a megváltoztatásáról és (az euró előszobájában), az ERM II-ben előírt két éves várakozási idő egy évre való lerövidítéséről sem". Az egységes valutát használó országok pénzügyminiszterei elutasították továbbá, hogy egységes blokként kezeljék a térséget. Az eurócsoport elnöke ugyanakkor hozzátette, hogy az Unió tagállamai számíthatnak a partnerek szolidaritására. Juncker azt is nagy nyomatékkal hangsúlyozta, hogy a konszolidációt mindenhol- legyen szó az eurózóna-tagjairól vagy azon kívüli országról – először és elsősorban otthon kell megkezdeni. Joaquín Almunia szerint a résztvevők egyetértettek abban, hogy eseti alapon kell támogatni a bajba jutott országokon, ugyanakkor „koordinált megközelítés szükséges annak érdekében, hogy teljes képet lehessen alkotni a térség állapotáról".

A gazdasági és pénzügyi biztos elismerte, hogy mivel a legutóbbi, január 19-i bizottsági előrejelzések óta testet öltöttek a negatív irányba ható kockázatok, „az európai gazdaság talpra állása hosszabb ideig fog tartani, mint arra néhány hete számítani lehetett". Később egy kérdésre konkrétan úgy fogalmazott, hogy csak 2010-be kezdődhet majd meg a kilábalás.

Almunia azt is elmondta, hogy a Bizottság májusban hozza nyilvánosságra elképzeléseit a pénzfelügyeleti rendszer reformjára, mégpedig a de Larosiere-féle jelentés ajánlásaihoz igazodva. A biztos reméli, hogy júniusban az Európai Tanács áldását adja a tervre, amelyet követően ősszel a Bizottság előterjesztheti a konkrét jogszabályi javaslatokat, amelyek elfogadásukat követően 2010-ben léphetnének életbe.

(Bruxinfo)