Sarkozy az EP-ben: vita a brüsszeli EU-csúcsról
7 perc olvasásAz EP-képviselők az EU Tanácsának soros elnökével vitáztak október 21-én Strasbourgban, pár nappal az október 15-16-ai uniós csúcstalálkozó után.
Az EP-képviselők az EU Tanácsának soros elnökével vitáztak október 21-én Strasbourgban, pár nappal az október 15-16-ai uniós csúcstalálkozó után.
Erről részletes anyag (egyelőre angolul, aztán hamarosan magyarul) itt olvasható:
Könnyebb vízum és magasabb ösztöndíj az Erasmus Mundussal
Egyenlő tandíjakat, a harmadik országok diákjainak pedig vízumkönnyítést és magasabb ösztöndíjat szeretnének az EP-képviselők az Erasmus Mundus program jövőre induló második szakaszában. A programra 2009 és 2013 között 950 millió eurót szán az EU.
A 2004-ben indult Erasmus Mundus program célja, hogy „a legjobb külföldi oktatókat és diákokat vonzza az EU felsőoktatási intézményeibe". (Az Erasmus Mundus nem azonos az uniós országok diákjai és oktatói számára elérhető Erasmus-programmal. Ez utóbbi egyébként 2007 és 2013 között 3 milliárd 114 milliós költségvetéssel rendelkezik – a szerk.)
Az Európai Parlament október 21-én, 623 igen, 56 nem, 5 tartózkodó vokssal fogadta el az Erasmus Mundusról szóló jogszabályt.
A cél „nem az agyelszívás fokozása" – írja a jelentést készítő Marielle de Sarnez (liberális, francia) – „hanem a feltörekvő országok új generációja számára a tanulás lehetőségének biztosítása", és hogy „népszerűsítse az Európai Uniót mint az egyik, világviszonylatban legjobb tanulmányi kiválósági központot".
Az Erasmus Mundus 2009-tól 2013-ig tartó második szakaszának újdonsága, hogy az uniós egyetemek (legalább hárman) már közös doktori képzéseket is indíthatnak. Emellett az ösztöndíjprogram keretében együttműködhetnek EU-n kívüli országok egyetemeivel is. A második szakasz finanszírozására várhatóan 950 millió euró körüli összeg jut majd, közel háromszor annyi, mint az első periódusra.
Könnyebb vízumszerzés
A parlament azt szeretné, ha a tagállamok az EU-n kívüli országokból érkező diákok számára leegyszerűsítenék a vízumigénylés folyamatát. A képviselők azt is kérik, hogy a diákokat a szemeszter kezdete előtt kellő időben értesítsék az ösztöndíj elnyeréséről, hogy elég idejük legyen a vízum beszerzésére.
Tandíjmentesen
A tandíjak mértéke az EU-ban tagállamonként változó, de van olyan ország is, ahol például tilos tandíjat fizettetni a hallgatókkal. Az EP azt szeretné, ha a tandíj összege egy adott Erasmus Mundus képzésben résztvevő minden egyetemen és minden hallgató számára egyforma lenne. A képviselők emellett azt is el akarják érni, hogy azokban az országokban se kérhessenek pénzt az oktatásért a programban résztvevő egyetemek, ahol jelenleg egyáltalán nincs tandíj.
Magasabb ösztöndíj a nem EU-s diákoknak
A parlament szerint a harmadik országokból érkező diákok számára magasabb összegű ösztöndíjat kellene biztosítani, mint az uniós hallgatók számára.
A képviselők több szegény körülmények közül érkező, fogyatékkal élő, tanulási nehézségekkel küszködő, illetve kisebbségi csoportokhoz tartozó diákot fogadnának az Erasmus Mundusban.
Az EP fontosnak tartja a nyelvi képzést is, ezért úgy véli, az egyes képzéseken legalább két uniós nyelven kell oktatni a diákokat, és biztosítani kell a nyelvi előkészítést.
4424 ösztöndíj
Az első Erasmus Mundus (2004-2008) keretében egyébként 4424 ösztöndíjat ítéltek oda unión kívüli diákoknak. A programban 323 egyetem, köztük 265 európai vett részt.
Jelentéstevő: Marielle De Sarnez (ALDE, FR)
Jelentés: (A6-0294/2008) – Erasmus Mundus program (2009-2013)
a harmadik országokkal történő együttműködésen keresztül a felsőoktatás minőségének javítására és a kultúrák közötti megértés előmozdítására irányuló cselekvési program (Erasmus Mundus) (2009-2013) létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi határozatra irányuló javaslatról
Kulturális és Oktatási Bizottság
A vélemény előadója:
– Samuli Pohjamo, Külügyi Bizottság
– Alessandro Battilocchio,Fejlesztési Bizottság
Eljárás: együttdöntés, első olvasat
Vita: 2008. október 20., hétfő
Jogválasztási lehetőség a nemzetközi válásoknál
Melyik államban döntsön a bíróság a válásról, ha a házaspárok különböző állampolgárságúak? Az Európai Parlament támogatta az Európai Bizottság új javaslatát, mely szabályozná az évente mintegy 170 ezer „nemzetközi válást" az Európai Unióban.
A „nemzetközi válásoknál" a jogi bizonytalanságok miatt sok esetben nem egyszerű eldönteni, melyik tagállam jogát kell alkalmazni a válás kimondása során. A harmadik országban élő uniós állampolgároknak ezen túl az is nehézséget okoz, hogy válásuk ügyében hatáskörrel rendelkező bíróságot találjanak, illetve hogy saját országukban is elismertessék a házasság felbontását. Az eredmény pedig gyakran az, hogy a „jobban értesült házastárs igyekszik a másikat megelőzve ahhoz a bírósághoz fordulni, amely az ő számára dönt kedvezőbben" – írja a jelentést készítő Evelyne Gebhardt (szocialista, német).
Melyik bíróságon?
Az Európai Bizottság javaslata – amelyet kedden, 522 igen, 89 nem, 35 tartózkodó szavazattal elfogadott az EP -, nem egy egységes uniós válási jogot hozna létre, hanem a jelenlegi, tagállamonként eltérő szabályokat harmonizálná. Egyes EU-országok ugyanis jelenleg nem teszik lehetővé, hogy a házaspárok megválasszák, melyik bíróság döntsön a válásukról, és melyik állam joga alapján.
A javaslat ezért lehetőséget nyújtana a „nemzetközi házaspárok" számára, hogy közösen kiválasszák mind az alkalmazandó jogot, mind az eljáró bíróságot.
„A házastársak megállapodhatnak abban, hogy a közöttük felmerülő, házasságfelbontással vagy különválással kapcsolatos eljárásban valamely tagállam bírósága vagy bíróságai rendelkeznek joghatósággal, feltéve, hogy szoros kötelék fűzi őket az említett tagállamhoz" – áll a szövegben.
A „szoros kötelék" olyan tagállamhoz fűzheti a házastársakat, amely területén valamelyiküknek szokásos tartózkodási helye van. Az illetékességet ezen kívül a házastársak legutolsó tartózkodási helye, vagy valamelyikük állampolgársága is megalapozhatja. Az EP-képviselők ehhez hozzátennék a házasságkötés helyét is, feltéve, hogy az így választott jogrendszer tiszteletben tartja az alapvető jogokat.
Tájékozódás az interneten
A parlament szerint a javaslatnak tartalmaznia kellene azt is, hogy a bíróság kiválasztása előtt mindkét fél kapjon részletes és alapos tájékoztatást arról, hogyan szabályozzák a válást az egyes tagállamok jogrendszerei. A képviselők azt szeretnék, ha az Európai Bizottság létrehozna egy internetes információs rendszert, „amelyben mindenki megtalálja a nemzeti és közösségi jogra vonatkozó naprakész információkat".
A parlament biztosítaná, hogy a bíróság és az alkalmazandó jog kiválasztásánál a gyermekek érdeke semmiképpen ne sérüljön.
Megerősített együttműködés
A jogszabály teljes körű életbe lépéséhez az összes tagállam egyetértésére lenne szükség. Ez azonban egyelőre több tagállam ellenállása miatt is kétséges. Kilenc tagállam – köztük Magyarország (továbbá Ausztria, Franciaország, Görögország, Luxemburg, Olaszország, Románia, Spanyolország, Szlovénia) – ugyanakkor úgy nyilatkozott „megerősített együttműködés" keretében egymás között életbe léptetnék a közös szabályozást, akkor is, ha a többi tagállam ezt elvetné.
Jelentéstevő: Evelyne Gebhardt (PES, DE)
Jelentés: (A6-0361/2008) – A házassági ügyekben alkalmazandó jog
Javaslat: a Tanács rendelete a 2201/2003/EK rendeletnek a joghatóság tekintetében történő módosításáról és a házassági ügyekben alkalmazandó jogra vonatkozó szabályok bevezetéséről
Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság
Eljárás: konzultáció
Vita: 2008. október 20., hétfő
Perger István/EU Parlament sajtószolgálat
