Sólyom László Kanadában
13 perc olvasás 
Sólyom László kanadai látogatásának elsõ napján a CN Towerbõl megtekintette Toronto látképét.
Most kaptuk meg Sólyom László Kanadában elhangzott beszédeinek szószerinti magyar leiratát(egyes beszédeke angolul hagzottak el, ott a hivatalos fordítást közöljük), amelyet szokásunk szerint közreadunk. Három beszédet tartalmaz összeállításunk: 2007 április 24 Sólyom László beszéde a Torontói Empire Clubban, április 25 az ottawai pohárköszöntõ valamint az április 27-i Calgary-ban rendezett üzleti találkozón elmondott beszéde.
Sólyom László kanadai látogatásának elsõ napján a CN Towerbõl megtekintette Toronto látképét.
Most kaptuk meg Sólyom László Kanadában elhangzott beszédeinek szószerinti magyar leiratát(egyes beszédeke angolul hagzottak el, ott a hivatalos fordítást közöljük), amelyet szokásunk szerint közreadunk. Három beszédet tartalmaz összeállításunk: 2007 április 24 Sólyom László beszéde a Torontói Empire Clubban, április 25 az ottawai pohárköszöntõ valamint az április 27-i Calgary-ban rendezett üzleti találkozón elmondott beszéde.
2007. április 24.
Sólyom László köztársasági elnök beszéde a Torontói Empire Clubban
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Mindenekelõtt szeretnék köszönetet mondani a Torontói Empire Club meghívásáért! Örülök, hogy Magyarország és Kanada kapcsolatáról, a két országot közelebb hozó ötven évvel ezelõtti eseményekrõl és Magyarország jelenlegi gazdasági helyzetérõl beszélhetek Önöknek.
Sólyom László beszédet mondott az Empire Club által szervezett ebéd elõtt a torontói Fairmont Royal York Hotelben.
Kanada fontos számunkra. Kétoldalú kapcsolataink problémamentesek: a NATO-ban politikai és katonai szövetségesek, másrészt pedig élénk kereskedelmi kapcsolatokra és befektetésekre építõ gazdasági partnerek vagyunk Ezt a véleményemet várhatóan megerõsítik Michaëlle Jean fõkormányzó asszonnyal és Stephen Harper miniszterelnökkel folytatandó holnapi megbeszéléseim.
Mostani látogatásomra egy olyan esemény, az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc 50. évfordulójának megünneplését követõen kerül sor, amely a két ország közötti emberi kapcsolatokat már egy fél évszázaddal ezelõtt szorosra vonta. Magyarország hálás Kanadának, mert 1956-ot követõen mintegy negyvenezer magyar menekültet fogadott be, akik a kommunista diktatúra miatt hagyták el hazájukat. Olyan emberek leltek otthonra Kanadában, akik teljes reményvesztettségben indultak útnak szülõföldjükrõl, s még nem tudták, hogy lesz-e új hazájuk és munkájuk.
Ezért köszönöm a fél évszázaddal ezelõtti akkori kanadai kormánynak, élén Louis St. Laurent miniszterelnökkel és Lester B. Pearson külügyminiszterrel, akik – ha jól tudom – korábban maguk is vendégei voltak az Empire Clubnak, hogy megteremtették a lehetõségét a nagy számú magyar menekült befogadásának. Külön köszönet illeti John Pickersgillt, az akkori bevándorlásügyi minisztert, mert nagyrészt az õ személyes közbenjárásának és áldozatos, kitartó kormányzati munkájának köszönhetõ, hogy Kanada a magyar menekülteket legnagyobb számban befogadó államok egyikévé vált.
A döntés hátterében a segítségnyújtás gesztusán túl minden bizonnyal az is szerepet játszott, hogy Kanada vezetõi felismerték: a magyar forradalom nemcsak Magyarország, hanem az egész világ ügye volt. A számtalan áldozat és szenvedés ellenére ugyanis a forradalom nem volt hiábavaló. Az 1956-os forradalom és a fegyveres szabadságharc az akkori szovjet blokk alapjait rendítették meg, s az 1989-es békés rendszerváltás demokratikus eredményeinek a gyökerei visszavezethetõk erre a történelmi eseményre.
Magyarország és Kanada gazdasága azonos elvek alapján mûködik, és értékrendünk egybeesik. Magyarország 1999-ben a NATO tagjává vált, 2004-ben pedig csatlakozott az Európai Unióhoz is.
A magyarországi társadalmi-politikai átalakulás eredményeként megerõsödött a gazdasági és kereskedelmi együttmûködés is országaink között. Ebben kiemelkedõ szerep jutott a kanadai tõkebefektetéseknek Magyarországon, melynek értéke 2 milliárd USA dollárra becsülhetõ. A legnagyobb volumenû beruházások az ingatlanfejlesztés területén valósultak meg, de a kanadai befektetõk jelen vannak a magyar gazdaság szinte valamennyi ágában. Magyarországi termelõüzemeket hozott létre például a Zenon, a Westcast-Linamar, a Bombardier, az ATCO Structures, a CEIC, a Coldmatic, az Atronix, a Rio Alto, a General Woods, a First Hungary Fund, a Cineplex Odeon, és az SNC Lavalin.
Kanada hatalmas gazdasági erejéhez viszonyítva azonban ezen befektetések tovább is növelhetõk és új területekre is kiterjeszthetõk. Az, hogy Magyarország vonzó a külföldi befektetõk számára, adatokkal is alátámasztható. 2006-ban mintegy 6,1 milliárd USD értékû külföldi közvetlen tõkebefektetés érkezett Magyarországra, és hazánk továbbra is vezet a térségben az egy fõre jutó FDI-állomány tekintetében.
Kapcsolataink fejlesztéséhez kedvezõ gazdasági környezetet biztosítunk. 2006-ban a magyar GDP növekedése 3,9%-os volt. A kormány olyan intézkedéseket hirdetett meg és hajt végre, amelyek az államháztartás egyensúlyának helyreállítását célozzák. A növekedési dinamika fõ hordozója a kivitel, elsõsorban az ipari exportértékesítések kétszámjegyû bõvülése nyomán. A 2006-ban végbement 11,9 %-os termelékenységjavulás fontos mutató. Az egységnyi hozzáadott értékre jutó bérköltség tekintetében hazánk továbbra is õrzi a visegrádi országok körében vezetõ pozícióját.
Hazánk kedvezõ földrajzi elhelyezkedésének köszönhetõen híd szerepet tölthet be Kelet és Nyugat között,. Magyarországon magasan képzett és hatékonyan továbbképezhetõ, kreatív munkaerõ áll rendelkezésre. Ma már a világ minden tájáról érkezõ befektetõk nem csupán a magyar piacra tekintenek. Felismerték, hogy hazánk kiváló bázisként szolgálhat a délkelet- és a kelet-európai térség még kiaknázatlan gazdasági lehetõségeihez kapcsolódó üzleti terveik megvalósításához.
A kormány különféle ösztönzõk segítségével is igyekszik vonzóvá tenni az országot a külföldi befektetõk számára, többek között adókedvezmények biztosítása, uniós források bevonása, illetve a nagyberuházások egyedi kormánydöntés alapján történõ támogatása révén. Magyarország európai uniós tagsága jó lehetõséget teremt a nyugat-európai piacokra való könnyebb bejutáshoz.
Magyar részrõl nagy jelentõséget tulajdonítunk azoknak az elképzeléseknek, amelyek a hagyományos kétoldalú kereskedelmen túlmutató formákat állítja elõtérbe. Ilyenek a kutatási és technológiai kapcsolatok, a modern ágazatok együttmûködése, fejlesztési programok, uniós regionális lehetõségek, illetve kedvezõ beruházási feltételek.
Figyelembe véve Kanada és Magyarország gazdaságát, a két ország közötti kapcsolatok erõsítése érdekében kiváló együttmûködési lehetõséget látunk például az információs technológiában, a telekommunikációban, a környezetvédelemben, a gyógyszeriparban vagy akár a bányászat területén is.
A magyar-kanadai árucsere forgalom értéke alapvetõen szerény, de folyamatosan növekedõ tendenciát mutat. A tavalyi évben, évek óta elõször, exportunk számottevõen nagyobb mértékben bõvült, mint a kanadai export. Kivitelünk további növelésére lehetõséget látunk az IT szektorban, valamint a hazánkban megtelepedett kanadai cégek exporttevékenysége révén, az autó részegység és alkatrész beszállítói iparban, vagy a hungarikumok promóciója révén.
Végül engedjék meg, hogy röviden kitérjek a kétoldalú kapcsolatainkat beárnyékoló egyetlen kérdésre. Sajnálatos aszimmetria áll fenn ugyanis állampolgáraink utazási feltételei között, hiszen a magyar állampolgárok csak vízum birtokában látogathatnak Kanadába. Úgy véljük, hogy ez a helyzet nincs összhangban hosszabb ideje tartó szövetségesi viszonyunkkal, kiváló kétoldalú kapcsolatainkkal.
A magyar állampolgárokkal szembeni vízumkényszer 2001-ben való újbóli bevezetésének körülményei – EU-tagságunknak köszönhetõen is – már jelentõsen megváltoztak, s a magyar utazók nem jelentenek biztonsági kockázatot Kanada számára. Az e téren két- és többoldalú alapon folyó konstruktív szakértõi munka mellett is nyilvánvaló, hogy a rendezés végsõ soron politikai szintû döntést igényel, és itt-tartózkodásomat szeretném arra is felhasználni, hogy tárgyalópartnereim aktív támogatását kérjem a probléma megoldásához.
Mivel az egyoldalú vízumkötelezettség feleslegesen hátráltatja az idegenforgalom, az oktatási és kulturális kapcsolatok megerõsödését, valamint a baráti-rokoni szálak fenntartását, ezért az Empire Club tagjait is kérem, hogy a tõlük telhetõ mértékben vessék latba befolyásukat a kanadai kormánynál, hogy ez a kérdés a lehetõ leghamarabb és kölcsönösen megnyugtató módon rendezõdjön.
Bízom benne, hogy jövõbeli politikai, diplomáciai és gazdasági együttmûködésünket látogatásom némileg elõmozdítja, és az elõnyös eredményekkel jár mind Kanada, mind pedig Magyarország számára. Köszönöm kitûntetõ figyelmüket!
(A beszéd angol nyelven hangzott el.)
2007. április 25.
Sólyom László pohárköszöntõje a Michaëlle Jean, Kanada fõkormányzó asszonya által adott díszvacsorán
Tisztelt Fõkormányzó Asszony és Lafond Úr!
Excellenciás Hölgyek és Urak!
Köszönöm a Fõkormányzó Asszony szavait, amelyekkel országaink kapcsolatait és sokrétû együttmûködését méltatta! Jól esõ érzéssel hallgattam, milyen elismerõ hangon szólt a kanadai magyarság hozzájárulásáról Kanada fejlõdéséhez. Látogatásom egyik fõ célja, hogy kifejezésre juttassam köszönetünket azért, amit Kanada tett Magyarországért és a magyarságért.
Sólyom László Ottawában találkozott Stephen Harper miniszterelnökkel.
Az 1990-es rendszerváltozás teremtette meg annak a lehetõségét, hogy az a rokonszenv, amely Magyarország iránt a kanadaiakban jelentõs mértékben az 1956-os forradalom nyomán alakult ki, a kétoldalú kapcsolatok egyik serkentõ eleme legyen. Itt Kanadában Önök tudták azt is, Magyarországon a kommunista hatalom idején is élt az emberekben a demokrácia és a szabadság iránti vágy. S amikor a magyarországi demokratikus átmenet elkezdõdött, Kanada az elsõk között sietett Magyarország segítségére. Ez a segítség az élet legkülönbözõbb területein megmutatkozott, beleértve a gazdaság megújítását is, amiért ezúttal is szeretnék köszönetet mondani. .
Magyarország NATO-, majd 2004-es európai uniós csatlakozásával lényegében lezárult az a másfél évtizedes küzdelmes folyamat, amelynek célja teljes körû integrációnk a fejlett nyugati demokráciák közösségébe. Természetesen nem könnyû a beilleszkedés, de rendkívüli jelentõségû, hogy Magyarország végre ismét elfoglalhatta megérdemelt helyét az európai nemzetek között.
Úgy gondolom, hogy helyes az a politika, amely a nyilvánvaló európai kötõdés mellett igyekszik megfelelõ intenzitású kapcsolatokat ápolni a két észak-amerikai országgal is. Ez a kiegyensúlyozottság egyaránt tetten érhetõ a politikai, a gazdasági és a kulturális kapcsolatokban. Az azonos szövetségi rendszer keretében zajló új keletû együttmûködésre számos példát találunk. Magyarország és Kanada katonái és szakemberei egyebek között a Balkánon és Afganisztánban teljesítenek fontos küldetést közös értékeink, a szabadság és demokrácia térnyerése érdekében.
Biztos vagyok benne, hogy országaink kapcsolatai stabil alapokon nyugszanak, és lehetõség van új területek bekapcsolására, további lehetõségek feltérképezésére is. A magam részérõl mindent megteszek, hogy ez a kiegyensúlyozott jó viszony a jövõben még tartalmasabbá váljon.
Emelem poharam a Fõkormányzó Asszony és kedves férje, valamint minden kedves vendég egészségére, a két nép barátságára, és Kanada eddigi és jövõbeli sikereire!
2007. április 27.
Sólyom László bevezetõ beszéde a Calgary Városházán a Calgary Gazdasági Fejlesztési Ügynökség által szervezett üzleti találkozón
Tisztelt Elnök Úr!
Hölgyeim és Uraim!
Mindenekelõtt szeretnék köszönetet mondani a Calgary Gazdasági Fejlesztési Ügynökség meghívásáért! Örülök, hogy a mai napon Magyarországról és Kanadával fennálló kapcsolatainkról beszélhetek Önöknek.
Ottawa:Sólyom László megkoszorúzta a Maple-szigeten az 56-os menekültek emlékmûvét.
Kanada fontos számunkra. Kétoldalú kapcsolataink problémamentesek: a NATO-ban politikai és katonai szövetségesek, másrészt pedig élénk kereskedelmi kapcsolatokra és befektetésekre építõ gazdasági partnerek vagyunk. Ezt a véleményemet megerõsítették a Michaëlle Jean fõkormányzó asszonnyal és Stephen Harper miniszterelnök úrral folytatott megbeszéléseim is.
Mostani látogatásomra egy olyan esemény, az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc 50. évfordulójának megünneplését követõen kerül sor, amely a két ország közötti emberi kapcsolatokat már egy fél évszázaddal ezelõtt szorosra vonta. Magyarország hálás Kanadának, mert 1956-ot követõen mintegy negyvenezer magyar menekültet fogadott be, akik a kommunista diktatúra miatt hagyták el hazájukat. Akik teljes reményvesztettségben indultak útnak szülõföldjükrõl Kanadában új otthonra, hazára találtak.
Kanada a magyar menekülteket legnagyobb számban befogadó államok egyike volt, s ezen döntés hátterében a segítségnyújtás gesztusán túl minden bizonnyal az is szerepet játszott, hogy Kanada vezetõi felismerték: a magyar forradalom nemcsak Magyarország, hanem az egész világ ügye volt. A számtalan áldozat és szenvedés ellenére ugyanis a forradalom nem volt hiábavaló. Az 1956-os forradalom és a fegyveres szabadságharc az akkori szovjet blokk alapjait rendítették meg, s az 1989-es békés rendszerváltás demokratikus eredményeinek a gyökerei visszavezethetõk erre a történelmi eseményre.
Természetesen az 1990-es évek elején lezajlott rendszerváltás és demokratizálódás korántsem volt olyan gyors folyamat, mint ahogy azt sokan remélték akkor. Hazánk mára a térség egyik jól mûködõ demokráciája és piacgazdasága lett. Magyarország és Kanada gazdasága azonos elvek alapján mûködik, és értékrendünk is megegyezik. Magyarország 1999-ben a NATO tagjává vált, 2004-ben pedig csatlakozott az Európai Unióhoz is.
A magyarországi társadalmi-politikai átalakulás eredményeként megerõsödött a gazdasági és kereskedelmi együttmûködés is országaink között. Ebben kiemelkedõ szerep jutott a kanadai tõkebefektetéseknek Magyarországon, melynek értéke 2 milliárd USA dollárra becsülhetõ. A legnagyobb volumenû beruházások az ingatlanfejlesztés területén valósultak meg, de a kanadai befektetõk jelen vannak a magyar gazdaság szinte valamennyi ágában. Örvendetes, hogy Kanada magyarországi tõkebefektetéseibõl Alberta tartomány is figyelemre méltó arányt képvisel. Kanada hatalmas gazdasági erejéhez viszonyítva azonban ezen befektetések tovább is növelhetõk és új területekre is kiterjeszthetõk. Ezekrõl a kérdésekrõl, illetve az üzleti kapcsolatok további bõvítésének lehetõségeirõl küldöttségem tagja, Merényi államtitkár részletesen is szól majd.
Végül engedjék meg, hogy röviden kitérjek a kétoldalú kapcsolatainkat beárnyékoló egyetlen kérdésre. Sajnálatos aszimmetria áll fenn ugyanis állampolgáraink utazási feltételei között, hiszen a magyar állampolgárok csak vízum birtokában látogathatnak Kanadába. Úgy véljük, hogy ez a helyzet nincs összhangban hosszabb ideje tartó szövetségesi viszonyunkkal, kiváló kétoldalú kapcsolatainkkal.
Az egyoldalú vízumkötelezettség feleslegesen hátráltatja az idegenforgalom, az oktatási és kulturális kapcsolatok megerõsödését, valamint a baráti-rokoni szálak fenntartását is. A kérdés rendezése végsõ soron politikai szintû döntést igényel, ezért itt-tartózkodásomat arra is felhasználtam, hogy tárgyalópartnereim aktív támogatását kérjem a probléma megoldásához.
Köszönöm kitüntetõ figyelmüket, és szeretnék annak a reményemnek hangot adni, hogy Magyarország és Alberta tartomány kapcsolatai a jövõben is a kölcsönös érdekeknek megfelelõen gyümölcsözõen alakulnak.
