Miközben a koppenhágai klímacsúcson a világ vezetői a klímaváltozásért is felelős károsanyag-kibocsátás csökkentéséről tanácskoznak, addig hazánk elégtelen megújuló energiapolitikája az üvegházhatást elősegítő biomasszára helyezi a hangsúlyt. Pedig egy megfelelően kialakított napenergia-stratégiával nemcsak az EU kritériumoknak tehetnénk eleget, de hosszú távon a felsőoktatás, a kutatás, a termék-fejlesztés és a hazai napelemgyártás is fellendülhetne, mely új munkahelyeket eredményezhet – állítják a Magyar Tudományos Akadémia Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Kutatóintézet (MTA MFA) által vezetett Integrált Mikro/nanorendszerek Nemzeti Technológiai Platform (IMNTP) képviselői.

 

Miközben a koppenhágai klímacsúcson a világ vezetői a klímaváltozásért is felelős károsanyag-kibocsátás csökkentéséről tanácskoznak, addig hazánk elégtelen megújuló energiapolitikája az üvegházhatást elősegítő biomasszára helyezi a hangsúlyt. Pedig egy megfelelően kialakított napenergia-stratégiával nemcsak az EU kritériumoknak tehetnénk eleget, de hosszú távon a felsőoktatás, a kutatás, a termék-fejlesztés és a hazai napelemgyártás is fellendülhetne, mely új munkahelyeket eredményezhet – állítják a Magyar Tudományos Akadémia Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Kutatóintézet (MTA MFA) által vezetett Integrált Mikro/nanorendszerek Nemzeti Technológiai Platform (IMNTP) képviselői.

Bár a legújabb ENSZ nyilatkozat szerint Magyarország lehet a klímaváltozás egyik legnagyobb áldozata, hazánk nem törekszik a probléma elé menni, az Európai Unió felé tett vállalásában – amely szerint 2020-ig 13 százalékra kell emelni a megújuló energiaforrások arányát – elmarad még a 2005-ös romániai állapotoktól, illetve a Balti-államok tervszámaitól is. Ugyanakkor a Magyarország területére évente beérkező kimondhatatlanul nagy, 1,16 milliárd kWh Napból érkező sugárzási energia gyakorlatilag alig hasznosul energiagazdálkodásunkban, mellyel egy friss európai felmérés szerint az újonnan csatlakozott tagállamok, többek között Szlovénia és Csehország mögött a sor végén kullogunk.

   „A megújuló energiaforrások felhasználásában az EU tagországaiban élenjáró Svédország, Lettország 35% feletti arányával szemben, dacára kiváló napenergiai adottságainknak, mi a vert mezőnyben, valamennyi volt szocialista tagállam mögött helyezkedünk el 4,3%-os arányunkkal. Magyarországon napkollektorból is csupán összesen 100.000 m2 van, holott ezek alkalmazásával az éves melegvíz-szükséglet 60-65%-a is előállítható lenne hazánk éghajlati viszonyai mellett, nem beszélve lemaradásunkról a korszerű fotovillamos napelemek alkalmazásában." – fogalmazott Dr. Bársony István professzor, az MTA MFA igazgatója, az IMNTP szakmai vezetője. Véleménye szerint további problémát jelent, hogy meghatározó helyen, a „megújuló energiaforrások" között egyedül a biomassza-felhasználás szerepel, annak ellenére, hogy az égetés tetemes üvegházhatás növelő széndioxidtermelést is jelent az értékes, élelmiszertermelést biztosító mezőgazdasági területek kivonásával párhuzamosan.

A napenergia kiaknázása mellett szól az a tény is, mely szerint egy megfelelően kialakított napenergia-stratégia az egész fotovillamos (PV) ipar fejlődésének az alapját képezheti, mellyel a villamosenergia-ellátásban nemzeti autonomitásunk is fokozódhat. Megfelelő kutatástámogatási rendszerben a kutatás-fejlesztés egy eminens területén nyílna lehetőség a hazai erőforrások hatékony kihasználására, a felsőoktatás, a termék-fejlesztés, a hazai gyártás fellendülése mellett új, kvalifikált munkahelyek is létre jöhetnének.

   A hazai fotovillamos stratégia kialakításáért felelős Integrált Mikro/Nanorendszerek Nemzeti Technológiai Platformnak az MTA MFA-val közös álláspontja szerint érdemes lenne átvenni az előttünk járó országoktól a módszert a napenergia hasznosítására, törvényben kellene rendezni a megújuló energia részarányának növelését, és ebben hosszútávra garantálni a napenergiából nyert villamosenergia átvételi árat.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük