Szappanopera

Caola reklám 1938-bólRégen egyszerűbb volt az élet. Nézzük például a szappant. Tisztítószer, mosószer, mosogatószer, mosakodó szer, borotvahab volt egyszerre. A szappanfőző mester tiszteletreméltó foglalkozást űzött. Sertés-, birka, kecskefaggyú, lúgkő, gyanta és só keverékéből állította elő ezt az ősi terméket.

Caola reklám 1938-bólRégen egyszerűbb volt az élet. Nézzük például a szappant. Tisztítószer, mosószer, mosogatószer, mosakodó szer, borotvahab volt egyszerre. A szappanfőző mester tiszteletreméltó foglalkozást űzött. Sertés-, birka, kecskefaggyú, lúgkő, gyanta és só keverékéből állította elő ezt az ősi terméket.

   A technológia fejlődésével bevonták az alapanyagok közé a növényi olajokat, fahamut, gyógynövényeket is. A második világháború alatt az egyesek szerint nem létező lágerekben állítólag más alapanyagot is használtak, de ez csak legenda. Nézzük meg Németország hivatalos magyarázatát szó szerint. „A Danzigi (Gdansk) Anatómiai Intézetben valóban kísérleteztek emberi zsírból való szappan előállításával, de a tömeggyártás fázisáig nem jutottak el." Ha nem, hát nem. Fogadjuk el a hivatalos magyarázatot.

   De térjünk vissza őseink technológiájához. A szappanfőző addig rotyogtatta nagy vasfazékban, üstben a fent említett kevercset, amíg besűrűsödött. Ekkor rekeszekkel osztott faládikákba töltötte ki és hűlni hagyta. Ha megszilárdult, elkészült  a szappan.

   A XIX. század elején a szappanfőzés szinte teljesen kiment a divatból. A nagy kozmetikai és háztartás-vegyipari cégek futószalagon gyártották a szappant. Magyarország sem maradt ki a haladásból. 1831-ben egy pesti szappanfőző mester gyárat alapított a régi Váci-úton, a mai Bajcsy-Zsilinszky út 30. számú ház helyén. Hutter József szappanfőző gyárával tette meg az első lépéseket a magyar kozmetikai ipar.

   A Hutter szappangyár gyorsan fejlődött. Elsőként vezették be a gyári mintaboltban való árusítást, ahol a vevők megismerkedhettek az egyre népszerűbb Hutter-féle szappanokkal és kozmetikumokkal. A családi vállalkozás tovább fejlődött, az első világháború végén megalapították az Elida Magyar Illatszer és Pipereszappan Rt-t.

   A XX. század elején újabb jelentős szereplővel bővült a hazai kozmetikumokat gyártók köre. Baeder Hermann, aki külföldön tanulta az illatszerészet és a szappanfőzés tudományát, 1908-ban Budapesten nyitotta meg illatszer-laboratóriumát, amely később, Baeder Illatszer Rt., majd Caola néven működött. Baeder kislányát ugyanis Carolának hívták, de mivel a pici baba még nem tudta helyesen kiejteni a saját nevét, amikor magáról beszélt, egyre csak azt hajtogatta: "kaola, kaola". Az apa pedig ellenállhatatlannak érezve lánya szójátékát, róla nevezte el az új termékcsaládot: megszületett a Caola márkanév.

   Néhány év múlva a cég már 200 munkást foglalkoztatott, és egyre nagyobb piacot látott el a régióban: Csehszlovákiába, Jugoszláviába, Romániába és Olaszországba is exportált. A legkeresettebb Baeder termékek közé az Ovenall fogkrém, a Caola szappan, valamint az Exotic kozmetikai cikkek tartoztak. A gyárnak leányvállalata lett Aradon, képviselete Milánóban, sőt saját fiókkal rendelkezett Prágában és New Yorkban is. A második világháborút követően államosították Kozmetikai és Háztartásvegyipari Vállalat néven, velük két évtizedig voltam munkakapcsolatban,

   Ma már a szappannak a mosakodáson kívül egyéb funkciói is vannak. Ismerünk fogyasztó szappant, szerelmi vágyat ébresztő szappant, izomfejlesztő szappant, agykontroll szappant, hidratáló szappant, intim szappant. A korrupció elleni szappant még nem találták fel. Pedig lenne rá igény.

Láng Róbert