Százéves a Budapesti Örökimádás-templom: „Erős az Isten gondviselése rajtunk és bennünk”

Az Örökimádás templom 

Egyhetes programsorozattal ünnepli az Örökimádás-templom fennállásának 100. évfordulóját szeptember 1. és 8. között. Ennek keretében mutatott be ünnepi szentmisét Erdő Péter bíboros a kerület papjaival és az egyházmegye újonnan szentelt papjaival szeptember 4-én.

Az Örökimádás templom 

Egyhetes programsorozattal ünnepli az Örökimádás-templom fennállásának 100. évfordulóját szeptember 1. és 8. között. Ennek keretében mutatott be ünnepi szentmisét Erdő Péter bíboros a kerület papjaival és az egyházmegye újonnan szentelt papjaival szeptember 4-én.

Erdő Péter bíboros szentbeszéde az Örökimádás templom 100. évfordulóján bemutatott szentmisén, szeptember 4-én.Sznebeszédét az alábbiakban közöljük:

Krisztusban Kedves Testvérek!

Erdő PéterEzekben a napokban van száz éve, hogy Kohl Medárd segédpüspök úr felszentelte ezt a gyönyörű, neogót templomot, az Örökimádás templomát. Ez az évforduló nemcsak az idejáró papok és hívek számára ünnep, de jeles nap egész Egyházmegyénk közössége számára is.

A csodálatos halfogás evangéliumi híradása egyrészt elbeszéli Jézusnak egy csodáját. Másrészt azonban mélyebb értelmet is hordoz, ami nemcsak Péternek az életére, hanem az egész Egyház életére, küldetésére is irányt mutat. Hiszen az „emberhalász" szóban pontosan benne van, hogy mi is Jézus szándéka. Amikor fáradoznak a tanítványok a halászatban és semmit nem fognak, Jézus szavára mégis kivetik újra a hálót. Nem mintha valami halászati bölcsességet mondana nekik a Mester, nem mintha elmagyarázná, hogy miért célszerű itt vagy amott halászni. Egyszerűen azt akarják tenni, amit Ő mond nekik. És bíznak benne, hogy tudja, miért mondja azt. És akkor hirtelen megjelenik az eredmény. Az eredmény, ami nem az ő ügyességüknek, nem az ő szakértelmüknek vagy fáradozásuknak tulajdonítható, hanem annak, hogy hajlandók voltak Jézus szavára kivetni a hálót.

Amikor később Jézus küldi Pétert, ilyen emberhalászatra küldi. Nem emberi erőfeszítésre csupán, nem arra küldi, hogy okosabban és ügyesebben szóljon, mint mások, hogy bölcsebb tanítást találjon ki, és azzal próbálja segíteni az embereket. De nem arra küldi az egész Egyházát, nem arra küldi a tanítványait sem, hanem arra, hogy azt adják tovább az embereknek, amit Tőle kaptak. Az örömhírt, az üdvösség örömhírét. Mert ez az, ami az embereket megmenti, ez az, ami a halfogás igazi eredménye. Ha ezt az örömhírt elfogadják az emberek, akkor eredményes volt a munkájuk. Hogyan áll tehát a dolog az Egyház küldetésével és eredményeivel?

Manapság gyakran azt szoktuk mondani, hogy nagyon oda kell figyelnünk: a pszichológia, a társadalomtudományok minden eredményét fel kell használnunk, lobbizni kell az önkormányzatoknál és ügyeskedni, hogy minél jobban megközelíthessük az embereket, hogy minél jobban, eredményesebben működhessen az Egyház. Igaz, hogy mindannyiunknak fáradoznunk kell, hogy aktívnak kell lennünk, de nem igaz az, hogy ennek az erőlködésnek a szükségszerű következménye a tényleges, az igazi lelkipásztori eredmény. Hanem olyan az, mint a csodálatos halfogás. A sikernek – ha elérkezik – végső soron az oka nem az ügyesség, nem a társadalmi szükségszerűségek, nem az, hogy milyen szépen adják elő a tanítást. Ez mind hozzájárulhat, ez mind elősegítheti, hanem végső soron az az oka, hogy Jézusnak a tanítása maga objektíve igaz és képes arra, hogy megmentse az embert. Hogy boldoggá tegye az embert, hogy válaszoljon azokra az igényekre, vágyakra, amik az ember szívében a teremtéstől fogva jelen vannak. Ezért az Egyháznak is, nekünk is, az újjászülető egyházmegyének az az első feladata, hogy ráhallgasson Jézus szavára és vesse ki a hálót. Akkor vesse ki, és úgy vesse ki a hálót, ahogyan Jézus mondja. Utána jön az emberi erőfeszítés, amit szintén nem lehet elhanyagolni. De azt semmiképp nem lehet mondani, hogy kérem itt nincs minden jól megszervezve, itt nincs elég intézmény felállítva, tehát nem történik semmi. Ez a két dolog nem ilyen egyszerűen függ össze. Aki Krisztusnak a szándéka szerint közeledik az emberekhez, aki az Ő objektív tanítását hűségesen adja elő, nagyot tett annak érdekében, hogy ez a halfogás eredményes legyen. És sokszor az eredmény valóban váratlan mindenki számára, mert maga az Isten az, aki az eredményt adja. Így kérjük a csodálatos halfogás Urát, hogy Péterhez és a többiekhez hasonlóan mi is Hozzá hűségesen vehessük ki a részünket az emberhalászatnak ebben a nagy művében.

Az Örökimádás temploma szorosan kapcsolódik Kanter Károly művéhez és ahhoz a lelkipásztori lelkesedéshez, amely a XX. század elején Budapesten megjelent. A szentségimádás nem csupán jámbor szokás, hanem tanúságtétel katolikus hitünkről. Annak megvallása, hogy az Oltáriszentségben Krisztus Urunk valóban jelen van, minőségileg másként, mint a felolvasott tanításban, vagy az emberi jó példában. Reálisan van jelen. Ha pedig Krisztus reálisan itt van közöttünk, akkor az iránta való feltétlen hódolatunkat is láthatóan és kézzelfoghatóan ki kell fejeznünk iránta. Az Eukarisztia jelenléte közöttünk a végtelenül szent Isten sajátos jelenléte. Templomaink a szó legteljesebb értelmében szent helyek, ahol a térben találkozhatunk magával a Szenttel. Az idén az Apostoli Szentszék hívta fel az egyházmegyék figyelmét arra, hogy a templomok építésekor és berendezésekor ne úgy tekintsenek a templomra, mint pusztán a közösség házára vagy nagytermére, hanem úgy, mint szakrális térre. Mai világunkban különösen szükségünk van arra, hogy a jelentős, csakugyan embert és hitet próbáló hétköznapi életből olykor fizikailag is kiemelkedjünk. A létezés egy magasabb szintjével kerüljünk kapcsolatba. Bensőséges imádságban legyünk együtt Krisztussal. Maga az Apostoli Szentszék szólít fel, hogy legyenek olyan templomok, amelyekben akár egész napon át lehetőség van a szentségimádásra. Európa elvilágiasodott nagyvárosaiban is azt tapasztaltuk, hogy él az éhség és a szomjúság az emberekben a Krisztussal való meghitt együttlét iránt. Adja Isten, hogy Fővárosunknak ez a szép temploma egyre hatásosabban, egyre több áldást hozva teljesítse nevéhez méltó küldetését és valóban az örök imádás háza legyen. Ámen.

A centenáriumi ünnepségek keretében a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia több tagja is mutat be szentmisét a hét folyamán. A szeptember 8-ig folytatódó programokról részletesen olvashatnak az Örökimádás-templom honlapján. 

Örökimádás Lelkészség1094 Budapest Bokréta u. 35. (1) 216-0610 orokimadas@gmail.com

MKPK/Magyar Kurir