Százezredik látogató a Varázshegyben
6 perc olvasás
Megszerette a közönség az Állatkert új bemutatóhelyét. A május végi megnyitás óta öt hét alatt, több mint százezer látogatója volt az állatkerti Nagyszikla belsejében, uniós támogatással kialakított Varázshegy nevű bemutatóhelynek. A sokféle érdekes állat, interaktív játék és modell mellett ehhez az is hozzájárulhatott, hogy a műszikla belsejében kialakított terek kellemes hűvöse kánikula idején kifejezetten üdítő.
Megszerette a közönség az Állatkert új bemutatóhelyét. A május végi megnyitás óta öt hét alatt, több mint százezer látogatója volt az állatkerti Nagyszikla belsejében, uniós támogatással kialakított Varázshegy nevű bemutatóhelynek. A sokféle érdekes állat, interaktív játék és modell mellett ehhez az is hozzájárulhatott, hogy a műszikla belsejében kialakított terek kellemes hűvöse kánikula idején kifejezetten üdítő.
A Fővárosi Állat- és Növénykert legújabb bemutatóhelyét május 24-én adták át, és 25-e óta látogathatja a nagyközönség. A százezredik látogató június 30-án, tehát 37 nappal a megnyitás után érkezett. Ugyanennyi idő alatt az Állatkertet magát 144 ezer fő kereste fel, tehát a látogatók mintegy hetven százaléka az új Varázshegyet is megnézte. Ez az arány egyébként fokozatosan növekszik, ahogy az új létesítmény egyre ismertebbé válik a látogatók körében. A százezredik látogató egyébként a budapesti Károlyi Péter volt, aki családjával érkezett az Állatkertbe.
A Varázshegyben bemutatott száz különféle állatfaj közül a csupasz turkálók – más néven sivatagi vakondpatkányok -, a levélvágó hangyák, az elefántorrú cickányok és az őstenger lakói a legnépszerűbbek, de sokan kíváncsiak a madárpókokra is. A bemutató modellek közül vitathatatlanul az életnagyságú – húsz méteres – ámbráscet modell nyerte el leginkább a látogatók tetszését, de nagy sikere van a neandervölgyi családnak is. A Varázshegy népszerűségéhez ráadásul az elmúlt napok hőségében az is hozzájárult, hogy az állatkerti Nagyszikla belsejében kialakított létesítményben kellemesen hűvös klíma uralkodik.
A Varázshegy 16 tematikus térben, összesen 3200 négyzetméteren mutatja be az élet múltját, jelenét és jövőjét, valamint az ember és a természet több ezer éves kapcsolatának históriáját, rengeteg állat, interaktív játék és érdekes modell segítségével. A százesztendős Nagyszikla belsejében található létesítmény az utóbbi idők egyik legnagyobb fejlesztése az Állatkertben. A beruházás teljes összege több mint 1,3 milliárd forint volt, amelyből 896 millió forint származott európai uniós támogatásból, 250 millió forintnyi forrást pedig a főváros biztosított.
Egy különleges állatfaj a Varázshegyből: A társadalomalkotó csupasz földikutya, aki egész nap Bachot hallgat.
A csupasz földikutyának (Heterocephalus glaber) is nevezett, kifejletten 8-10 centiméteres hosszúságú állatok Kelet-Afrika száraz szavannáin, a maguk által ásott járatrendszerekben élnek és gyökerekkel, gumókkal táplálkoznak. A gerincesek között egyedülálló módon – a hangyákhoz és a méhekhez hasonlóan – nagyon szoros közösségi rendszert, társadalmat alkotnak, tehát van közöttük királynő, katona és dolgozó. A természetben hetven körüli egyed alkot egy-egy kolóniát, és bár elvileg minden egyed szaporodóképes, az utódnemzésben csak egyetlen nőstény, a királynő és néhány hím vesz részt. A többiek más feladatokat látnak el: ásnak, őrzik az alagútrendszert, tisztogatják a járatokat, táplálják a királynőt és a kicsinyeket. Az egyedek nagyon hasonlítanak egymásra, kivéve az erőteljes testalkatú, szaporodóképes hímeket és a legnagyobb méretű királynőt.
Testük egy-két szőrszálat leszámítva csupasz, fülkagylójuk sincs, és apró fekete szemüknek sem veszik sok hasznát, ugyanis gyakorlatilag vakok. Aprócska testükhöz mérten hatalmas metszőfogaikkal ásnak. A járatrendszerük kamrákból és azokat összekötő csatornákból áll. A kamrák közül van, amelyet nappalinak vagy vécének, és akad, amelyet alvásra használnak. Ezeket a járatokat és kamrákat az Állatkertben a gondozók építették meg nekik, de hasznosításuk módjáról (tehát melyik lesz a háló, melyik az étkező, melyik a WC) már ők döntenek. Az itt látható öt állat egyelőre nem választott még sem királynőt, sem szaporodó hímet maga közül, így a „választási" harcok későbbre várhatóak.
A turkálók a rágcsálóhoz képest matuzsálemi kort érhetnek meg, akár 30-40 évig is élhetnek. Hőháztartásuk nagyon gyenge, 21 és 31 Celsius-fok és magas páratartalom az optimális számukra, ha huzamosabb ideig hidegebb vagy melegebb körülmények között vannak, elpusztulnak. Nagyon érzékenyek a zajra, így hogy a látogatótér felöl érkező hirtelen hangok ne zavarják őket, egész nap Bach és Vivaldi zenéje szól a terráriumukban.
Hárommilliónál is több látogatója volt tavaly a magyarországi állatkertnek.
Ez derült ki a Magyar Állatkertek Szövetségének legutóbbi, a Jászberényi Állat- és Növénykertben tartott közgyűlésén. A hazai állatkertek csaknem három évtizede létező szakmai szervezetének új elnökévé prof. dr. Persányi Miklóst, a Fővárosi Állat- és Növénykert főigazgatóját választották. A közgyűlésen áttekintették az elmúlt esztendő eseményeit és eredményeit, amelynek során megállapítást nyert, hogy a tavalyi évben több mint hárommillió látogatója volt a hazai állatkerteknek.
A szövetség örömmel üdvözölte azokat az állatkertek fejlesztését célzó pályázati lehetőségeket, amelyeket a közelmúltban hirdettek meg a regionális operatív programok keretében. Ezek a források ugyanis komoly segítséget jelentenek abban, hogy a hazai állatkertek még magasabb színvonalú szolgáltatást nyújthassanak látogatóiknak.
A közgyűlésen került sor a szervezet ilyenkor szokásos tisztújítására is. A Magyar Állatkertek Szövetsége elnökének prof. dr. Persányi Miklóst (Fővárosi Állat- és Növénykert, Budapest), alelnökének Fercsik Pétert (Jászberényi Állat- és Növénykert, Jászberény), titkárának pedig dr. Andréka Györgyöt (Xantus János Állatkert, Győr) választották meg. A felügyelő bizottság elnöke dr. Mező Tibor (Kecskeméti Vadaskert, Kecskemét) lett.
A Magyar Állatkertek Szövetsége a magyarországi állatkertek szakmai és érdekképviseleti szervezete. A szövetség 1983-ban alakult, és jelenleg tizenegy, állatkertnek minősülő intézmény tartozik a tagságába szerte az országból (Budakeszi, Budapest, Debrecen, Győr, Jászberény, Kecskemét, Miskolc, Nyíregyháza, Pécs, Szeged, Veszprém).
Lantai József
