2024.március.28. csütörtök.

EUROASTRA – az Internet Magazin

Független válaszkeresők és oknyomozók írásai

Sztankó Dániel: ECJ: Mesterséges ügyletek megítélése

5 perc olvasás
<!--[if gte mso 9]><xml> Normal 0 21 false false false MicrosoftInternetExplorer4 </xml><![endif]--><span class="inline inline-left"><a href="/node/46846"><img class="image image-preview" src="/files/images/eu-paragraph.jpg" border="0" width="170" height="170" /></a></span>Nemrég zárult le a WebMindLicenses Kft. (WML) és a NAV közötti, több éve zajló per, amelynek eredményeként a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság hatályon kívül helyezte a NAV határozatát. Az eljárás közben a magyar bíróság az Európai Unió Bíróságához (ECJ) fordult előzetes döntéshozatal iránti kérelem keretében.

eu paragraphNemrég zárult le a WebMindLicenses Kft. (WML) és a NAV közötti, több éve zajló per, amelynek eredményeként a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság hatályon kívül helyezte a NAV határozatát. Az eljárás közben a magyar bíróság az Európai Unió Bíróságához (ECJ) fordult előzetes döntéshozatal iránti kérelem keretében.

eu paragraphNemrég zárult le a WebMindLicenses Kft. (WML) és a NAV közötti, több éve zajló per, amelynek eredményeként a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság hatályon kívül helyezte a NAV határozatát. Az eljárás közben a magyar bíróság az Európai Unió Bíróságához (ECJ) fordult előzetes döntéshozatal iránti kérelem keretében.

Tényállás

A WML 2009-ben egy internetes oldal működtetését lehetővé tevő know-how-t szerzett meg ingyenesen egy portugál székhelyű társaságtól. Ugyanazon a napon a WML egy licenciaszerződéssel bérbe adta a know how t a szintén portugál székhelyű Lalib – Gestão e Investimentos Lda. nak (Lalib). A weboldalt ezután a Lalib működtette, a WML cégcsoportjába tartozó alvállalkozók közreműködésével.

A NAV álláspontja szerint a WML know-how-jának hasznosítása valójában nem a Lalib részéről és annak javára történt, ezért a licenciaszerződés Lalibbal történt megkötésével a WML joggal való visszaélést követett el, amely a portugál adójogszabályoknál kedvezőtlenebb magyar adójogszabályok megkerülésére irányult. E megállapítás alátámasztása érdekében az adóhatóság kiemelte, hogy; a WML nek soha nem állt szándékában, hogy a Lalib részesüljön a WML know how jának hasznosításából származó előnyökből, szoros személyi összefonódások voltak a know how jogosultja és az érintett internetes oldal tényleges üzemeltetését végző alvállalkozók között. Mindemellett a portugál társaság irracionális gazdálkodást és szándékoltan veszteséges tevékenységet folytatott és nem rendelkezett a know-how önálló hasznosítási képességével.

A WML álláspontja szerint azonban kereskedelmi, technikai és jogi indokai voltak annak, hogy a Lalib részt vett a WML know how jának hasznosításában. Ugyanis a szóban forgó, interneten, fizetés ellenében elérhető szolgáltatásokat a vizsgált időszakban nem lehetett volna Magyarországról nyújtani, mivel akkoriban Magyarországon az ilyen szolgáltatásokra nem lehetett bankkártya elfogadási szerződést kötni. A társaság nem rendelkezett olyan személyi állománnyal, szakértelemmel, eszközökkel, szerződésállománnyal és nemzetközi kapcsolatokkal, amelyek alkalmassá tették volna az érintett internetes oldal üzemeltetésére. A domainnnevek tulajdonosa, a Lalib volt az, amely tartalomszolgáltatóként a kínált szolgáltatásokhoz kapcsolódó polgári és büntetőjogi felelősséget viselte. Ennélfogva a licenciaszerződés Lalibbal való megkötése nem adózási célból történt, az áfát pedig szabályszerűen megfizették Portugáliában. Ezenkívül a társaság nem részesült tényleges adóelőnyben, mivel a Magyarországon és Portugáliában alkalmazott áfakulcsok közötti különbség akkoriban jelentéktelen volt.

A WML azt is kifogásolta, hogy az adóhatóság a közigazgatási eljárásban olyan bizonyítékokat használt fel, amelyeket a NAV nyomozó részlege telefonok lehallgatása és e-mailek lefoglalása útján a tudta nélkül szerzett be egy párhuzamosan folyó büntetőeljárás keretében.

Az Európai Bíróságnak címzett főbb kérdések

A magyar bíróság 17 kérdést tett fel az EU Bíróságnak. Ezek egyrészt arra kérdeznek rá, hogy a szóban forgó esetben megvalósul-e a joggal való visszaélés (azaz hogy az alacsonyabb, portugál adókulccsal számláztak a magyar helyett),és hogy adóeljárásban felhasználhatóak-e titkos adatgyűjtéssel szerzett bizonyítékok.

Az ítélet

  1. Joggal való visszaélés

Az ECJ döntése szerint a kérdést előterjesztő magyar bíróság feladata az alapügy összes körülményének vizsgálata annak megállapítása érdekében, hogy a kérdéses licenciaszerződés teljesen mesterségesmegállapodásnakminősül-e. A legfontosabb vizsgálandó körülmény az, hogy a licencbevevő társaság gazdasági tevékenysége székhelyének, vagy állandó telephelyének Madeirára történő áthelyezése valós letelepedésnek minősült-e? Azaz, hogy a társaság az érintett gazdasági tevékenység gyakorlása érdekében üzlethelyiségek, technikai és humán erőforrások formájában rendelkezett e ott megfelelő struktúrával. Továbbá, hogy az említett társaság e gazdasági tevékenységet a saját nevében, saját javára, saját felelősségére és saját kockázatára végezte e?

  1. Titkos adatgyűjtéssel szerzett bizonyítékok

Amennyiben a nemzeti bíróság azt állapítja meg az Európai Unió Alapjogi Chartája alapján, hogy az adóalany számára nem biztosították a közigazgatási eljárás keretében, hogy a bizonyítékokhoz hozzáférjen, azzal kapcsolatban meghallgassák őt, vagy hogy e bizonyítékokat a Charta megsértésével szerezték be a büntetőeljárás keretében, vagy használták fel a közigazgatási eljárásban, az említett nemzeti bíróságnak ki kell zárnia e bizonyítékokat. Amennyiben ebből következően az adott határozat megalapozatlanná válik, azt hatályon kívül kell helyeznie.

Következtetések

Az ítéletben az ECJ rámutat arra, hogy milyen szempontokat kell mérlegelni akkor, ha egy adóstruktúra mesterséges mivoltát kell megítélni. Ezek szerint fontos az, hogy a kérdéses adóalany valós gazdasági tevékenységet folytasson a tevékenység végzéséhez szükséges technikai és humán erőforrásokkal, illetve saját felelősségére és kockázatára vállalkozzon. Kérdés, hogy mennyiben lett volna más az ECJ véleménye, ha a portugál társaság csak egy ún. postafiók cég lett volna.

ECJ – WebMindLicenses ügy (C-419/14)

Sztankó Dániel

Az eredeti megjelent: http://rsm.hu/blog/2016/07/ecj-mesterseges-ugyletek-megitelese

 

EZ IS ÉRDEKELHETI

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

1973-2023 WebshopCompany Ltd. Uk Copyright © All rights reserved. Powered by WebshopCompany Ltd.