Születésnapi DVD-sorozat – Öveges professzor, a magyar atom
3 perc olvasás
Öveges József
A tévé és a rádió tette igazán ismertté. Épphogy csak véget ért a második világháború, amikor 1946-ban már mikrofon elé állt.
Öveges József
A tévé és a rádió tette igazán ismertté. Épphogy csak véget ért a második világháború, amikor 1946-ban már mikrofon elé állt. Egyik első előadása éppen az atombombáról szólt, és sokan emlékeznek még a vele kapcsolatban elterjedt humoros feladványra is: „hogyan lehet barackmagból atommagot készíteni?". Több mint tíz évet töltött el képernyőn. Az 50 éves MTV archívuma jóvoltából és a Sprinter Kiadó gondozásában alig néhány nappal Öveges professzor születésnapját követően újból kiadásra került a Tanár Úr legkedvesebb kísérleteit tartalmazó DVD-sorozat, amely egyszerűen, mégis gyakran meghökkentő módon tárja elénk a látható világ fizikai jelenségeit.
Hitt az élőszó erejében, abban, hogy fontos a magyarázat. Kedvenc hasonlatát, amely egy jerikói rózsáról szólt, többször elmondta. Ez a rózsa egy "ronda, összeszáradt növény, de ha vízbe tesszük, csodálatosan szép, színes virág lesz belőle". A tankönyveket ilyen száraz valaminek tartotta, amit a tanári magyarázat tesz varázslatával teljessé, színessé. Kollégáinak többször elmondta: "A mi szerepünk a bányászlámpáé: csak oda akarunk elegendő fénnyel világítani, ahol szükség van rá."
Egyik leghíresebb tanítványa Dr. Bászel Károly, aki Hollandiában és Németországban futott be tudományos karriert, elmesélte, hogy találmányainak zömét Öveges módszerének köszönheti. Mivel a legtöbb kutató csak laboratóriumban vagy rajzasztal mellet tud valami újat kitalálni, ő azonban erdőben sétálva, sötétben, álmatlan éjszakáin is tudott "kísérletezni", mert maga elé tudta képzelni mindazt amiből egy találmánya megszületett.
A kedvenc kísérleteket tartalmazó születésnapi DVD-t egy portréfilm teszi teljessé, mely a professzor életútját, munkásságát tárja elénk. A filmeket nézve megelevenedik a kor, amelyben Öveges élt és alkotott, e mellett olyan fizikai kísérleteknek lehetnünk szem- és fültanúi, amely a mai digitális világ korában is újdonság erejével hatnak, például megtudhatjuk, hogyan is lesz Látható a láthatatlan.
Forrás:
Főbb művei:
Bevezetés a természettanba (Bp., 1948); A legújabb kor fizikája (Bp., 1951); Az élő fizika (Bp., 1952); Elektromosságtan és Élet (Bp., 1953); Tudomány, Technika, Élet (Bp., 1960); Sugárözönben élünk (Bp., 1968); Elektrotechnika (Bp., 1970); Színes fizikai kísérletek a "semmiből" (Bp., 1977; németül is); Játékos kísérletek az elektronnal (Bp., 1981).
