Az új tagállamok szegénysége relatív előny: kevésbé szennyezik a környezetet, kevesebb vegyszert használnak, így jobban védik a talajt, mint a régiek

 
Az új tagállamok szegénysége relatív előny: kevésbé szennyezik a környezetet, kevesebb vegyszert használnak, így jobban védik a talajt, mint a régiek


    
Tabajdi Csaba, az MSZP EP Delegáció vezetője, a Mezőgazdasági Bizottság főtagja felszólalt a talajvédelemről rendezett tegnapi brüsszeli plenáris vitában.
Tabajdi elmondta, hogy a gazdák tesznek ugyan erőfeszítéseket a talaj védelme érdekében, azonban az elmúlt évtizedekben az intenzív gazdálkodás, a vegyszerek és a növényvédőszerek aránytalan használata, a túlzott mértékű termelés és a túlterhelés miatt nagyon komoly veszteségek mentek végbe a talaj tisztaságában, ami tovább fokozta a víz- és a levegő által okozott eróziót, és Európa több részén elsivatagosodáshoz vezetett. Ez érvényes a régi és az új tagállamokra is. Azonban a talajvédelem tekintetében jelentős különbségek észlelhetőek. Az új tagállamok szegénysége relatív előny: kevésbé szennyezik a környezetet, kevesebb vegyszert használnak, így jobban védik a talajt, mint a régiek. Más a gazdálkodás intenzitása és iparszerűsége, mint a nyugati országokban. Így például Magyarországon 1 hektáron négyszer kevesebb műtrágyát használnak föl mint Hollandiában.

A szocialista képviselő felszólalásában kiemelte: A talaj nem megújuló erőforrás, ezért óvni kell! Az emberiséget tápláló, néhány centiméter vastag talaj és a bioszféra minőségének romlása a legsúlyosabb környezeti probléma. A cél az, hogy a versenyképességünket a bioszféra megőrzése mellett növeljük Ez a fenntartható mezőgazdaság alapvető feltétele. Ehhez szemléletváltásra van szükség a mezőgazdasági szektorban.

Rengeteg nem racionális módszert alkalmazunk, például aratás után nem ültetjük be a talajt. A rendszer nagy hátránya az alacsony energiahatékonyság: a nap jó ideig a puszta földet süti, így rengeteg hasznos energia vész el, amelyet egyébként biomassza előállítására lehetne hasznosítani. Az aratás után ültetett növények megkötik a levegőben található széndioxidot és hasznosítják a napenergiát. A növények biomasszává válnak, amelyet komposztálás után szétteríthetünk a földön és ezzel javíthatjuk a talaj minőségét.

A föld védelmén alapuló mezőgazdaság lehetővé teszi, hogy optimálisan használjuk ki az öko-szisztémát és a napenergiát. A fentihez hasonló új technikák kidolgozása érdekében új agrár- és környezetvédelmi tudományos kutatásokat kell indítani. – zárta felszólalását Tabajdi Csaba.

(MSZP)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük