Uniós szinten kell szabályozni az őshonos és a bevándorló kisebbségek jogait!Tabajdi Csaba vitát kezdeményez az őshonos kisebbségekről, illetve a bevándorló kisebbségekről az EP-ben és szóbeli kérdést intéz az Európai Bizottsághoz

   

Uniós szinten kell szabályozni az őshonos és a bevándorló kisebbségek jogait!Tabajdi Csaba vitát kezdeményez az őshonos kisebbségekről, illetve a bevándorló kisebbségekről az EP-ben és szóbeli kérdést intéz az Európai Bizottsághoz

    Tabajdi Csaba, az Európai Parlamentben működő Nemzeti Kisebbségügyi Intergroup (Intergroup) elnökének kezdeményezésére tegnap egész napos konferenciára került sor Brüsszelben az Intergroup és a Project on Ethnic Relations (PER) nemzetközi civil szervezet közös szervezésében, az európai kisebbségvédelem időszerű kérdéseiről. Az Európai Parlamentben rendezett konferencián a PER vezetősége mellett részt vett számos európai parlamenti képviselő, Markó Attila, a román kormány interetnikai kapcsolatokért felelős államtitkára, Bogdan Aurescu a Román Külügyminisztérium főosztályvezetője, Monica Andriescu, a román inter-etnikai kapcsolatokkal foglalkozó minisztériumi főosztály munkatársa és Gabriel Andreescu, neves bukaresti emberi jogi szakértő.

Az ülésen Tabajdi Csaba bemutatta az általa és Korányi Dávid Intergroup főtitkár által készített, és az Intergroupban széleskörű konzultáció után elfogadott európai parlamenti határozati indítványok tervezetét. Az Intergroup célja, hogy az őshonos kisebbségekről, alkotmányos régiókról és a romákról szóló határozat-tervezetet, valamint az új, bevándorló kisebbségekről szóló határozat-tervezetet még a 2009. júniusig tartó EP ciklusban elfogadja az Európai Parlament plenáris ülése.

    Tabajdi Csaba megnyitójában elmondta, hogy a PER és az Intergroup egyetértenek abban, hogy az őshonos kisebbségek és a bevándorló kisebbségek helyzetével egyaránt többet kellene foglalkozniuk az Európai Unió intézményeinek. A két csoportot azonban nem keverhetjük össze, eltérő helyzetük, problémáik miatt külön szabályozást, sajátos bánásmódot igényelnek. Az őshonos nemzeti kisebbségek és a nagy lélekszámú, állam nélküli nemzeti közösségek (pl. katalánok, skótok, walesiek) esetében az állam és az uniós intézmények elsődleges kötelessége az identitás és a nyelv megőrzésének, fejlesztésének támogatása, míg az új, bevándorló kisebbségek számára a társadalmi beilleszkedés, az integráció megkönnyítése.

     Az őshonos kisebbségek, az alkotmányos régiók és a romák számára európai, tagállami, regionális és helyi szinten kell garantálni a kisebbségi nyelv megőrzésének és használatának feltételeit, a sajátos kisebbségi kultúra és identitás fenntartását. A Lisszaboni Szerződés új helyzetet teremt azzal, hogy az uniós alapértékek között ismeri el a kisebbségekhez tartozó személyek védelmét: az Intergroup tagjai szerint erre építve fokozatosan kialakítható egy európai uniós kisebbségvédelmi rendszer. A határozat-tervezet az önkormányzatiságot, a különböző autonómiaformákat, a többség és kisebbség megegyezésén alapuló hatalommegosztást, a konfliktus-megelőzés és a kisebbségi problémák kezelésének legjobb megoldásaként említi. – emelte ki Tabajdi Csaba.

A bevándorló közösségek számára elsősorban a társadalmi integráció, illetve az annak hiányában fellépő kulturális-, vallási-, szociális problémák jelentenek kihívást. A határozat-tervezet kimondja, hogy a bevándorlók kötelesek tiszteletben tartani a befogadó ország társadalmának kultúráját, társadalmi szokásait és elsajátítani annak hivatalos nyelvét, miközben megőrizhetik eredeti identitásukat és hagyományaikat is, ha azok nem mondanak ellent a többségi társadalom normáinak. A társadalmi integráció rendkívül bonyolult témájával összeurópai szinten soha nem foglalkoztak. Ha elfogadják ezt a határozatot, európai intézmény első alkalommal fogalmazna meg ajánlásokat az összeurópai problémával kapcsolatban. A különböző nyugati multikulturális modellek, a holland, az angol és az erőteljes integrációra törekvő francia modell mind zsákutcába kerültek, a megoldást hosszabb távon a kettős, illetve többes identitás és a valódi interkulturális párbeszéd jelentheti. – mondta a magyar EP képviselő.

Livia Plaks, a Nyugat-Balkánon kisebbségi ügyekben rendkívül aktív PER elnöke felszólalásában az őshonos nemzeti kisebbségek uniós védelmének szükségességét emelte ki. Pozitív példaként utalt a koppenhágai bővítési kritériumok kisebbségi vonatkozásaira és ezekre alapozva sürgette egy uniós kisebbségi keretszabályozás kialakítását, mely kötelező minimum-szabályokat fogalmazna meg a tagállamoknak.

A konferencia résztvevői megvitatták és támogatásukról biztosították a határozat-tervezeteket, amelyet a Nemzeti Kisebbségügyi Intergroup tagjai már korábban jóváhagytak. A két európai parlamenti határozat elfogadása mérföldkő lenne az európai szintű kisebbségvédelemben. A kisebbségvédelemmel ilyen átfogó dokumentum még nem foglalkozott uniós szinten. Amennyiben a határozat-tervezetek elnyerik a nagyobb politikai csoportok támogatását, a jövő év elején napirendre is tűzheti azokat az Európai Parlament.

(MSZP)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük