Amerikai szabadkőművesek tablója, középen George Washington Számomra a szabadkőművesség Martinovics Ignácot jelenti, aki a leghíresebb magyar tagja volt ennek a nemzetközi társaságnak. Személyének megítélése vitatott, mert élete egyik szakaszában jelentéseket küldött a II. Lipót bécsi titkosrendőrségnek. Azért olyan jó jelentéseket nem küldhetett, mert az osztrák törvényszék a Habsburgok elleni összeesküvés vádjával halálra ítélte és 1795-ben, 39-éves korában kivégeztette. Martinovics és társai kivégzésének helyszíne a budapesti Vérmező volt. Innen ered...
embermesék
Keglevich István kb. 32 évesen Gróf Keglevich István igen vonzó férfi volt, magas, fess, gavallér, Kossuth-szakállas, művelt, társasági ember, főrendházi tag. Katonatisztként kezdte pályafutását, a Kiegyezés tájékán, 25-éves korában országgyűlési képviselővé választották, ekkor kilépett az Osztrák-Magyar Monarchia hadseregéből. Dúsgazdag család sarja révén hatalmas összegekkel jótékonykodott, óvodát és iskolát alapított, gazdasági tárgyú könyveket írt, támogatta a bortermelőket. Sokoldalúságára jellemző, hogy ő alapította a pesti Vígszínházat, amelynek első igazgatója volt.
Kolzsvár latin nyelvű helyégnévtáblája ahogy egyesek elképzelik… A polgár az ókori városállamok lakója volt. Jóval később bármely ország lakója, vagyis állampolgár, honpolgár. A polgár élete a dualizmusban, az Osztrák-Magyar Monarchiában egyszerűen zajlott. Polgári szokások szerint élt, polgári házasságot kötött, gyermekeit polgári iskolába járatta, tisztességesen adózó polgárként viselkedett, betartotta a Polgári Törvénykönyvet, közvetlenül választott polgármestert, tisztelte az országát irányító polgárbarát kormányát, polgári sört ivott, önkéntes tagja volt a polgárőrségnek és...
Kép forrása:Hausbuch der Mendelschen Zwölfbrüderstiftung, Band 1 A kádár hordókat készítő önálló iparos volt. Kiváló szakember, aki megőrizte szakmai függetlenségét egészen a hordógyárak létrejöttéig. A kádár mesterien bánt szerszámaival, a faragószékkel, ráklábbal, törzsökkel, sikattyúval, horholóval, vonókéssel, csinmetszővel, higlófával, irdalóval és a köldökfúróval. A kádár csak elsőosztályú keményfával dolgozott.
A valuta készpénzt jelent, bankjegyet, vagy érmét. A forint törvényes fizetőeszköz. Egy húszezres az fizetőeszköz, de ha beteszem a bankba, akkor már csak követelésem a bankkal szemben. Ezért nem vehetnék semmit az üzletben. A valuta külföldi törvényes fizetőeszköz, de ha valaki nálunk betesz a bankba száz eurót, akkor az már csak deviza. Nem vehetünk érte semmit, ahhoz ki kell vennünk a bankból. Deviza a kötvény, csekk, vagy a váltó...
Hálapénz a házmesternek. Délmagyarország 1936 október 4-i számból Ez a szó is eltűnt nyelvünkből. Hála a besurranó tolvajoknak és más bűnözőknek. Néhány évtizeddel ezelőtt a házak kapui nappal nyitva voltak Budapesten. Reggel 6-tól este 10-ig. Éjjel hazatért a lakó, csengetett a házmesternek, aki feltápászkodott az ágyból, ha mélyalvásból riadt fel, akkor káromkodott, papucsot, köntöst húzott és kinyitotta a kaput. Ezért kapupénz járt neki. Nem borravaló, kötelező tarifája volt.
Először ifjú koromban találkoztam ezzel a babonával, Ráth-Végh István (jogász, táblabíró, 1909-1959) „Az emberi butaság kultúrtörténete” c. háromkötetes könyvének olvasásakor. Eszerint, és ez a leggyakoribb magyarázat, pénteken feszítették keresztre Jézus Krisztust és az utolsó vacsorán tizenhárman ülték körül az asztalt. A kettő összevonásából született a Péntek, 13. mítosz. De vannak más megfontolások is.
Máté apostol. Jusepe de Ribera festménye. 1632 – Monseigneur! Ön kiválóan ért a gazdasági ügyekhez. Egykor az Adó- és Vámhivatalban dolgozott szülőhelyén Kafarnaumban. Mit tanácsol államunk vezetőinek?
Bödön Ödön közepes festőművészként tengette életét. Azzal vigasztalta magát, nem lehet mindenki Munkácsy. Portréinak köze sem volt a modellhez, tájképeit elmaszatolta, csataképei nem ébresztettek senkiben érzelmeket, csendéleteinél nem lehetett megkülönböztetni az almát a bazsarózsától. Próbálkozott plakátfestéssel, könyv illusztrációval, hiába. A kerületi általános iskolában tanított rajzot és tornát. Bár ez utóbbihoz nem értett, de mint tudjuk, tanárhiány van, a tanulóknak be kellett érniük vele.
– Bocsásson meg, hogy itt az utcán szólítom meg. Háry János vagyok, a Sánta Kutya Közvélemény-kutató Intézet munkatársa. Feltehetnék néhány kérdést? Vagy pár mondatot, amiről kérném őszintén a véleményét.
A zab hazánkban is honos gabona, amelyet leginkább takarmánynak termesztenek. Ellentétben Skóciával, ahol a gabonafélék közül leginkább a zab termesztésének kedvez az ország éghajlata. Fogyasztják is számtalan formában. A zabkása (porridge) a skót reggeli szerves része, a zablepény (oatcake) pedig kenyérpótló. A haggis a legtipikusabb skót étel, íze, külleme a disznósajtra emlékeztet. A skótok imádják, nemzeti identitásuk egyik jelképének tartják. Állítólag az angolokat szokták vele riogatni, akik borzadnak tőle....
