A háborús évek szupersztárjával először tizennégy éves koromban találkoztam. A budapesti Vesta-moziban, az Erzsébet körúton megnézhettem a „Halálos tavasz" c. filmjét. A feltételes mód annak szól, hogy akkoriban az osztályfőnöktől kellett engedélyt kérni, ha moziba szerettünk volna menni.

  A háborús évek szupersztárjával először tizennégy éves koromban találkoztam. A budapesti Vesta-moziban, az Erzsébet körúton megnézhettem a „Halálos tavasz" c. filmjét. A feltételes mód annak szól, hogy akkoriban az osztályfőnöktől kellett engedélyt kérni, ha moziba szerettünk volna menni.

   El voltam bűvölve a filmtől. Azt nem értettem egészen pontosan, hogy Ralben Edit miért szakított Egry Ivánnal, amikor olyan jól megvoltak egymással és azt sem miért lett Jávor Pál, azaz Iván öngyilkos? De túltettem magam ezen, egy halott akkoriban egészen természetesnek tűnt.

    És el voltam bűvölve Karády Katalintól. A kritikusok azt mondták, erotikusan búgó, bársonyos hangja van, karaktere a „végzet asszonya", hollywoodi sztárokhoz hasonlították. Öltözködését, kalapjait, hajviseletét, viselkedését fiatal nők tömegei igyekeztek utánozni.

   Második találkozásomat a szóbeszéd közvetítette. Elterjedt ugyanis, hogy kém volt, ő a magyar Mata Hari. Egyik verzióban a németeknek kémkedett az oroszok ellen. Követezett a másik pletyka, a magyar titkosszolgálat tagjaként a németekről próbált információkat szerezni. De az is járta, hogy a németek ellen kémkedett az angoloknak és az amerikaiaknak. Az „egész ország" erről beszélt. Semmi alapja nem volt. Illetve valami mégis.

   Ugyanis a szép színésznőt gyengéd szálak fűzték vitéz Ujszászy István tábornokhoz, a VKF 2. hírszerző és kémelhárító osztály vezetőjéhez. Aki el is jegyezte és megvásárolta neki  Budapest XII. kerületében a Művész út 6. szám alatt álló villát. (Érdekesség, hogy a rendszerváltás után a villa miniszterelnökök lakhelye lett. Először Antall József, majd Horn Gyula költözött be.)

   Karády Katalin a háború után Zilahy Lajossal a „Halálos tavasz" c. könyv írójával alapító tagja lett a Magyar-Szovjet Baráti Társaságnak. 1950-ben Ausztriába emigrált, feltehetőleg politikai utasításra mellőzték, szerepeket sehol sem kapott. Útjának további állomásai Svájc, Belgium, Brazília, végül 1968-ban New Yorkban telepedett le, ott is maradt 1990-ben bekövetkezett haláláig.

   Újabb találkozásom 1979-ben történt, igaz, csak a nagylemezével, amelyet a Hungaroton adott ki és pillanatok alatt 480.000 (!) példányszámban kelt el. Ezt a hatalma érdeklődést senki nem tudta megmagyarázni. Hankiss Ágnes pszichológus a Valóság c. folyóiratban elemezte a Karády-jelenséget.

Hamvadó cigarettavégHamvadó cigarettavég   Bacsó Péter játékfilmet forgatott Hamvadó cigarettavég címmel, mely Karády Katalin életéről szólt. A 2001-ben bemutatott film főszereplője Nagy-Kálózy Eszter bravúros módon alakította a színésznőt. Azt hittem, ekkor látom utoljára „Karádyt".

Nem így történt. A Magyar Posta 2012. évi alkalmi bélyegei a magyar kultúratörténethez kapcsolódó jeles személyekre, évfordulókra, illetve nemzetközi események magyar vonatkozásaira emlékeztettek. A bélyegek között helyett kapott Karády Katalin is 475 forinton névértékben. Egy ajánlott, tértivevényes levél feladásához éppen megfelelő volt.

   Budapesten, a második kerületi Lövőház utcában Karády Katalin Múzeum Kávéház található, falain a művésznő életéhez kapcsolódó fotókkal. Tehát a továbbiakban akkor láthatom őt, amikor csak akarom.

Láng Róbert

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük