Tamagocsi

Azt hittük, kiszorítja a Rubik-kockát a játékpiacról. Ez nem történt meg, de népszerűsége töretlen, az 1996-os forgalomba hozatala óta 100 millió darabot adtak el belőle a világon. Magyarországon is hatalmas népszerűségnek örvendett ez a kis kütyü. De miről is van szó? Elég nehéz pontosan megfogalmazni.

   Azon az elven alapszik, hogy a gyerekek többsége szeretne magának egy kis házi kedvencet, kutyát, macskát, aranyhörcsögöt, teknősbékát, de nem mindenkinél adott a lehetőség az állattartáshoz. Ezt a helyzetet ismerte fel és aknázta ki Akihiro Yokoi, akinek a fejéből kipattant egy hordozható, virtuális állatkának az ötlete. Így született meg a Tamagocsi.

   Amely elektromos játék, könnyedén elfér egy kisgyerek tenyerében. A játékban „él” egy kutyus, vagy egy cica, de lehet kitalált állatka, akár egy pokémon is. Hogy él a kis kedvenc? Eszik, iszik, éjszaka alszik, időnként szól a gazdinak, hogy figyeljen rá, esetleg tegye tisztába. Meg is betegedhet, ekkor ápolni kell. Ha a gyerek elhanyagolja, például elfelejt enni adni neki, ezt gombnyomással tehetné meg, akkor a virtuális állatka „meghal”. Még tamagocsi temető is van, de ezt nem részletezem.

   Magyarországon eleinte hatalmas népszerűségnek örvendett..Az általános iskolások magukkal hurcolták, etették, itatták, beszélgettek vele gombnyomással, a tanárok nagy bánatára. A szülők eleinte tűzzel-vassal tiltakoztak ellene, végül is beadták a derekukat. Tamagocsit rengeteg helyen lehetett beszerezni, még pályaudvarokon, piacokon is árulták. A legtöbb készülék tojás alakú, tartozik hozzá egy miniatűr kvarc kijelző és három gomb. Többnyire egyfajta állatot, lényt rejt a masina, de olyan is létezik, hogy a gyerek tucatnyi közül választhat a játék indításakor. Általában az állatka feje látszik, de olykor még a test és a végtagok is megmutatkoznak.

   Húsz évvel a játék megjelenése után új típusú tamagocsik „születtek”. Pontokat lehet velük gyűjteni, amelyekkel más tamagocsikkal lehet kapcsolatot teremteni. Még iskolába is be lehet íratni őket, de segíteni kell nekik a tanulásban.

   Hazánkban nem szorította ki a Rubik-kockát, forgalmuk visszaesett. Túl sok időt töltöttek vele a csemeték tanulás helyett. Bár kétségtelen fejlesztette a rendszerességet, talán a felelősségérzetet is, de mégis csak az „álprobléma álmegoldása” kategóriájába tartozott.

   Állítólag az Internet segítségével ellátogathatnak majd srácaink Tamatownba, egy izgalmas kisvárosba, ahol az összes tamagocsi él békében. Hogy miért olyan vonzó a gyerekeknek (és a felnőtteknek) a virtuális világ, ezen érdemes lenne elgondolkodni.

Láng Róbert