Tanár úr kérem

Isaac Newton, Godfrey Kneller festményeEz az írás azok részére készült, akik iskolás korukban nem szerették a fizikát, ódzkodtak az öles képletektől és feleslegesnek tartották az egészet. Igazuk volt. A mindennapi életben nincs szükségünk a fizikára, amely eredetileg természet ismeretet, orvoslást jelentett. Talán erre utal a fizikum szó.

Isaac Newton, Godfrey Kneller festményeEz az írás azok részére készült, akik iskolás korukban nem szerették a fizikát, ódzkodtak az öles képletektől és feleslegesnek tartották az egészet. Igazuk volt. A mindennapi életben nincs szükségünk a fizikára, amely eredetileg természet ismeretet, orvoslást jelentett. Talán erre utal a fizikum szó.

   Fizika tanárom Fiala Albert kiváló pedagógus, később a budapesti József Attila Gimnázium igazgatója, őszinte ember volt. Fiúk, ha figyelnek és jegyzetelnek, mindent megtanulhatnak az órákon, nem kell a tankönyvvel bajlódniuk. Két függőleges krétavonallal három részre osztotta a táblát. Az első részbe azt írta be, amit mindenkitől megkövetelt. A másodikban a közepes jegy feltételei szerepeltek, a harmadik a jeles és jó tanulók szükséges tudásanyagát sorolta fel.

   Bocsánatot kérek a világ legnagyobb fizikusától, Sir Isaac Newtontól. De fizikára tényleg nincs szükségünk a hétköznapokban. Néhány elszánt fizikust kivéve, akik ebből élnek és kevés esélyük van a TOP 150-ben való szereplésre. Persze a fizika így is része életünknek. Például közhely, hogy a súlytalanság helyzetébe csak az űrhajósok kerülnek. De azért ez nem egészen így van. Dobjunk be egy futball labdát a vízbe, esetleg a Balatonba. Szélcsend esetén kicsit mozgolódik, majd megáll. Lebeg a vízen a súlytalanság állapotában. Tényleg nincs súlya. Tömege azért van, ha odébb akarjuk taszítani, ugyanannyi erő kell hozzá, mintha súlyával egy asztalra nehezedne.

   Hát igen, a nagy tárgyak, például a Föld, vonzzák a kisebbeket. Minél távolabb van a tárgy a Földtől, annál kisebb a vonzerő. Ha repülőgépre ülünk, tízezer méter magasban a súlyunk egy kilóval csökken, de a tömegünk nem. Ne bízzuk el magunkat, földre érve már ugyanolyan súlyúak leszünk.

   Más. Ha az autópályán száguldunk 100 km/óra sebességgel és ne adj' isten egy fának ütközünk, ez annyit jelent, mintha a VI. emeletről zuhannánk le a betonra. Különösen, ha nem használjuk a biztonsági övet. Mert ha igen, akkor az öv, a karosszéria, az alvázra támaszkodó ülések felvesznek egy részt az ütődésből.

   Inercia rendszer. Borzalmas még kimondani is. Pedig gondoljuk meg, a felhőkarcolók gyorsliftje olyan csendben és rezgés nélkül működik, hogy ha benne állunk csukott szemmel, nem érezzük, felfelé vagy haladunk, esetleg mozdulatlanul állunk. Ebben az esetben az ember és a liftakna inercia rendszere független egymástól. Még az Empire State Building sem kell hozzá, elég beszállni egy magyar pláza felvonójába. Próbáljuk ki.

   Még egy utolsó. Munka és teljesítmény. Ha felviszünk egy 10 kg-os bevásároló kosarat lépcsőn a harmadik emeltre, munkát végzünk. Ha egy perc alatt, vagy három perc alatt visszük fel, akkor az utóbbi háromszor akkora teljesítményt jelent. Nem is vitás.

   Hát ilyen könnyű volt a fizika óra Fiala tanár úr idejében. Meg ilyen nehéz. Azért valahogy csak leérettségiztünk.

Láng Róbert