Tilos a dohányozás a budapesti tömegközlekedés megállóiban is
4 perc olvasásA Fővárosi Közgyűlés a 2010. december 15-én megszavazta Tarlós István azon javaslatát, amely az aluljárók és játszóterek után a budapesti tömegközlekedési megállókban is betiltja a dohányzást.
A Fővárosi Közgyűlés a 2010. december 15-én megszavazta Tarlós István azon javaslatát, amely az aluljárók és játszóterek után a budapesti tömegközlekedési megállókban is betiltja a dohányzást.
A rendelet értelmében tilos a dohányzás az autóbusz, a trolibusz, a villamos, a fogaskerekű vasút, a sikló, a libegő és a HÉV megállóiban is. Azokon a megállóhelyeken, ahol egyértelműen körülhatárolható a megálló területe, például, ahol peront alakítottak ki vagy korláttal körbekerítették a megállót, ott ezen a területen tilos dohányozni. Ilyenek például a Nagykörúton a villamosmegállók vagy a HÉV-megállók városszerte.
Azokon a helyszíneken, ahol nem egyértelmű, hogy mettől meddig tart a megállóhely területe, az elfogadott rendelet értelmében a következő szabályozások lépnek életbe: a megállót jelző táblától méterben meghatározott az a terület, amire a tiltás vonatkozik. Autóbusz, trolibusz esetében csuklós járműveknél ez a terület a járművel párhuzamosan 18 méter hosszú, valamint a szélessége a járdaszegélytől befelé számítva 2 méter. Nem csuklós autóbusz és trolibusz esetében a dohánymentes terület 12 méter hosszú és 2 méter széles. Olyan megállóhelyeken, ahol egyszerre két autóbusz vagy trolibusz megállhat (MM jelzésű megállók), az érintett szakasz hosszabb: 36 méter, a szélessége pedig ugyanúgy 2 méter. Azokban a villamosmegállókban, ahol nincs egyértelműen körülhatárolható terület, a dohányfüstmentes zóna 55 méter hosszú és 2 méter széles, a HÉV megállókban pedig 120 méter hosszú és 2 méter széles ez a terület.
A megállóhelyek és a végállomások utasváróira szintén kiterjed a dohányzási tilalom. Ebben az esetben nem számít, hogy az utasváró a peronon van, beleesik-e a fenti, méterekben meghatározott zónákba vagy nem, ettől függetlenül az utasvárókban minden esetben tilos a dohányzás. Ezekre a fedett utasvárókra különösen fontosnak tartjuk a dohányzási tilalom kiterjesztését, hiszen az utasvárókban egy dohányzó utas akár 8-10 ember várakozását is kellemetlenné teheti. Például esős vagy havas időjárás esetén az eddigi szabályozás szerint, ha a fülkében várakozók közül csak egy dohányzik, a többi ott várakozó ember akaratlanul is passzív dohányossá válhat, vagy, ha ezt nem szeretné, kiállhat a zord időjárási körülmények közé.
A Budapesti Közlekedési Központ szükségesnek tartja, hogy fokozatosan minden megállóhelyen kerüljenek kihelyezésre figyelemfelhívó táblák, amelyek felkeltik az utasok figyelmét a dohányzási tilalomra. A táblákra hivatkozva a járműre várakozó utasok egymás figyelmét is felhívhatják a tilalomra.
A dohányzási tilalom megszegése büntetést von maga után. A rendelet betartását a Közterület-felügyelet fogja ellenőrizni, hasonlóan az aluljárókban és a játszótereken életben lévő szabályokhoz. A rendeletmódosítás azt is tartalmazza, hogy a tilalom megszegését a közterület-felügyelő 30 ezer forint helyett már 50 ezer forintig terjedő pénzbírsággal szankcionálhatja.
A Budapesti Közlekedési Központ arra számít, hogy nem lesznek tömeges bírságolások: az állampolgárok jogkövetőek lesznek, sőt egymás figyelmét is felhívják a dohányzási tilalomra. A rendelet már önmagában is sokakat arra késztet, hogy a szabályt kifejezett hatósági fellépés nélkül betartsák. Erre az élet is számtalan példát hoz, hiszen számos közforgalom előtt megnyitott magánterületen, például a bevásárlóközpontokban, vagy a magántársasházak kertjeiben is betartják az emberek a dohányzási tilalmat.
A Fővárosi Közgyűlés elfogadta azt a két módosítóindítványt is, amely értemében a megállókba olyan táblákat helyeznek ki, amelyek felhívják a figyelmet a dohányzási tilalomra illetőleg amely szerint a dohányfüstmentes zónát 35 méter hosszúságról 55 méter hosszúra terjesztik ki.
A rendelet a kihirdetést követő 45. napon, várhatóan február elején lép hatályba.