Titkosítás volt, van és lesz. Hiába ágál ellene bárki. Mindig lesznek olyan üzenetek, amelyeket egy szűk körön kívül másnak nem szabad megtudnia. Az ókori Görögországban athéni Szolón megállapodott valamiben Drakónnal és ezt titokban akarta elküldeni Spártába Themisztoklésznak, ezért cselhez folyamodott. Hű rabszolgája haját leborotváltatta, rátetoválta a megállapodást, majd miután embere haja megnőtt, elküldte Spártába bizalmasának. A rabszolgának csak annyit kellett mondania, hogy jó uram, borotváltassa le a hajamat. Bölcs ötlet volt. Nem az üzenet tartalmát titkosították, hanem magát az üzenetet.

Titkosítás volt, van és lesz. Hiába ágál ellene bárki. Mindig lesznek olyan üzenetek, amelyeket egy szűk körön kívül másnak nem szabad megtudnia. Az ókori Görögországban athéni Szolón megállapodott valamiben Drakónnal és ezt titokban akarta elküldeni Spártába Themisztoklésznak, ezért cselhez folyamodott. Hű rabszolgája haját leborotváltatta, rátetoválta a megállapodást, majd miután embere haja megnőtt, elküldte Spártába bizalmasának. A rabszolgának csak annyit kellett mondania, hogy jó uram, borotváltassa le a hajamat. Bölcs ötlet volt. Nem az üzenet tartalmát titkosították, hanem magát az üzenetet.

   A XVIII. században a francia udvar hölgyei között nagy divat volt a naplóírás, Azért, hogy illetéktelen kezekbe kerülve ne kompromittálódjanak, titkosírást használtak. Az általuk használt módszert egy francia diplomata, Blaise de Vigenere találta ki. Egy jelszó segítségével „tolták el" a napló betűit, ezáltal olvashatatlan betűhalmaz keletkezett. Csak a jelszó ismerője előtt jelent meg az olvasható szöveg. A módszer mai napig is használatos.

   Ugorjunk egy nagyot. Az első és második világháborúban a kémek láthatatlan tintát használtak. Alapanyaga lehetett citromlé, hagymalé, tej, ecet. A láthatatlan írás olvashatóvá vált melegítéssel, vagy vegyszerrel. De volt úgynevezett mikropont is. Egy pont méretűre kicsinyített fénykép, amelyet ki lehetett nagyítani, egy oldalnyi szöveg vált így olvashatóvá. Megjegyzem titkosítást szerelmesek is használták. Ez volt a virágnyelv. (A rózsa azt jeleni hű vagyok……)

   Az Egyesült Államok a második világháborúban betiltotta a nemzetközi levelező sakkjátszmákat. Gyanúsak voltak az újságokban megjelentetett apróhirdetések, vagy a rádió kívánságműsoraira érkező kérések. Hátha katonai célú üzeneteket tartalmaznak. Nálunk volt  tábori posta levelezőlap, hátoldalán nyomtatott felirat: „Egészséges vagyok és jól érzem magam." Feladó a katona és „Honvédség. Postafiók. …. szám." Ne tudja meg az ellenség hol van a frontvonal.

   Ugyancsak a második világháborúban az USA Csendes-óceáni flottájának navajo indián nyelven küldték az üzeneteket. Akkor a navajokon kívül mindössze huszonnyolcan beszélték ezt a nyelvet az egész világon, mind száz százalékban megbízható amerikai tiszt.

   Ma kódkulcsokat használnak a számítógépes titkos üzenetek továbbítására. A kulcsmenedzsment olyan speciális kiképzést kap, amit szinte lehetetlen egy kívülállónak elsajátítani. A rejtjel-rendszer többszintű, csaknem feltörhetetlen. És akár óránként, vagy üzenetenként változó. Megfejtésükön analizátorok dolgoznak az ellenséges oldalon. (Nem azonosak a hackerekkel.)

   Mi, magyar emberek  ezt a kérdést sokkal egyszerűbben oldjuk meg. Ha nem akartjuk illetéktelen kezekbe juttatni a titkos megállapodásokat, egyszerűen negyven évre titkosítjuk. Bajlódjanak vele gyermekeink, unokáink. Legfeljebb kiszivárogtatunk belőle ezt-azt. Többnyire amúgy is köztudott dolgokat.

 

Láng Róbert

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük