Több Segítséget Várnak A Férfiaktól, és Szívesen Vállalkoznának A Magyar Nők

Munkakeresés kisgyermekes nőként, túlterheltség, munka és gyermeknevelés összeegyeztetése: a Coca-Cola Magyarország közvéleménykutatása szerint ezek ma a magyar nők legnagyobb kihívásai. Minden második nő családbarátnak tartja a munkahelyét, bár több segítséget szeretne kapni a férfiaktól és a családtagjaitól. Noha az édesanyák kevésbé vakmerők, az egyedülálló nők jelentős része szívesen indítana saját vállalkozást. A nők körében végzett reprezentatív kutatás eredményeit "Nőként Magyarországon" címmel tartott előadásában ismertette Pellion Ágnes, a Coca-Cola Magyarország közkapcsolati és kommunikációs vezetője és Danó Györgyi, a felmérést végző piackutató intézet, a Kód Kft. kutatási igazgatója.

„Szerettük volna megismerni, hogy érzik ma magukat a nők Magyarországon, miket éreznek kihívásoknak az élet különböző területein. Azért végeztük el az országosan reprezentatív, a 18-49 éves nők problémáit és vágyait vizsgáló felmérést, hogy pontos képet kapjunk, hol kell és tudunk segíteni" – mondta Pellion Ágnes, a Coca-Cola közkapcsolati és kommunikációs vezetője.

Stresszmentes munkahelyen a dolgozók is elkötelezettebbek

A túlterheltség általános probléma a magyar nők körében[1], a munkavégzés megkönnyítéséért tett törekvések viszont tényleg megtérülnek. A családcentrikusabb, tehermentesebb feltételeket teremtő munkahelyek iránt sokkal elkötelezettebbek és lojálisabbak a női munkavállalók. Mindemellett optimizmusra ad okot, hogy a kutatásban részt vevő nők körülbelül fele családbarátnak véli munkahelyét. A 20-as éveikben járó hölgyek azonban a heti munkaidő elnyúlásával, a „hétvégézéssel" küzdenek[2], mely nagymértékben hozzájárul túlterheltségükhöz – és ez összefügghet munkahelyük iránti elégedetlenségükkel is.

Gyermekvállalás vagy munkakeresés

A megkérdezettek vegyesen vélekednek: örömteli[3], hogy a 20-as, 30-as éveikben járó nők szerint a gyermekvállalási korba érve is bevállalható az álláskeresés. Kisgyermekes anyaként azonban inkább kihívásnak látják a munkahelykeresést, illetve félnek állásuk elvesztésétől és a karrierjük megszakadásától is[4]. A munkahelyi hátrányos megkülönböztetést viszont a megkérdezett kisgyermekes nők sem érzékelik valós veszélyként. Ugyanakkor probléma, hogy az aktívan dolgozó nők rendszerint második műszakként élik meg az anyaságot, a háztartás vezetését – és igazságtalannak érzik, hogy a férfiak ebben ritkán segítenek be.

Életkortól és családi állapottól egyaránt függhet a vállalkozási kedv és a karrierlehetőségek iránti érdeklődés. A 30 év alatti nők 58%-a például kifejezetten nyitott arra, hogy vállalkozzon; ők úgy tűnik, a szabadságot, függetlenséget többre értékelik a korábbi generációk számára természetes biztos állásnál. De a gyermekek számának növekedésével a vállalkozási kedv csökkenni látszik, viszont a jelenleg nem dolgozó nők, vagy az alternatív munkarendben lévő hölgyek szintén nyitottabbak a vállalkozásra. A hagyományosnak gondolt női szerepek átalakulását mutatja, hogy a nagymamák is aktívabbak a munkaerőpiacon, a nyugdíjas korúak körében is egyre gyakoribb a karrierépítés, mint az egész életen át tartó önmegvalósítás része. Emiatt viszont kevésbé számíthatnak a nagyszülői segítségre az édesanyák – derült ki a fókuszcsoportos beszélgetéseken és a kérdőív során feltett nyitott kérdésre kapott válaszokból is.

Lehetőségek és teendők családi, munkaadói, közösségi és országos szinten

A pénzkeresés, a gyermeknevelés, az én-idő és a mindenkinek való megfelelés nagyon nehezen összeegyeztethetők a mai magyar nők számára. A megkérdezettek szerint a gyermekneveléshez szükséges anyagiak előteremtése is komoly fejfájást okoz, és a gyermekfelügyelet is állandó gondot jelent az édesanyáknak[5]. Arra is lehetőséget kellene biztosítani, hogy az anyukák önmagukra is időt fordíthassanak. A gyermeknevelő hölgyek a közvetlen környezetük, valamint a társadalom, tágabb közösségük felől tapasztalt elvárásokat is szeretnék csökkenteni. Mindehhez viszont szemléletváltásra van szükség: a férfiak, az apukák, és a nagyszülők aktívabb részvétele is fontos, csakúgy, mint a társadalom nagyobb rugalmassága.

A kutatás eredményeit komplexen megközelítve látható, hogy a vállalatok és a munkáltatók például a munkaórák csúsztatásával, vagyis rugalmasabb hozzáállással, több otthon végezhető munkával, több részmunkaidős állással, a GYES utáni fokozatos munkába állás lehetőségének biztosításával, munkahelyi gyermekfelügyelettel, stresszt csökkentő intézkedésekkel és az apák ösztönzésével nyújthatnak hathatós segítséget az anyáknak.

A média is hozzájárulhat a nők helyzetének megkönnyítéséhez, ha elősegíti a férfiak szemléletváltását – akár csak azáltal, ha bemutatja, hogy a háztartás nem csak női munka. Az anyák vélekedése is befolyásolható, ha nem hitetik el velük, hogy mindent egyedül kell megoldaniuk. A teljes társadalom szemléletváltása is lehetséges jó példák, példaképek és jó gyakorlatok bemutatásával.

„Az eredmények ismeretében, a hathatós támogatás érdekében ezzel megkezdődhet a valódi munka. Épp ezért hazánkban most indítjuk nagyszabású Coca-Cola Szuperhősnők programunkat. Célunk a kezdeményezéssel, hogy a hazai nők olyan életet élhessenek, amilyet szeretnének, vagyis meg tudják valósítani önmagukat a munkában és a magánéletben egyaránt, és partnerükre, szeretteikre és önmagukra is tudjanak időt fordítani. Első lépésként az Igazgyöngy Alapítvánnyal együttműködésben Coca-Cola épülethálókból táskavarrással munkát adunk hátrányos helyzetű nőknek, ezáltal támogatva az önálló jövedelemhez való hozzájutásuk lehetőségét. Emellett mentorprogramot is indítunk, hogy mostantól minden évben, folyamatosan segíthessük a nőket személyre szabott szakmai és életvezetési tanácsokkal is. Készülünk továbbá egy olyan digitális platform létrehozásával és közismert szakértők bevonásával, hogy évente minimum 5000 nő számára tudjunk országszerte online képzéseket, tartalmakat is készíteni és megosztani, hogy tényleges segítséget nyújthassunk, melyekkel a magyar nők elérhetik céljaikat a karrierjükben és otthon egyaránt. Mindezek mellett további számos jelentős lépéssel készülünk, amellyel jobbá tehetjük a magyar nők helyzetét" – tette hozzá Pellion Ágnes.

[1] A megkérdezettek 45 százaléka érzi ezt nagyon nagy, további 30 százalékuk pedig nagy problémának.

[2] A 18-29 éves korosztály 54 százalékára inkább vagy nagyon jellemző a hétvégi vagy ünnepnapokon való munka, a harmincasok közt ez az arány 35, a negyveneseknél 30 százalékos.

[3] A 18-29 éves nők kevésbé félnek a gyermekvállalási korban való álláskereséstől (100-as skálán 52-es nehézségűnek értékelték), mint a 30-39 évesek (57 a nehézség-index), vagy a 40-49 évesek (61)

[4] Közel minden második megkérdezett szerint jelentenek ezek ma Magyarországon nagyon nagy gondot a nőknek.

[5] Az előbbit a megkérdezettek 36 százaléka érzi nagyon nagy problémának, az utóbbit 40 százalékuk.