Míg a kilencvenes évek elején és közepén, a transzformációs válság idején az alkalmazottak és vállalkozók negyede-harmada, a gazdasági válságot érintő 2008-2009-es években közel fele tart attól, hogy munkanélkülivé válhat  – derül ki a TÁRKI Omnibusz kutatás legfrissebb eredményeiből.

 

Míg a kilencvenes évek elején és közepén, a transzformációs válság idején az alkalmazottak és vállalkozók negyede-harmada, a gazdasági válságot érintő 2008-2009-es években közel fele tart attól, hogy munkanélkülivé válhat  – derül ki a TÁRKI Omnibusz kutatás legfrissebb eredményeiből.

A '90-es években a munkanélkülivé válástól való félelemnél jelentősen magasabb volt a „kívül rekedéstől" való félelem, vagyis azok aránya, akik úgy gondolták, hogy nehezen tudnának munkát találni, vagy új vállalkozásba kezdeni, ha munkanélkülivé válnának. A rendszerváltást követő években tíz alkalmazottból, vállalkozóból öt-hat tartott attól, hogy nem tud újra elhelyezkedni, ha egyszer munkanélkülivé válik. Míg 2008 novemberében tíz alkalmazott és vállalkozó közül még kevesebb mint öt félt a „kívül rekedéstől"[1], addig ezek aránya 2009 márciusában már közel járt az 1992-ben mért legmagasabb értékhez. (1. táblázat) 

Sok tekintetben nem változott az, hogy kik félnek az átlagosnál jobban vagy kevésbé a munkahely elvesztésétől:

  • – a magasabb iskolai végzettségűek aggódnak a leginkább, míg az alacsony iskolai végzettségűek a legkevésbé,
  • – a délalföldiek körében magas a félelem mértéke.

Ugyanakkor 2008 novemberéhez képest van, amiben megváltozott a munkahely elvesztésétől való félelem társadalmi háttere:

            – míg négy hónappal ezelőtt inkább a férfiak, most inkább a nők félnek nagyon állásuk elvesztésétől,

            – tavaly novemberben az ötvenes éveikben járók, idén márciusban a harmincas éveiket taposók körében magas az állásvesztéstől nagyon tartók aránya, miközben ebben a korcsoportban magas a munkahely elvesztésétől alig félőké is,

            – a vezetők, a vállalkozók és az értelmiségiek között a korábbinál magasabb a munkájuk elvesztésétől tartók aránya,

            – tavaly ősszel még a községekben élők, idén tavasszal viszont leginkább a városi lakosság, kisebb mértékben pedig a budapestiek és a megyeszékhelyeken lakók aggódnak a munkahelyeikért, ezzel szemben most a falvakban élők körében tapasztalhattuk az állásukat féltők legkisebb táborát ,

            – a dél-dunántúliak körében megnőtt a félelem mértéke a negyed évvel ezelőtti eredményekhez képest. (2.táblázat)

1. táblázat A munkanélkülivé válástól és az elhelyezkedési nehézségektől való félelem alakulása 1992-2009 között (az alkalmazottak és vállalkozók körében, %)

Év

Félelem a munkanélkülivé válástól[2]

Elhelyezkedési nehézség[3]

1992

32

60

1993

28

54

1994

23

47

1995

27

50

1996

31

53

1997

26

49

2008

44

48

2009

45

58

Forrás: Magyar Háztartás Panel 1992-1997, és TÁRKI Omnibusz 2008. november és 2009. március (N=474)

2. táblázat A legfontosabb szociodemográfiai csoportok megoszlása a munkanélkülivé válástól való félelem alakulásának mértéke szerint (az alkalmazottak és vállalkozók körében, %)

Tart-e a munkanélkülivé válástól?

Nagyon (5)

(4)

(3)

(2)

Egyáltalán nem (1)

Összesen

 N (a válaszadók száma)

56

57

149

108

103

473

Nem

Férfi

48

58

55

56

60

56

52

42

45

44

40

44

Kor

28 éves vagy fiatalabb

13

16

15

15

12

14

29-38 év közötti

40

40

30

43

32

35

39-48 év közötti

25

18

35

26

20

27

49-58 év közötti

16

19

15

15

28

19

59 év feletti

6

7

5

1

8

5

Iskolai végzettség

Általános iskola

2

9

7

11

13

9

Szakmunkásképző

33

28

31

31

50

35

Szakközépiskola

13

17

14

    23

18

17

Gimnázium

20

17

22

21

13

19

Érettségi

3

2

4

2

1

2

Főiskola

20

20

15

6

2

11

Egyetem

11

7

7

6

3

7

Munkaerő-piaci beosztás

Vállalkozó

18

18

11

8

12

12

Vezető

13

16

9

6

5

8

Értelmiségi

16

12

13

5

2

9

Egyéb szellemi

12

12

15

14

6

12

Szakmunkás

32

30

34

46

48

39

Betanított munkás

7

10

14

16

21

15

Segédmunkás

2

2

4

5

6

5

Településtípus

Budapest

11

22

24

21

17

19

Megyeszékhely

9

29

20

23

11

19

Város

51

35

31

41

31

36

Község

29

14

25

15

41

26

Régió

Közép-Magyarország

31

32

40

33

22

32

Közép-Dunántúl

11

16

10

11

16

13

Nyugat-Dunántúl

7

16

12

8

10

11

Dél-Dunántúl

20

15

9

9

7

10

Észak-Magyarország

11

7

9

13

9

9

Észak-Alföld

4

5

6

15

27

13

Dél-Alföld

16

9

14

11

9

12

Forrás: TÁRKI Omnibusz 2009. március

Páthy-Dencső Blanka – Sik Endre, TÁRKI Zrt.


[1] Megjelent: HVG 2008. december 13. (50. szám)

[2] Munkanélkülivé válás: A munkanélküliségtől nagyon vagy eléggé tartók aránya.

[3] Az elhelyezkedési nehézség: Az elhelyezkedési nehézségtől nagyon (5) vagy eléggé (4) tartók aránya.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük