Trianon, 1920. Június 4., 16 óra 30 Perc (kordokumentum)

A világtörténelem egyik legvéresebb háborújának befejezése után (I. Világháború) a szerencsés gyõztesek Trianonban ítéletet hirdettek, összeomlás, forradalmak és a román megszállás után. A legszörnyûbb nyomorúság idején a kilátásba helyezett wilsoni béke helyett darabokra tépték az ezeréves Magyarország testét.

Minden környezõ ország részt vett az osztozkodásban. Még a régi bajtársnak Német-Ausztriának is adtak belõle, hogy ne legyen egyetlen olyan szomszédunk sem, akire elkeseredés nélkül gondolhatnánk.

?Jaj a legyõzöttnek!" – mondja a régi latin példamondat és ennek igazságát újra, bebizonyította az a kegyetlenség, mellyel az úgynevezett ?békeszerzõdésekben? a központi hatalmakkal elbántak.

Bártfa	Besztercebánya, Hungária kávéház
Besztercebánya, 1911	Besztercebánya, Kossuth Lajos utca
Besztercebánya	Brassó
Brassó, Ferencz József tér	Dévény
Dunaszerdahely, Fõ utca	Eperjes a Rákóczi házzal

Hiába tették le a vesztesek a fegyvert, hiába adták meg magukat kényre-kedvre, tovább dühöngtek a háború fúriái és nem szállott le az égbõl a béke galambja. Irgalmatlanok voltak a gyõztesek és rettenetesek a feltételek, melyeket megszabtak, de azért hasonlíthatatlanul szörnyûbb volt a sors, mellyel bennünket sújtottak.

Megnyomorították a németet, bolgárt és törököt is, de ha az arányt akarjuk kifejezni, elmondhatjuk, míg azoknak levágták egy-egy ujját, a magyarnak addig kezét, lábát, hogy aztán ?csonka teste vérzõ rongyokba tekerve vergõdjék". Németország elvesztette területének 13, Bulgária 8, Magyarország 72 százalékát. Németországtól elszakították lakosságának 10, Bulgáriától 8, Magyarországtól 64 százalékát.

Eperjes	Érsekújvár, Stefanik utca
Érsekújvár, pályaudvar	Érsekújvár, Komáromi utca
Érsekújvár, Komáromi utca látképe	Feled, vasútállomás
Felka, Turistatelep	Fülek, vasútállomás
Fülek, Báró Mészáros és Társai Zománcedény Gyár	Galgócz, Fõtér

Húsz németajkú lakosból idegen uralom alá került egy, húsz bolgárból ugyancsak egy, míg magyar ajkúból közel hét. A versaillesi békeszerzõdés gondoskodott arról, hogy bizonyos idõ elteltével a franciák kiürítsék a megszállott Rajna vidéket, de mikor ürítik ki azokat a magyar területeket, melyeket szomszédaink, szálltak meg a trianoni béke igazságtalan ítélete értelmében? A versaillesi béke szerint Schleiswig déli részében, Felsõsziléziában, majd Szárvidéken1935-ben, népszavazást tartanak és megkérdezik a lakosságot, hova akar tartozni; Német-vagy Franciaországhoz.

Miért nem volt népszavazás az elszakított magyar területeken? Miért nem kérdezték meg az ottani népességet, hogy vissza akarnak-e térni oda, ahonnan megkérdezésük nélkül erõszakkal elszakították? Választ soha sem kaptunk? Minden részvétünk a volt fegyvertársaké, de ha Trianonra gondolunk irigyelnünk, kell õket Versaillesert, Neuillyért és Sévresért.

Galgócz, Zsinagóga	Gölnicbánya látképe
Gölnicbánya	Homona, Kossuth Lajos utca
Igló, templom és városháza	Igló, Ferencz-sor
Ilova, Fõ utca	Ipolyság, vasútállomás
Kassa, Fõ utca	Kassa, Kossuth utca

Ép emberi elmével megérteni sem lehet, elsõ pillanatra ezt a megkülönböztetést, amikor régi szövetségeseinkkel egyszerre és együtt vesztettük el az I. Világháborút Magyarország testén osztozkodó utódállamoknak még csak hadisikerük alapján sem volt jogcímûk a zsákmányra. Felelõsség sem terhel bennünket. Ellenkezõleg; gróf Tisza István, Magyarország akkori miniszterelnöke volt az egyetlen államférfi Európában, aki még a háború elõestéjén is minden erejével igyekezett megakadályozni annak kitörését.

Kassa, Fõ utca a színházzal	Kassa, Forgács utca
Késmárk látképe	Késmárk, Fõtér
Kisszeben, Fõ utca	Komárom, hajó kikötõ
Komárom, Jókai utca	Léva, Fõtér és Városháza
Léva, Kossuth tér	Léva, Kazinczi utca

Magyarország számára a háború kész öngyilkosság volt, abban csak veszíthetett, és semmit sem nyerhetett, mert a monarchia minden területnövekedése a magyarság súlyos csökkenését jelentette volna. A magyar parlament miden felelõs képviselõje tiltakozott minden hódító szándék ellen, még a legnagyobb katonai sikerek idején is. Ezért joggal mondhatjuk, hogy Magyarország nem felelõs a nagy világégésért. Mégis halálos ítéletünk aláírásakor, a gyõztes hatalmak diktátumaként, megalázó módon olyan hazugságot is alá kellett írjunk, mint a békediktátum 161-ik pontja, melynek értelmében elismerjük:

Liptó, Újvár	Losoncz, Gáczi utca látképe
Losoncz, Budapest szálloda	Losoncz látképe
Losoncz, Kossuth utca	Lõcse, Körtér
Lõcse, Fõtér	Magas Tátra, Ó-Tátrafüred
Marosvásárhely, Fõtér	Marosvásárhely, Ferdinánd király tér

?Szövetséges és Társult kormányokra, valamint polgáraikra Magyarország és a többi központi hatalom támadása kényszeríttette rá a háborút, és mint veszteségeik károkozói jóvátétellel tarozunk."

Magyarországot tehát megköpdösték, nem elég, hogy keresztre feszítették. A trianoni béke a világtörténelem legrosszabb, legkegyetlenebb békekötése, mert:

Marosvásárhely, Petõfi és Kálvin tér Bútorasztalosok piaca	Marosvásárhely, Korzó kávéház 1920 körül
Nagymihály, Kossuth utca	Nagyrécze
Nagyszalonta, Városháza	Nagyszeben
Nagyszeben	Nagyszeben, Fegyverutcza
Nagyszombat	Nagyszombat, Fõtér

Elvette Magyarország területének 72 százalékát.
Elvette Magyarország magyar anyanyelvû lakosságágának 33,5 százalékát.
Elszakított Magyarországtól 13 millió 370. 000 lakóst, kiknek csak 30 százaléka azonos nemzetiségû a magukat ?felszabadítóknak" nevezõ nemzetek lakóinak.
Elszakított hazájától másfélmillió olyan magyart, akik egy nyelvtömbben éltek, és hazájukon kívül rekesztette õket.
30 százalékos ?felszabadító" kisebbség gyakorol erõszakos hatalmat a több mint, kétszer akkora többség fölött.
Megtagadta a népek önrendelkezési jogát.
A Wilsoni békerendezés ellenére nem írtak ki népszavazást és így a lakosság megkérdezése nélkül hazánkat feldarabolták, lakóit szétszórták.
Megkárosították az egyetemes kultúra érdekeit, mikor is az európai mûveltségû honfitársainkat balkáni mûveltségû országok kultúrájába taszították.
Perbeszállt a természettel. Szétszaggatta a világ legtökéletesebb földrajzi egységét, melynek határait a Kárpátok sziklafalai és Európa nagy folyóinak partjai szabtak meg,
Perbeszállt a történelemmel. Ezeréves birtoklás címén Magyarországnak történelmi joga van régi határaihoz melyet nem emberi kéz, hanem isteni akarat rajzolt meg.
Perbeszállt örökérvényû gazdasági törvényekkel. Az ezeréves gazdálkodó Magyarország saját erõbõl virágzó fejlõdésnek indult tökéletes gazdasági egység volt, Európa kiemelkedõ gazdasági teljesítményt nyújtó országa. Egyes országrészeinek termelése és szükségletei kiegészítették és kielégítették egymást.
Trianon, a búzatermõ Alföldet elzárta a hegyvidék kincseitõl, és fordítva. Így az élet gyökereitõl elszakított népeket koldusokká tette a Magyarországon meghagyott és onnét elragadottakét egyaránt.
Megrontotta Közép – Európa nemzetiségi viszonyait. Magyarország nemzetiségeit nem fegyverrel, nem erõszakkal csatolta magához, idegen ajkú állampolgárai békés bevándorlás útján leltek területén otthonra, ahol évszázadokon át megõrizhették saját népi jellegüket és szokásaikat. A kisebbségek kiszolgáltatottságát, szenvedéseit az elcsatolt területeken, a trianoni békediktátumban kinevezett bitorlók viszont elviselhetetlenné tették.
A magyarokat súlytó békediktátum lehetetlenné tette hazánkat a továbbiakban, hogy történelmi hivatásának eleget tegyen és a világ rendjét veszélyeztetõ bolsevizmust feltartóztassa.

Nagyvárad, Bazársor	Nagyvárad, Kereskedelmi csarnok
Nagyvárad, Fekete Sas Szálloda	Nyitra, József fõherceg laktanya
Nyitra látképe	Poprád, Fõtér
Pozsony, Jaklitsch János üzlete	Pozsony, Hajókikötõ
Pozsony, Grassalkovich-tér	Pozsony, Gabonapiac

Végezetül:

Hálátlanul elfelejtette Trianon, hogy Magyarország sok száz éven keresztül védelmezte török, tatár ellen a nyugatot, a keresztény országok békéjét és mûveltségét. Cserében nemzetünk nagyságának és létének második legnagyobb temetõje éppen Trianon lett.

Pozsony, villamosvasút megnyitója 1914-ben	Pozsony, Dunapart
Pozsony látképe	Pozsony látképe
Pöstyén, Ferencz József gyógyfürdõ	Pöstyén, vasútállomás
Radvány, Tihanyi és Mátyás kastély	Rimaszombat, Magyar Papírgyár
Rimaszombat, Jánosi utca	Székelyudvarhely, Kossuth utca

Hogy fordulhatott elõ ez a nemzetgyilkolás?

Ezt a békét éppen úgy, ahogyan a háborút nem a népek hozták létre, hanem néhány államférfi. Trianonban a sok béketárgyalásba belefáradt embert az érdektelenség, a tájékozatlanság megállította gondolkodásban, racionalitásban Ausztria határainál. Magyarországi és a közép – európai helyzetet, szinte nem is ismerték. Az utódállamok képviselõi, Benes és társai, pedig hamisításokkal és hazug adatokkal még inkább megcsalták az ítélkezõket. Hazánk békedelegátusaival csak írásban érintkeztek, a magyar jegyzékeket el sem olvasták. Ilyen körülmények között teljesítették az utódállamok minden követelését, és hozták meg azt az ítéletet, mely nemzetünket napjainkig sújtja.

Rozsnyó, Rákóczi-tér	Rutka, Fõutca üzletekkel
Segesvár látképe	Segesvár
Selmecbánya, Fõiskolai igazgatósági épület	Selmecbánya látképe
Selmecbánya, dohánygyár	Somorja látképe
Szakolcza, Irgalmasrendi zárda	Szászvár, Piactér

A trianoni békediktátumot a gyõztesek Magyarországon irgalmatlanul végrehajtották, saját ígéreteiket és a szerzõdésben vállalt kötelezettségeiket ellenben megszegték!

A békeszerzõdés kísérõ levelében vállalt kötelezettségek a gyõztesek részérõl:

A magyar nemzet eleven testébe vágó határokat kiigazítják. Megszegték!
Magyarország kényszerû lefegyverzését követni fogja saját önkéntes lefegyverkezésük. Megszegték!
Kötelezték magukat, hogy biztosítani fogják az idegen uralom alá rendelt magyarok emberi jogait. Megszegték!

Székelyudvarhely, Deák tér	Székelyudvarhely, Fõtér
Szepes	Tátra, Csorba-szálloda
Tornalja, Takarékpénztár	Trencsény, utcakép
Trencsény, belvárosi kávézó	Trencsény, belvárosi kávézó
Zólyom látképe	Zólyom, Polgári iskola és zsinagóga

A trianoni béke a világtörténelem legigazságtalanabb diktátuma, melyet egy háborúban vesztes nemzet elszenvedett. Mára azok az utódállamok, amelyek ezzel az igazságtalan diktátum döntésével – területeiket kibõvítve – létrejöttek, megszûntek, tehát így maga a ?békeszerzõdés" is érvényét vesztette, még akkor is, ha felelõtlen vezetõink a közelmúltban – a magyar nép felhatalmazása nélkül – a nekünk visszajáró területekrõl, önkényesen és törvényi felhatalmazás nélkül lemondtak.