Kabay JánosKabay JánosEgy tétellel bővítette a Hungarikumok Gyűjteményét és nyolc tétellel a Magyar Értéktárat a Hungarikum Bizottság Budapesten megtartott keddi ülésén.

Kabay JánosKabay JánosEgy tétellel bővítette a Hungarikumok Gyűjteményét és nyolc tétellel a Magyar Értéktárat a Hungarikum Bizottság Budapesten megtartott keddi ülésén.

Bekerült a Hungarikumok Gyűjteményébe Kabay Jánosnak, az Alkaloida gyógyszergyár alapítójának életműve. A Magyar Értéktárba került a több mint 130 éves múltra visszatekintő TÖRLEY pezsgő, a 100 éves készítési receptúrával rendelkező St. Hubertus magyar gyógynövénylikőr, a kézzel szedett, nagy pehelytartalmú libatoll, valamint a magyar cimbalom és a Magyar Örökség Díjat őrző Békés-tarhosi Énekiskola. Új tétel még a Magyar Értéktárban a kaptárkövek és a bükkaljai kőkultúra, a Szatmár, Bereg és Kárpátalja középkori templomai és a Miskolctapolcai Barlangfürdő.

 

A Hungarikum Bizottság keddi döntése alapján így a Hungarikumok Gyűjteményébe már 56 érték tartozik, a Magyar Értéktár pedig 135 tagúra bővült.

 

KABAY JÁNOS
(1896-1936)


Kabay János 1896. december 27-én született Büdszentmihályon. 1915-ben a mûegyetem Vegyészmérnöki Karára iratkozott be, de tanulmányai elvégzésében megakadályozta a világháború. Katonának vonult be, majd a háború után bátyja hajdúnánási gyógyszertárában gyakornokoskodott.

1920-ban gyógyszerészetre iratkozott be és 1923-ban gyógyszerész oklevelet nyert. A Gyógynövénykísérleti Állomáson vállalt állást. A morfiumot mindezideig ópiumból állították elõ. Fáradságos kísérletek után sikerült egy megfelelõ eljárást találnia, melyre 1925-ben nyújtotta be elsõ szabadalmát, melyet sok már követett e területen.

1927-ben alapította igen csekély tõkével az Alkaloida Vegyészeti Gyárat Büdszentmihályon. Gyára sokáig súlyos anyagi nehézségekkel küzdött, gyakran az összeomlás elõtt állt. Az anyagiak elõteremtése állandó problémákat, gondokat okozott, ám ezek ellenére Kabay szívósan folytatta kutatásait. Jobb módszert keresett. A zöld mákból való elõállításnak sok hátránya volt. Sikerült végre módszert kidolgozni a száraz, csépelt mákból történõ gyártásra is. Ekkor már az állam is felismerte Kabay felfedezéseinek nemzetgazdasági jelentõségét és némi támogatást nyújtott a morfium elõállítási kísérleteihez.

A harmincas évek elején az Alkaloida gyár már el tudta látni az ország szükségletét, csakhamar exportra is termelt. Kutatásait azonban Kabay most sem szüntette meg, a hozamot akarta növelni még jobb módszerrel. A gyár felvirágzását nem érhette meg. 1936. január 29-én hunyt el.

 

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük