Új uniós szabályok a félrevezető reklámok ellen
4 perc olvasás 
2007. december 12.-én léptek hatályba a megtévesztő hirdetési és agresszív értékesítési praktikák elleni szabályozások, amelyek tiltják az „ingyenes" ajánlatokat és a közvetlenül a gyermekeknek szóló, vásárlásra serkentő internetes hirdetéseket is.
2007. december 12.-én léptek hatályba a megtévesztő hirdetési és agresszív értékesítési praktikák elleni szabályozások, amelyek tiltják az „ingyenes" ajánlatokat és a közvetlenül a gyermekeknek szóló, vásárlásra serkentő internetes hirdetéseket is.
Az új irányelv megerősíti a félrevezető hirdetésre vonatkozó uniós normákat is, amelyeket eddig mindössze 14 tagállam ültetett át jogrendjébe.
Az új irányelv meghatározza a tisztességtelen, félrevezető és agresszív gyakorlatokat, biztosítékokat tartalmaz fogyasztók kihasználása ellen, és feketelistát tesz közzé a minden körülmények között tiltott hirdetésekről.
A felsorolás több mint 30 gyakorlatot sorol föl, amelyek közül kiemeli a minden körülmények között tiltott, „piszkos tizenkettő"-nek nevezett hirdetési módot. Ide tartoznak többek között a csalogató reklámok, a hamis ingyenes reklámok, a közvetlenül a gyermekeknek szóló hirdetések, a gyógyító képességekről szóló valótlan állítást tartalmazó hirdetések, a rejtett reklámok, a piramisjátékok, a hamis nyereményjátékok, a nem kért értékesítés, valamint az is, ha egy értékesítő azt a hamis benyomás kelti, hogy egy termékkel kapcsolatos értékesítés utáni szolgáltatás elérhető egy az értékesítés helyszínétől eltérő tagállamban is.
A „piszkos tizenkettő"
1. Csalogató reklám: Arra csábítja a fogyasztót, hogy a reklámozó cégtől nagyon alacsony áron vásároljon egy terméket, amelyből a cégnek nincs ésszerű készlete raktáron.
2. Hamis „ingyenes" ajánlat: Hamisan ingyenes ajánlat benyomásának keltése a termék „ingyenes", „díjtalan", „térítésmentes" vagy hasonló jelzőkkel való leírásával, jóllehet a fogyasztónak fizetnie kell a kereskedelmi gyakorlat elfogadásának és a termék szállításának, illetve szállíttatásának elkerülhetetlen költségein felül is.
3. Gyermekek közvetlen felszólítása arra, hogy vásárolják meg a hirdetett terméket („Vedd meg most!"). A közvetlen felszólítás a televízióban már tilos, a feketelista ezt minden médiumra – köztük a legfontosabbra, az internetes reklámra is – kiterjeszti.
4. Valótlan állítás a gyógyító képességekről
5. Reklámcikk (advertorial): Egy médium szerkesztett tartalmának felhasználása egy termék reklámozására, amikor a kereskedő anélkül fizetett a reklámért, hogy ezt észre lehetne venni.
6. Piramisjáték: Olyan piramiselvre épülő reklámozási rendszer, amelyben az ellentételezés elsősorban más fogyasztóknak a rendszerbe való bevonásából, és nem a termék eladásából vagy fogyasztásából ered.
7. Nyeremény: Olyan hamis benyomás keltése, hogy a fogyasztó díjat nyert, jóllehet, nincs is díj, vagy a díj feltételeként annak követelése, hogy a fogyasztó pénzt fizessen érte vagy költségeket álljon.
8. Megtévesztő benyomás a fogyasztók jogairól: A fogyasztók törvényes jogára vonatkozóan olyan látszat keltése, mintha az a kereskedő sajátossága lenne.
9. Korlátozott ajánlat: Annak valótlan álltása, hogy a termék csak rendkívül korlátozott ideig áll rendelkezésre, hogy így megfosszák a fogyasztót a tájékozott döntéshez szükséges megfelelő lehetőségtől.
10. Az eladás utáni szolgáltatások nyelve: A fogyasztó számára nyújtott eladás utáni szolgáltatások vállalása és az ilyen szolgáltatásnak kizárólag egy más nyelven történő nyújtása anélkül, hogy ez világosan a vevő tudomására lett volna hozva, még mielőtt az elkötelezi magát az ügylet mellett.
11. Nem kért értékesítés: Leszállított, de a fogyasztó által meg nem rendelt termékért azonnali vagy halasztott fizetés követelése, illetve azok visszaszállításának vagy megőrzésének követelése.
12. Egész Európára érvényes garancia: Hamis benyomás keltése, hogy egy termékkel kapcsolatos értékesítés utáni szolgáltatás elérhető egy az értékesítés helyszínétől eltérő tagállamban is.
EUvonal
