2024.március.29. péntek.

EUROASTRA – az Internet Magazin

Független válaszkeresők és oknyomozók írásai

December 31: Szilveszter

6 perc olvasás
 <span class="inline left"><a href="/node/8801"><img class="image preview" src="/files/images/NG_41.gif" border="0" alt="Boldog Új esztendőt! - 2008" title="Boldog Új esztendőt! - 2008" width="211" height="161" /></a><span style="width: 498px" class="caption"><strong>Boldog Új esztendőt! - 2008</strong></span></span> <p>Tudjuk, hogy a lencse és a malacsült az újévben szerencsét és gazdagságot hoz. De vajon tudjuk-e, hogy miért durrognak ilyenkor a petárdák, miért pont pezsgõvel koccintunk és mit jelent a patkó vagy a lóhere? A tûzijátékok már az ókori kínaiak körében is nagyon népszerûek voltak. Õk már i.e. 2000-ben ismerték és használták a petárdákat. Ezek a kén, salétrom, és szén tartalmú robbanószerek az ünnepek fénypontját jelentették, amelyek óriási tömegeket vonzottak. </p><p>

 boldog új esztendőt! - 2008Boldog Új esztendőt! – 2008

Tudjuk, hogy a lencse és a malacsült az újévben szerencsét és gazdagságot hoz. De vajon tudjuk-e, hogy miért durrognak ilyenkor a petárdák, miért pont pezsgõvel koccintunk és mit jelent a patkó vagy a lóhere? A tûzijátékok már az ókori kínaiak körében is nagyon népszerûek voltak. Õk már i.e. 2000-ben ismerték és használták a petárdákat. Ezek a kén, salétrom, és szén tartalmú robbanószerek az ünnepek fénypontját jelentették, amelyek óriási tömegeket vonzottak.

 boldog új esztendőt! - 2008Boldog Új esztendőt! – 2008

Tudjuk, hogy a lencse és a malacsült az újévben szerencsét és gazdagságot hoz. De vajon tudjuk-e, hogy miért durrognak ilyenkor a petárdák, miért pont pezsgõvel koccintunk és mit jelent a patkó vagy a lóhere? A tûzijátékok már az ókori kínaiak körében is nagyon népszerûek voltak. Õk már i.e. 2000-ben ismerték és használták a petárdákat. Ezek a kén, salétrom, és szén tartalmú robbanószerek az ünnepek fénypontját jelentették, amelyek óriási tömegeket vonzottak.

A tûzijátékok a reneszánsz korban is a nagy ünnepségek csúcspontjának számítottak. A hercegi udvarokban neves mûvészek – többek között Leonardo da Vinci – készítették a petárdákat, a zeneszerzõk – mint Händel is – pedig darabokat komponáltak hozzájuk. A századok során egyre színesebb, bonyolultabb petárdákat fejlesztettek ki, így napjainkra már görögtüzekben és a szivárvány minden színében pompázó fényjátékokban gyönyörködhetünk. Magyarországon és Romániában szigorúan tilos a petárdák használata, csak kistüzijátékok használhatóak Magyaroszágon Szilveszter éjjelén. Míg romániában a tilalmat betartják – aki nem az börtönnel játszik – addig Magyarországon ennek mér a rendőrség sem tud ténylegesen érvényt szerezni. Az idei Szilveszteren az ismert blogger Tomcat –http://www.bombagyar.hu/ – ezért igéri, hogy levadásszák és megagyalják a petárda dobálókat. Nemcsak veszélyes eszköz, de a háziállatok is megőrülnek tőle.

Pukkan a pezsgõ, cseppen az ólom – bár ez a szokás eltűnőben van – , sül a malac. Mindez annyira természetes szilveszter éjszakáján, hogy nem is kérdezzük: miért. A kulcsszó: a szerencse.

Az ólomöntést a középkor óta használják jóslásra. 327 fokon olvad, és mivel a gyertyaláng 1200 fokos, kanálon fölé tartva, otthon is könnyen olvasztható. Hideg vízbe öntve az ólom azonnal megszilárdul, közben érdekes alakzatokat vesz fel.A klasszikus szabály szerint egy régi kulcs nagy lukát át kell önteni.  A megszilárduló ólomdarab formája a következõket mutatja – és ezek feloldása:

– angolna: a következõ év eseményekben gazdag lesz

– labda: nagy boldogság vár rád

– sárkány: sok pénz van kilátásban

– harang: még nem tudsz róla, de úton van a baba

– fej: az álomférfi hamarosan eljön

– egér: új szerelem a láthatáron, vagy a meglévõ kapcsolatba új tûz költözik

– kulcs: anyagi fellendülésre számíthatsz

– hagyma: bosszúság várható

– szõlõ: vidám éved lesz, siker koronázza elképzeléseidet

Egészen a XVI. századig Karácsony napján (december 25-én) ünnepelték az új évet, néhol pedig január 6-án (háromkirályokkor). XII. Ince pápa rögzítette végül január elsejét 1691-ben. A rómaiaknál március 1-jén kezdõdött az új év, ezért pl. a szeptember volt a hetedik hónap ("septem" latinul hetet jelent).

A patkó és a lóhere kultusza régi idõkre nyúlik vissza. Régen az emberek úgy gondolták, ha patkót tesznek az állatok vályújába megóvják õket a betegségektõl. Más népek hajóikra és ajtófélfájukra szögezték. A cél minden esetben ugyanaz volt: védekezés a rossz szellemek és a balszerencse ellen. A patkó "szerencsét hozó mivolta" abban rejlik, hogy régebben a lovat szent állatnak tartották, ezért gyakran lóáldozatokat tartottak, hogy az isteneknek kedveskedjenek legdrágább állatuk vérével. A késõbbiekben a patkó töltötte be ugyanezt a szerepet. A hiedelmek szerint az az igazán hatásos patkó, amit nem vásárolnak, hanem találnak. A négylevelû lóhere védelmezõ funkciója abból adódik, hogy formája kereszt formára emlékeztet, amely már a kereszténység megjelenése elõtt is védelmet, a bajok elhárítását szimbolizálta. Valószínûleg a négylevelû lóhere ritkasága is hozzájárult ahhoz, hogy különleges növénynek tekintsék, ám a babonák szerint ereje akkor teljesedik ki igazán, ha véletlenül bukkanunk rá.

"A szerencse forgandó" – mondják. Nem készülhetünk rá, és felesleges várnunk rá, mert kiszámíthatatlan. Az egyik embernek hétrõl hétre szerencséje van, a másiknak soha. Talán ez az, amely oly megfoghatatlanná teszi. Lássuk csak, mi hozhat szerencsét az új évben!

– A kéményseprõk, mint a tûz õrzõi gazdagságot hozhatnak, ha rájuk pillantva megfogjuk a kabát, vagy inggombunkat

– A patkó a holdsarlót szimbolizálja, és a termékenységet hoz

– A lóhere elûzi a boszorkányokat és a rossz szellemeket

– A malac gazdaggá teszi a ház népét (ellenben a csirkével, ami elkaparja a szerencsénket

Miért koccintunk szilveszterkor éppen pezsgővel ? Miért nem bort, pálinkát vagy éppenséggel sört iszunk ? Milyen szilveszteri szokások, hiedelmek között ünnepeljük az új esztendőt ?

Szilveszter és újév napján számos szimbolikus jelentőségű tevékenységet végzünk. Van aki állarcot visel, zajoskodik a szerencsétlenség elijesztésére. Az év első napja jelentősen befolyásolja az elkövetkező év eseményeit. Szilveszterkor semmit sem szabad kiadni a házból, szemetet kidobni, mert minden jót elvisz az újévben. Nem szabad veszekedni, mert az egész év bosszúsággal és perlekedéssel fog telni.

Kimondottan szerencsétlenséget hoz ha valaki szilveszteri vacsoraként szárnyast vagy lábasjószágot fogyaszt. A hiedelem úgy tartja, hogy a baromfi hátrafelé kapar, így elkaparja a szerencsét, míg a lábasjószág hátrafelé rúg így elriaszthatja a következő év sikereit. A szilveszteri menü mindenképpen malacsült legyen, a disznó előre túr orrával, kifordítja a szerencsét. Szemes termékeket is ajánlatos fogyasztani, pénzt hoz a házhoz.

Újév napján szerencsét hoz ha elsőként férfit látunk, ha nővel találkozunk az szerencsétlenséget hoz. Úgy tartják aki újév napján hideg vízben mosakszik egész évben egészséges lesz.

Szilveszterkor csakis gazdagságot hozó italt fogyasszunk. Erre más nem is alkalmasabb mint a pezsgő. Kezdetekben a pezsgő csak az elit osztály által volt hozzájutható. Elsőként az 1600-as években készítettek pezsgőt, Dom Perignon francia szerzetes bórból véletlenül pezsgőt készített. A rákövetkező években külön üvegekben erjesztették a pezsgőt, egy-egy üveg pezsgő elkészítése évekbe tellett. A legtöbb üveg a készítés alatt felrobban, ezért is volt csak a nemesek kiváltsága pezsgőt fogyasztani.

Nagy mennyiségű pezsgő gyártásáról az 1850-es évekről maradtak fent írásos jegyzetek. Napjainkban bárki hozzájuthat egy-egy üveg pezsgőhöz, ám a pezsgő ennek ellenére megtartotta előkelő jellegét.

EZ IS ÉRDEKELHETI

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

1973-2023 WebshopCompany Ltd. Uk Copyright © All rights reserved. Powered by WebshopCompany Ltd.